Képviselőházi napló, 1906. XII. kötet • 1907. julius 5–október 11.

Ülésnapok - 1906-196

128 196. országos ülés 1907 Julius ll-én, csütörtökön. zetes hozzájárulását teszi meg. Azonban a közösügyekre vonatkozólag én igazán nem tudom, hogy mi állapítja meg azt, hogy a túlkiadás mikor indokolt és mikor tétethetik meg ? Igaz, hogy 1895-ben a delegáczió, hozott egy határozatot, a mely szerint túlkiadások csak a magyar pénzügyminiszternek előzetes hozzájárulásával történhetnek, azonban, t. képviselőház, én ezt nem tartom elégségesnek és alkotmányjogi szempontból — épen a közösügyekre vonatkozólag — nem tartom elég garancziának. T. képviselőház ! A mikor én ezeket a kényes kérdéseket ide hozom, tisztán jóakaratulag teszem ezt, hogy végre e kérdéseket ezeken a legveszedelmesebb pontokon is igyekezzünk biztositani. Mert, t. képviselőház, semmiféle intézkedés nincs arra nézve, hogy példának okáért: hogyan vannak képviselve a magyarok ott a legfőbb számszékben ? Ezt én ma sem tudom. Farkasházy Zsigmond: A paritás alapján! HenCZ Károly: A paritás alapján? Engem megnyugtat a képviselő ur közbeszólása, azonban erre vonatkozólag semmiféle törvényes intézkedést nem tudok. T. képviselőház ! A mikor igy voltam bátor, nem külön javaslatot, hanem csak egy külön szövegezésű módosítást ajánlani, a t. előadó ur javaslatával szemben, akkor azt hiszem, eléggé megindokoltam álláspontomnak törvényességét, a melyet a t. előadó ur talán szintén magáévá tehet, mert nem hiszem, hogy más felfogásban lehessen valaki, a ki tisztán a törvényesség alapján áll. Et nunc venio ad fortissimum ! (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Az 1903. évi zárszámadások benyújtása alkalmából még nem voltunk tisztában azzal a kérdéssel, hogy a volt Tisza-féle minisztérium által, nevezetesen Hieronymi Károly volt kereskedelemügyi miniszter ur által utalványozott és gr. Tisza István volt miniszterelnök által önkényűleg a rendelkezési alaphoz csatolt összegre vonatkozólag a bizottság áUást foglalhatott volna. A múlt, 1903. évi zárszámadás tárgyalásán nem lehetvén itt, a naplóból értesültem, hogy ugy inczidentaliter a t. előadó ur egy javaslatot, egy indítványt nyújtott be, a melyet a t. képviselőház, szemben Farkasházy Zsigmond t. képviselőtársam indítványával, a magáévá tett. Én, t. képviselőház, mélyen sajnálom, hogy ez megtörtént. Sajnálom pedig azért, mert a törvénysértés itt kétségtelenül meg lett állapítva. A törvénysértést maga a bizottság — egyhangúlag és egyenesen az 1848: III. t.-cz. 32. §-ára való hivatkozással — állapította meg, a törvénysértés itt az előadó ur álláspontja szerint is világos, félreismerhetetlen és határozott. És mi történik ? Akkor, a mikor a törvény megsértése ilyen eklatáns módon dokumentáltatik, akkor ez a t. képviselőház és ez a t. többség, a mely a politikai és a magyar alkotmányos viszonyok szanálására küldetett ebbe az országgyűlésbe, megteszi azt, hogy egy törvénj'sértésre vonatkozólag nem alkalmazza a törvényt, a mi szerintem, ujabb törvénysértést képez. (Mozgás balfelől.) T. képviselőház ! Az kétségtelenül meg lett állapitva arra az elköltött 550.000 koronára vonatkozólag, hogy nem arra a czélra fordíttatott, a mely czélra azt a t. képviselőház rendelte. Sőt tovább megyek: czélzás, sőt egyenes beismerés történt arra nézve is, hogy az a pénz bűnös czélra fordíttatott. (Wekerle Sándor miniszterelnök tagadólag int.) Hát, t. miniszterelnök ur, én a pártpolitikai czélokat, a mennyiben tisztán, kizárólag és indokolatlanul használtatnak közpénzek arra a czélra, mindig bűnös czélnak minősítem. Hát, t. képviselőház, a mikor — mondom — beismertetett részben, hogy bűnös czélra is fordíttatott az az összeg, legalább is ennek egy nagy része, akkor a t. képkiselökáz meghozza ezt a felmentő határozatát, vagyis bűnpártolóvá lesz . . . Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urat, hogy mivel a házszabályoknak 236. §-a szerint a ház határozataival szemben semmiféle óvásnak vagy ellenmondásnak helye nincs, méltóztassék a házszabályoknak ezen rendelkezését felszólalásában szem előtt tartani. Hencz Károly: T. képviselőház! Bocsánatot kérek, minthogy az 1904. évi zárszámadásoknál ugyanolyan határozatot lesz hivatva a t. képviselőház hozni, mint a minő az 1903. évre vonatkozó határozat.. . Elnök: Erről beszélni nem engedtem meg a képviselő urnak, és ha tovább folytatja, megvonom tőle a szót. Hencz Károly: Én nem az 1903. évi. . . (Zaj.) Elnök (csenget): Kérem ne méltóztassék feleseim az elnökkel! Ezt tiltja a házszabály. A képviselő ur az 1903-iki zárszámadásokra vonatkozólag hozott házhatározatot kritizálta, azzal helyezkedett szembe. Ezt tiltja a házszabály, és ezt nem fogom a képviselő urnak megengedni. Hencz Károly : Kérem, én az 1904. évi zárszámadásoknál ilyen határozat meghozatalának lehetetlenségét vitatom. Elnök : Nem engedem meg és ha tovább folytatja a képviselő ur, megvonom a szót. Másodszor figyelmeztetem a képviselő urat. Hencz Károly: T. képviselőház ! Én a legteljesebb mértékben ellenzem azt, hogy az 1904. évi zárszámadásokkal kapcsolatosan a TiszaHieronymi 200.000 K-ra vonatkozólag a felmentés megadassék. Ellenzem pedig azért, mert a felmentésnek ez a megadása törvénytelen és én törvénytelenséghez szavazatommal sohasem járulhatok hozzá. (Helyeslés.) A mikor nekünk az 1848. évi III. t.-czikk egyenesen, imperative kötelességünkké teszi azt, hogy a törvénytelenül és törvénytelen czélra elköltött pénzzel szemben milyen legyen az álláspontunk, bocsánatot kérek, akkor én nem támogathatom a t. előadó urnak és a t. bizottságnak javaslatát. A mennyiben pedig a t. előadó ur, a mikor ezt ,a határozatot indokolta, egyenesen hivatkozott az 1903. évi zárszámadások tárgyalása