Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-182

m átcsempészszék, ez a kifogásuk ebben a t. házban gyakran lett már felhozva, de a mi bizonyítékainkkal teljesen lett tönkresilányitva. Ez az a kifogásuk, hogy ezek a vasutak nem képeznek nyilvános állami vállalatot és hogy azok hivatalnokai közjogi jelleggel nem birnak, nem birnak a tulajdonképeni állami hivatalnokok jellegével és hogy akkor az egyezménynek a vasutakról szóló 9. §-a sem terjeszthető ki a mostani horvátországi vasutakra. Uraim, túl sok volna, hogy ha én most ismételném mindazokat a bizonyítékokat, illetve ellenérveket, a melyeket az előttem szóló társaim már felhoztak és azért én csak a 9. §-nál maradok már azért is, mert azt hiszem, hogy ez a legerősebb bizonyíték, mely semmivel sem czáfolható meg. önök azt mondják, hogy a mai vasutak, a melyek már ki vannak épitve, nem tekinthetők közös ügynek, mert azok az állam magánvállalatát képezik, de látják, az egyezmény 9. §-ában párhuzamosan ezen vasutakkal, ezen czim alatt: »A kereskedelem általában«, kifejezetten felsaroltatnak a távírdák, a posta s a vasutak. És mégis senkinek sem jutott eszébe önök közül, hogy ezeket a postákat és távirdákat a magánvállalatok közé sorozza, banem elismerik, hogy azok nyilvános vállalatot képeznek, a mely az egész állam czéljának, az összes közönség érdekeinek és a közforgalomnak szolgál. És ha azok a nyilvános vállalat jellegével, a posták és távírdák hivatalnokai pedig a közhivatalnokok jellegével ruháztatnak fel, akkor azt következetesen azon vasutakra nézve is el kell ismernünk, a melyek, mint mondám, párhuzamosan azon általános czim alatt »a kereskedelem általában« világosan fel vannak említve. Dcbrovics Milán : Ez nem áll! (Zaj.) Mi már százszor megmondtuk ! NoVOSZeló Mátyás : Nem értem, mi okuk lehet önöknek, hogy a vasutakat ezen 9. §. alól kivonják. Hát akkor milyen vasutakra gondolt ez a szakasz? önök azt mondják, hogy csak a »nyilvános vasutakra*. És mikor fognak ezek a nyilvános vasutak kiépíttetni, miután mindaz, a mi épül, önök szerint magánvasut, magánvállalat ? Akkor sohasem lesz nyilvános állami vasút, mert akkor ki van játszva és nevetséges is a 9. §-ban foglalt rendelkezés. Felháborodottságomban azt kellene mondanom : a jelen szakasz alá eső vasutak azok, a melyeket a horvátok valamikor majd a holdban s a Mercur csillagzaton fognak épiteni. Ennyire furcsa az önök érvelése. Azért lehetetlen, hogy a horvát területen létező vasutak a 9. §. alól kivonassanak, holott a többi, a távírda és a posta közös ügynek tekintetnek. Ilyesmit komoly emberek nem állithatnak, mert minél inkább állítják, annál nevetségesebb. Dobrovics Milán : Nem értitek meg, hogy mit beszélünk! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! NoVOSZeló Mátyás : Kérem, tessék csak ezeket az érveinket megdönteni! Ez az, a mi a vasutakra vonatkozik. Fel keH említenem még, a mit előzőleg elfelejtettem, hogy a vasutakon a horvát nyelvnek kell uralkodnia, mert azok a vasutak, melyek Horvátországban vannak, nagyobbrészt horvát pénzből építtettek ki. önök ezt tévesen fogják fel. önök azt hiszik, hogy azok magyar vasutak és hogy azokat csak a saját pénzükből építették ki. Dobrovics Milán: Az nem áll! A magyar állam építette ! Novoszeló Mátyás : Ez nem felel meg a valódi tényállásnak, mert Horvátországban vannak vasutak, a melyek tisztán horvát pénzből építtettek ki, pl. a határőrvidéki erdők, a beruházási alap pénzéből, továbbá a megyék és községek járulékaiból, már pedig nagy összegek, s ez az óriási horvát pénz ezen vasutak kiépítésébe lett beruházva. Továbbá uraim, azt is kell tudniok, a mit az egyik képviselő, jelesül, dr. Surmin tanár ur nagy fáradsággal kikutatott és önöknek egyszer már meg is mondott, hogy t. i. Horvátországban egy 327 kilométernyi vonal van, a melyre az állam semmit sem adott.Ezek a következő vonalak : Sziszeg—Sunya—Dobrlin, Sunjanova, Gradiska, Bród—Vinkovce, Mitrovicza, ez az a 327 kilométer, a melyért a magyar urak semmit se adtak. (Mozgás.) Tudják-e, uraim, egyáltalán, hogy Horvátország részéről erre mennyi pénz adatott ? 63,218.800 korona körül, s ez mind a mi pénzünk ! A mi pedig azt iUeti, hogy a másik felét, mondjunk 150 milliót, az állam adta ezen vasutak kiépítésére, ebben az összegben benne van a mi pénzünk is, mert abból a pénzből, a mely a közös állami pénztárba befolyik, a mi kvótánk szerint részesülési arányunk van. Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a vasutakat mi a saját pénzünkből építettük ki. Dobrovics Milán : Pénz nélkül nem lehet vasutat épiteni ! (Zaj.) Elnök (csenget) : Névszerint fogom megnevezni a folytonosan közbeszóló képviselőket, mert a házszabályok szerint nem szabad közbeszólással zavarni a szónokot. Novoszeló Mátyás : önök a-st mondják, hogy az magyar tulajdon. De mi tiszta lélekkel mondhatjuk, hogy az a mi vagyonunk, hogy azokat mi építettük ki és hogy tehát teljes joggal horvát vasutak. De ha ezt nem akarják elismerni, ismerjék el legalább azt, hogy ebben az ügyben önökkel legalább egyenjogú szövetségesek és önökkel társak vagyunk és hogy mindegyikünk ebbe a nagy vállalatba óriási j)énzeket fektetett be. De ha maradnának is önök azon az állásponton, hogy ez csak magánvállalat, még akkor sem követelhetik meg joggal, hogy Horvátországban a mi vasutainkon a magyar nyelv legyen szolgálati nyelv, mert a ki csak ép észszel bir, el kell hogy ismerje, hogy ezen és az ilyen vasutakon a horvát nyev bir jogosultsággal. De még akkor sincs igazuk, és nem beszélnek az alaptörvény szellemében, ha valamely áUami vállalatról, mely közérdekű és közjelentőségű, ugy Horvátországra, mint Magyaroszágra nézve, azt mondják, hogy ez