Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-182
76 182. országos ülés 1907 június 22-én, szombaton. Ezért nagyon kérem a belügyminiszter urat, hogy a kivándorlási törvény reformjába vegye bele azt is, hogy mindenféle ügynökösködés, ugy a titkos, mint a hatóságilag engedélyezett ügynökösködés tiltassák meg, a titkos ügynökösködés és a kivándorlásra való csábítás pedig a jelenlegi törvényben foglalt büntetésnél jóval szigorúbban büntettessék. Mert a mint én tudom, az 1903. évi IV. t.-czikkben csak kihágásnak van minősítve a kivándorlásra való csábítás; pedig ugylátszik, ez oly fényes üzletnek bizonyult, hogy ha csak kihágásnak minősíttetik, ez nem lesz olyan elrettentő büntetés, hogy az illető a kiszabott büntetést kiállván, újból ne csábítson kivándorlásra. Azért a kivándorlásra való csábítást és ügynökösködést az ujabb törvényben okvetlenül legalább vétségnek kellene minősíteni és szigorúan kellene büntetni. (Helyeslés.) Feltűnő és Hentz Károly t. barátom fel is említette, hogy legújabban az osztrák határon, Dunántúl, a hazafias magyar, sőt hazafias sváb nép is tömegesen kivándorol. Ennek okát én abban látom, hogy Ausztriának nincs kivándorlási törvénye, és hogy Ausztriában, kivált az osztrák határon vannak elhelyezve az északnémetországi hajóstársaságoknak ügynökségei. Tehát oda kell törekedni, hogy Ausztria, sőt továbbmegyek, elsősorban Horvátország is hasonló kivándorlási törvényt hozzon, a mely a kivándorlásra való csábítást eltiltja, ugy, a mint Magyarországon történik, illetőleg, a mint felhoztam és kértem a miniszter urat, hogy ez törvényhozásilag szab ályoztassék. További baja a kivándorlásnak, hogy ámbár van kivándorlási törvényünk, a mely szépen intézkedik, hogy kinek szabad útlevelet váltani, és hogy a nélkül nem szabad kivándorolni, s bár ezzel a törvénynyel majdnem egyidejűleg szerveztetett a határrendőrség, mindamellett, ha a kivándorlási statisztikát szemléljük, azt látjuk, hogy sokkal többen vándorolnak ki útlevél nélkül mint útlevéllel. Sőt abból is, hogy a Ounard Line hajóin évenként összesen csak 30—35.000 kivándorló utazik Amerikába, világosan azt következtethetjük, hogy azoknak a száma, a kik útlevél nélkül vándorolnak ki, sokkal nagyobb, mert a Gunard Line betartja a szerződését és mást nem vesz fel hajójára, mint azt, a kinek utazási papírjai rendben vannak; ellenben az észak-német hajótársaságok titkos ügynökei nem annyira lelkiismeretesek, sőt ellenkezőleg mindent elkövetnek arra, hogy a kivándorlókat a határon átcsempészszék, hogy azután azokat hajóikra szállíthassák. Tehát oda kellene törekedni, hogy a határrendőrségi intézmény feji esz tessék és az ország egész határára lehetőleg kiterjesztessék, s azonkívül, hogy ott csak feltétlenül megbízható emberek és elemek alkalmaztassanak. (Helyeslés). Én teljesen egyetértek Hencz Hároly t. barátommal abban, hogy a visszavándorlás terén tenni kellene valamit, valamint abban is, hogy a társadalom is hibás a miatt, hogy a kivándorlás olyan nagy mérveket ölt. De szerény véleményem szerint azt, a mit ő javasolt, hogy t. i. államköltségen mi visszahozzuk^ a kivándorlót, nevezetesen, hogy a kormány intézkedjék e részben, nem hiszem, hogy ez keresztülvihető legyen, mert hiszen az észak-amerikai kormány nagy féltékenységgel nézi ezeket a visszavándorlási mozgalmakat és mindenesetre közbelépne, és nem engedné meg. Ellenben szerény véleményem szerint társadalmi utón ezt a kérdést meg" lehetne oldani, s arra kellene törekedni, hogy itt a gazdasági testületek, közgazdasági szervezetek közreműködésével egy kivándorlási társadalmi szervezet vagy ha ugy tetszik, visszavándorlási társadalmi szervezet létesüljön, a mely azután a visszavándorlás s ezzel kapcsolatosan a kivándorlás kérdését is rendezné. Mert hogy áll a helyzet ma? Ma az ügynökök és titkos ügynökök állandóan csábítanak Amerikába, s a hivő népet mindenféle olyan híreszteléssel csábítgatják, hogy oda át milyen Eldorádó várakozik rájuk. Ezeket nem ellensúlyozza senki. Az volna ennek a hazafias visszavándorlási ligának a feladata, hogy egyrészt itt benn az országban a kivándorlásra való csábítást ellensúlyozza, felvilágosítsa a népet és a munkásokat, másrészt hogy ott künn a kivándorlókat kövesse, figyelemmel kisérje s azt a számos esetet, a melyről mi nem tudunk, a melyekben a kivándorló odaát nem boldogul, sőt a nagy közgazdasági harczban ott tönkremegy, s nem egyszer nemcsak munkaképességét, hanem életét is veszíti, ezeket mint elrettentő példákat terjeszsze itt az országban. További feladata volna ennek a ligának, hogy ott künn gondoskodjék arról, hogy kivándorolt magyarjaink nemzeti nyelvüket el ne felejtsék, hogy elemi iskoláik legyenek, hogy egyáltalában nemzeti jellegükből ki ne vetkőztessenek. Beszéltem künn élő honfitársainkkal, a kik azt mondották, hogy rendszerint nagy tömegekben élő magyarok megtartják nemzeti jellegüket nemcsak az első generáczión, hanem több generáczión át is. Továbbá arra kellene törekednünk, hogy a kik visszavándorolni kivannak, itt az országban elhelyeztessenek és egyéniségüknek és képességüknek megfelelő, vagy mezőgazdasági vagy ipari foglalkozást találjanak. T. képviselőház! ÍTem akarok ennél a kérdésnél hosszabban időzni, de tapasztalatból mondhatom és visszatérek arra. hogy az a 300 ... Elnök (csenget): Eigyelmeztetem a képviselő urat, hogy a ház határozata értelmében fél kettőkor át kellene térni az interpellácziókra. Azért kérem, méltóztassék beszédét rövidre fogni és befejezni.