Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-182

78 182. országos ülés 1907 június 22-én, szombaton. vassá): »Kormányzásra vállalkoztunk az adott közjogi alapon, vagyis az 1867-iki alapon, elveink és politikai nézetünk teljes és sértetlen fen tartásával, érvényesítésének jogával, egyedül azt a korlátozó Ígéretet téve, hogy a közös hadseregnél a vezérleti és szolgálati nyelv függőben hagyott kérdéseinek megoldását ezen átmeneti idő alatt se nem kezdeményezhetjük, se nem támogathatjuk.« Ebből következik, hogy a jelen kabinetnek, az átmeneti idő alatt is kötelezettségére nézve, több korlátja nincs, mint a hadsereg vezérleti, vezényleti és szolgálati nyelvének megváltoztatására vonatkozó. Következik tehát az, hogy gazdasági kérdésekben a koaliczió által megkötött paktumban semmiféle korlátozás nincs, és igy a tényekben rejlő korlátozástól, az adott helyzetben rejlő korlátozástól eltekintve, a kormánynak szabad keze fenn van tartva. Ezen politikai alapon a miniszterelnök urnak ugyanezen beszéde, a gazdasági dolgokra vonatkozólag, igy hangzik (olvassa): »Oda fogunk törekedni, hogy az önálló vámterület jogiállapotáról a tényleges külön vámterület állapotára térjünk át annyiban, hogy a vámszövetség helyett a két állam közötti vámszerződések alakjában juttassuk érvényre a már előkészített tarifát és vámegyezményt és csak ha ebbeli törekvéseink sikerre nem vezetnének, leszünk kénytelenek ajánlani azt, hogy az 1899 : XXX. t.-cz.-ben kimondott viszonosság mondassák ki az uj alapon a külfölddel kötött vám- és kereskedelmi szerződések tartamára«. Másrészt pedig azt mondja: »Mindent el fogunk követni a gazdasági helyzetünket oly vitálisán érdeklő valutarendezési művelet keresztülvitele és a készfizetések felvétele érdekében. « Ezt a kormány-álláspontot kiegészíti Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter urnak czeglédi választói előtt márczius 15-én tartott beszéde, a melyben egyrészről a gazdasági kiegyezés, másrészt az önálló vámterület felállítása kérdésében azt mondja (olvassa): »Ki van zárva, hogy olyan szerződés, a milyen ma köthető, 1917-nél hosszabb lejáratú legyen. Ezen időponton tul csak a tényleges vámsorompó felállítása alapján szerződhetünk.« Az önálló bank, illetőleg az osztrák-magyar bank konczessziójának lejárata kérdésében azt mondja: »Az önálló nemzeti bank a közgazdasági önállósággal össze van forrva és abban csak 1910-ig van lekötve az ország. E tényt folyvást szem előtt tartom.« T. képviselőház! Ezekből, azt hiszem, megállapíthatjuk, hogy a jelen kormány a 67-es alapon alakult meg, hogy továbbá a gazdasági kérdésekben más korlátozás nincs, mint az adott helyzet, hogy t. i. 1917-ig a külföldi kereskedelmi szerződések utján kötve érzi magát, -^bár, véleményem szerint, kötve nincs — de ezt az adott helyzetet elfogadja. Wekerle Sándor miniszterelnök: Elfogadjuk! Lengyel Zoltán: Azonban ezen idő alatt is az 1917-ig tartó időben az önálló vámterület állapotán áll, ennek érvényesítésére törekszik, 1917-en túl jaedig semmiféle más állapotba belemenni nem hajlandó, mint a vámsorompók tényleges felállításába. A pénzügyi kérdésekben pedig feltétlenül tövekszik a valutarendezés keresztülvitelére, és a készfizetések felvételére, továbbá 1917-ben az önálló bank felállítására, mert hiszen másképen Kossuth Ferencz kereskedelmi miniszter urnak ezen kijelentéseit nem értelmezhetjük ós a függetlenségi és 48-as pártnak régi és ma is fentartott programmja alapján nem is értelmezzük. A katonai kérdésekben, t. képviselőház, a kormánynak álláspontja csak egy és ez az, hogy a felemelt ujonczjutalékra nézve kötelezettséget nem vállalt. Wekerle Sándor miniszterelnök: Ugy van! Lengyel Zoltán: A koalicziónak ellenben ismert, sokszor előadott és vezérei által sokszor hangoztatott programmja szerint, hitvallása szerint a kérdés ugy áll, hogy a mennyiben a létszámemelés kérdésével előjönnek, ezzel szemben a koaliczió kötelezi magát nemzeti követeléseket kérni ellenértékül, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőhaloldalon.) a létszámemelésben belemenni nem hajlandó, csakis megfelelő ellenérték, illetve, a mint azt kifejezték nagyon sokan, a magyar vezényszó behozatala által és esetén. (Helyeslés a baloldalon.) Hát, t. képviselőház, kénytelen voltam a jelen helyzet és az osztrák trónbeszédre vonatkozó interpelláczióm konzekvencziáinak megértése tekintetéből ezeket előrebocsátani, mert hiszen csak ezek előrebocsátásával érthetjük meg részben a törvények elleni azon sérelmet, a mely ezen trónbeszédben Magyarországra nézve foglaltatik, részben pedig azt a helyzetet, a melyet ez a trónbeszéd a jelen kormánynyal, a jelen alakulással szemben igyekszik megteremteni, illetőleg igyekszik olyan kényszerhelyzetet teremteni, a melylyel szemben más ut nem lehet, mint ennek az adott helyzetnek elfogadása. Az osztrák trónbeszédnek a gazdasági kiegyezésre vonatkozó kijelentései között különös figyelmet érdemel ezen passzus, a melyről a t. kormánynak egyes tagjai azt állítják ugyan, hogy a német fordítás nem egészen megfelelő, a magam részéről azonban pusztán egyetlen egy szó differencziát fedeztem fel, abban a részében t. i., hogy az »autonóm« szó van belevéve a magyar szövegbe, holott a német szövegben ez nincs meg. Az osztrák trónbeszédnek ide vonatkozó passzusa igy szól (olvassa): »Habár a kereskedelmi szerződések periódusának végéig bizonyos meg nem változtatható szempontok merül-