Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-193

32 193. országos ülés Í9l)7 Julius 6-án, szombaton. fellebbentjük, teszszük ezt abból a kötelességünkből kifolyólag, melynél fogva a közpénzek kezelését a legszigorúbban ellenőrizni kötelességünk és mindazokat, a kik ezen kezelésben önkényesen, jogellenesen vagy visszaéléssel jártak el, felelősségre vonjuk. (Helyeslés balfelől.) Közismert dolgok azok, a melyek ennek a kérdésnek alapját képezik. Az 1904 november 18-ikí szavazás után a háznak akkori elnöke, Perczel Dezső, nyilván abból a czélból, liogy az erőszakosan hozott határozatoknak netalán renitenskedő képviselők megrendszabályoztassanak, 40 teremszolgát fogadott fel a nélkül, hogy erre vonatkozólag a háznak beleegyezését kikérte volna, sőt ebben a tekintetben még a gazdasági bizottságot sem hallgatta meg. Az 1905. évi január 26-án megejtett képviselőválasztások után megalakult képviselőház számvizsgáló-bizottsága megállapította, hogy Perczel Dezső ezen 40 tagból álló teremszolga-személyzet . . . Eitner Zsigmond: Darabontok! Csizmazia Endre előadó : . . . illetményei fejében összesen 31.826 K 60 fillért utalványozott ki a ház hozzájárulása nélkül és a gazdasági bizottság meghallgatásának mellőzésével. ! Megállapitotta ez a számvizsgáló-bizottság azt is, hogy Csávosy Béla akkori háznagy ebből az összegből a szolgák ruhailletménye fejében 4000 koronát, szervezési és egyéb felmerült költségek fejében pedig 2590 koronát vett fel és ezekről az összegekről csupán csak saját nyugtájával számolt el. Ezen tényállás alapján a számvizsgáló bizottság javaslatára a képviselőház 1905. június hó 5-én tartott ülésén kimondotta, hogy (olvassa) : »A csatolt okmányok alapján a számvizsgáló bizottság jelentésének I. és II. részében felsorolt szabályellenes utalványozások tekintetében 31.826 korona 60 fillér erejéig az anyagi felelősséget Perczel Dezső volt házelnökre kimondja ; Csávosy Béla volt háznagyot az általa felvett 4000 korona és 2590 korona hovafordításáról szerkesztendő okmányolt számadásnak anyagi felelősség terhe mellett való beterjesztésére utasitja.« Ugyanekkor elhatározta a ház, hogy (olvassa) : »a számvizsgálóbizottság jelentését az okmányokkal, s jelen határozatok kíséretében oly felhívással adja ki az igazságügyi bizottságnak, hogy az a jelen határozat mi módon leendő foganatosítása iránt véleményes jelentését mielőbb terjeszszeaház elé.« Kétségtelen dolog, hogy a ház ezzel a határozatával — a melyet most röviden ismertettem — megállapitotta azt, hogy sem Perczel Dezső, az azon ténykedéséből származó felelősség alól, hogy a ház beleegyezése nélkül 40 teremszolgát felfogadott és ezeknek részére 31.000 koronán felüli összeget kiutalványozott, sem pedig Csávosy Béla azon elszámolási kötelezettség elmulasztása alól, a mely szerint okmányolt számadást tartozott volna bemutatni : fel nem menthető, (ügy van ! balfelől.) Ez a határozat tehát velük szemben az anyagi felelősséget állapította meg. (Ugy van ! balfelől) Kétségtelen dolog az is, hogy ezen határozatból folyólag ellenük végrehajtás kérhető nem volt. Ugyanis Perczel Dezsőnek jogi fejlelőssége nyilvánvalólag a kártérítési jog természetével bír, Csávosy Bélának felelőssége pedig a megbízásból eredő jogviszony alapján oly számadási kötelezettséget képvisel, a melynek elmulasztása esetén ő is kártérítési kötelezettséggel tartozik. Nincs olyan törvényes jogszabály, a melynél fogva a ház ilyen magánjogi ügyekben ily ítéletet hozhatna, mely végrehajtás tárgyát képezhetné. Ebben a tekintetben tehát nem marad más hátra, mint rendes törvénykezési eljárás által megszabott ut és mód. összes törvényeinkben kifejezést nyer az a jogelv, hogy közmegbizatásból eljáró tisztviselők vagy egyéb személyek ellen is a kártérítési kötelezettség a rendes bíróság utján érvényesítendő. Csak röviden utalok a bírói felelősségről szóíó 1871 : VIII. t.-czikkre ; az 1886 : XXI. t.-cz. 8b'. §-ára, a mely a törvényhatósági bizottsági tagok és tisztviselők elleni kártérítési eljárástjállapitja meg ; az 1886 : XXII. t.-cz. 87. § ára. a mely a községi elöljárók és képviselők elleni kártérítési keresetről szól; az 1883 : XLIV. t.-czikkre, mely az adókezelésből származó kártérítésekről intézkedik és végül az 1877 : XXI. t.-czikkre, a mely nem ad jogot arra, hogy a kiskorú vagyonát szabálytanul kezelő gyámot a gyámhatóság kötelezhetné a kártérítésre, mert még itt is a rendes bírósági eljárás érvényesül. Habár a megállapított vizsgálatból kétségtelen is, hogy ez az anyagi felelősség ugy Perczel Dezsőre, mint Csávosy Bélára fenforog, a képviselőháznak ezen követelés érvényesítése végett mégis a rendes birói útra kell térnie. Ezért az előadottak alapján az igazságügyi bizottság a következő véleményes jelentést terjeszti elő, a melynek elfogadását kérem (olvassa) : »Az igazságügyi bizottság azt véleményezi, hogy : »a képviselőház utasítsa az elnököt oly irányú intézkedésre, hogy Perczel Dezső a 31.826 korona 60 fillérnek rövid, záros határidő alatti megfizetésére, Csávosy Béla pedig a B590 korona hovafordításáról szerkesztendő okmányolt számadások rövid, záros határidő alatti beterjesztésére a kincstári jogügyek igazgatósága által felhivassanak, s a kitűzendő határidőnek sikertelen lejárta esetén pedig a követelések ellenük szabályszerű birói eljárás utján érvényesíttessenek. Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az igazságügyi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem Id és ennek alapján kimondom, hogy a képviselőház utasítja az elnököt oly irányú intézkedésre, hogy Perczel Dezső a 31.826 K 60 fillérnek rövid záros határidő alatti megfizetésére, Csávosy Béla a 6590 korona hovafordításáról szerkesztendő okmányolt számadások rövid záros határidő alatti beterjesztésére a kincstári jogügyek igazgatósága által felhivassanak, s a kitűzendő határidőnek sikertelen lejárta esetén pedig a követelések elle-