Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-196

196. országos ülés 1907 július 11-én, csütörtökön. 127 bizottság, mint a képviselőház bizottsága. (Farkasházy Zsigmond képviselő közbeszól.) Addig, mig a tényleges törvények alapján állunk, — méltóztassék ezt nekem konczedálni — ez igy van. Hogy a t. képviselő urnak mi az érzelme és mit óhajtana és szeretne, arra nézve, azt hiszem, hogy köztünk különbség nincs, de addig, mig a tényleges törvények alapján állunk, minden esetet és tényt csak a tényleges törvények alapján birálhatunk el. Az 1867 : XII. t.-cz. egyenesen meghatározza és körülbástyázza a delegáczió hatáskörét és ezen törvény alapján a delegácziónak végérvényes döntési és határozathozatali joga van. Farkasházy Zsigmond : Szó sincs róla ; ezt még az osztrákok sem mondták ! Hencz Károly: Igenis végérvényes, és a mennyiben ezen határozat az osztrák delegácziónak határozatával megegyezik, Ö felsége megerősítése alá is bocsáttatik. Ezen határozatok érdemben kétfélék lehetnek ; nevezetesen költségvetés megállapítási határozatok és zárszámadási határozatok. A költségvetés megállapítási határozatokról tudjuk, hogy azokat érdemileg és számszerint már vizsgálat tárgyává nem tehetjük, hanem azokat egyszerűen appropriáczió és utalványozhatás szempontjából iüesztik be a költségvetésbe, hogy a magyar kormánynak joga legyen a közösügyi kiadásokra is utalványozni. Hát ugyanez a törvényes álláspont a zárszámadási határozatokkal szemben is és ezt a törvény expressis verbis ki is mondja; nevezetesen azt mondja, hogy (olvassa): »A zárszámadásokra vonatkozólag ugyanolyan eljárás követendő, mint a költségvetés megállapítására vonatkozólag«. A 42. §. hozzáteszi, hogy (olvassa) : »az eféle számadások megvizsgálása hasonlóul az emlitett bizottságokat illeti; azok e számadásokra nézve is a fentebb körülirt módon fognak eljárni.» Mit jelent ez ? 1874 óta van a delegácziónak zárszámadási bizottsága. Áttanulmányoztam a delegáczió egész működését mind e mai napig. A delegácziónak zárszámadási bizottsága pedig 1906 deczember 22-én — épen Nagy Emil t. képviselőtársam referálása alapján — egyhangúlag fogadta el a közösügyi zárszámadásokat és egyhangúlag adta meg a felmentvényt. Ezeket a közösügyi túlkiadásokat azután a t. képviselőház ugyancsak egyhangúlag törvénybe is iktatta. Én nem mondom azt, a mit a t. előadó ur nekem imputál, hogy ez már a zárszámadásokra vonatkozó felmentés is. Nem; a zárszámadás tekintetében való felmentést majd a delegáczió fogja megadni. És a mennyiben ez a magyar kormánynak hatáskörét tángálná, a magyar képviselőház zárszámadási bizottsága is mindenesetre megteszi erre vonatkozólag észrevételeit. Én nem külön határozatot akartam itt különvéleményemmel hozatni, hanem csak egy helyes szövegezést akartam elérni, a mennyiben a t. előadó ur ugyanabba a hibába esett gyakorlatilag határozati javaslatának beterjesztésekor, a melybe Farkasházy t. képviselőtársam. T. i, azt mondja a t. előadó ur, hogy a közösügyi kiadásokat részleteiben nem vizsgálja meg, s ezért a közösügyi kiadásokat mégis elbírálja. S a midőn ő engem szélsőállásponttal vádol, s a midőn Farkasházy t. képviselőtársam állásj>ontjának igazolására a bizottságban pártállását hozta fel indokul. . . Farkasházy Zsigmond : Pártállását is ! Hencz Károly : .... ugyanakkor emlékszem egy jelenetre, a midőn Éber Antal t. képviselőtársam egyenesen ellentétben Farkasházy t. képviselőtársammal, a legridegebb álláspontot foglalta el, és igenis azt mondotta velem szemben is, hogy a közösügyi kiadásokat mi abszolúte nem tárgyalhatjuk. Én akkor azt mondtam : »Bocsánatot kérek, t. bizottság, én ugyan nem vagyok 1848-as pártállásu képviselő, de ezen elvi állspontot én magamévá nem tehetem.« És én csak nagyon örülök most azon, hogy a midőn ezt a dolgot már a ház elé terjesztettük és tárgyaltuk : Éber Antal t. képviselőtársam magáévá tette akkori álláspontomat és egész beszédében — nem javaslatában és annak szövegezésében — az én álláspontomat foglalja el, a mi nekem mindenesetre nagy megnyugtatásomra szolgál. Éber Antal előadó : Majd felelek erre ! Hencz Károly: T. ház! Ha a közösügyeknél időzünk, egy mindezen kisebb elvi jelentőségű kérdéseknél sokkal fontosabb elvi jelentőségű kérdésre akarom a t. ház figyelmét felhívni, nevezetesen arra a kérdésre, hogy mi állapítja meg a közös számvevőszék hatáskörét, felelősségét; mi állapítja meg annak feladatát ? Mert, t. ház, a magyar kormánynak zárszámadási kötelezettségére vonatkozólag van törvényes intézkedésünk : az 1897. évi XX. t.-cz., sajnos azonban, 1873 óta nem volt delegáczió, mely a közös legfőbb számszéknek törvénybe iktatását évről-évre ne követelte volna. És, t. képviselőház, sajnálattal kell megemlítenem, hogy annak daczára, hogy úgyszólván 40 esztendő óta sürgetjük ezt, ez irányban mind a mai napig semmiféle intézkedés nem történt. Az 1866. évi császári pátens állapítja meg a legfőbb közös számszéknek hatáskörét és feladatát. Azonban ez az ellenőrzés egy cseppet sem hatályos, mert hiszen épen most, hogy bepillantást nyertem a közösügyek zárszámadásába, láttam azt, hogy a legfőbb közös számszéknek tulaj donképen csak a czimek közti eltéréseket mutatják, azonban ezeknek a czimeknek tárgyát és czélját csak egy esztendővel ezután közlik vele, akkor, a mikor tulaj donképen már a zárszámadások elfogadtattak. Hát, t. képviselőház, ez lehetetlen állapot. Alkotmányjogi szempontból én ezt nonsens-nek tartom, mert nem tudom magamnak megmagyarázni és nem tudom a mi álláspontunkat és a zárszámadási bizottság álláspontját sem speczializálni ebben a kérdésben akkor, a mikor a közösügyi zárszámadásokat teszszük vizsgálat tárgyává, a közösügyi túlkiadásokat vagyunk hivatva elbírálni a magyar kormány felelőssége szempontjából és azt, hogy milyen módon történik a közösügyeknél a túlkiadás. Mert az 1897 : XX. t.-czíkk a magyar kormánynak kötelezettségévé a minisztertanács elő-