Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-191
454 191. országos ülés 1907 Julius b-én, csütörtökön. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Visontai Soma: T. ház! (Zaj.) Elnök : Milyen czirnen kivan a képviselő ur szólni ? Visontai Soma: Félreértett szavaim helyreigazítása czimén kérek szót. (Halljuk ! Halljuk!) Azon képviselőtársaim, a kik azt hiszik, hogy ón a büntető perrendtartás 528. §-a miatt csatlakoztam a bizottság javaslatához, teljesen félreértették szavaimat. (Halljuk! Halljuk!) En ugyanis nem ezért tettem ezt, hanem mert azt a kérdést vetettem fel magam előtt, hogy vájjon ez az egy eset elég-e arra, hogy mi a képviselőháznak hosszú, évtizedes praxisán rést üssünk, (Igaz! Ugy van!) a melyet egy miniszteri rendelet is magáévá tett, t. i. hogy a képviselőházhoz kiadatásért mindenki csak akkor fordulhat, ha a kiadatás szükségességének legalább valószínűségi okai forognak fenn. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ez alatt nem azt értjük, hogy neki bizonyítékokat kell produkálnia ós tanukkal kell előállni. Mi csak azt értjük ez alatt, hogy a törvényben megengedett módok közül legalább azokat vegye igénybe, a melyek alkalmat adnak arra, hogy feltüntethesse előttünk szavahihetőségét és valószínűvé tehesse vádját. Minthogy ebben az esetben ugy áll a dolog, a mint azt a t. előadó ur mondotta, — és a mint a jelentésben is fel van tüntetve — hogy nincsen valószínűvé téve, hogy itt csak egy jelentéssel állunk szemben, ennélfogva azért, mert valaki bosszúérzésből, vagy nem tudom mi másból eredt jelentést be ad a járásbírósághoz: mi az illető képviselőt nem adhatjuk ki, mert ezzel a mentelmi jogot sértenők meg. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Ezért csatlakozom én a jelentéshez. Ismételten kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólni? Egry Béla jegyző: Nagy Dezső ! (Felkiáltások balfelöl: Szavazzunk!) Nagy Dezső: A ki elegendőképen kapaczitáltnak érzi magát, az szavazzon, mert — akármit fogok is mondani — úgysem fogja nézetét megváltoztatni. De talán mégsem felesleges, ha pár szóval röviden én is nyilatkozom. (Halljuk ! Halljuk!) Elsősorban is az előadó úrhoz kívánok kérdést intézni abban a tekintetben, vájjon a bűnvádi feljelentésben bizonyítékokra, tanukra stb.-re történik-e hivatkozás? Baloghy Ernő előadó: Előadásomban jeleztem, hogy a feljelentő állításainak bizonyítására tanukra hivatkozik. Egy hang (a baloldalon): Az előadónak nincs joga mindjárt válaszolni ! (Mozgás.) Elnök: Valaki azt mondotta, hogy az előadónak nem áll jogában a felvetett kérdésre vonatkozólag azonnal feleletet adni. Felkérem az illető képviselő urat, méltóztassék a házszabályokat alaposabban tanulmányozni, (Derültség.) mert azokban benn van az, hogy az előadóhoz intézett kérdésre az előadó bármikor válaszolhat. (Igaz! Ugy van !) Hédervári Lehel: Ez az igazi! Másképen nem lehet tanácskozni! Nagy Dezső: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk !) A bűnvádi feljelentés, a mely ennek a mentelmi ügynek a tárgyát képezi, a bűnvádi perrendtartás értelmében a járásbirósági eljárás czéljaira kellőképen fel van szerelve. Magában a feljelentésben hivatkozás történt a bizonyítékokra. Ezek a bizonyítékok a járásbíróság előtt való büntető eljárásban sem nyomozás, sem vizsgálat utján érvényesitendők, hanem igenis a bűnvádi eljárás értelmében érvényesitendők magán a kitűzött tárgyaláson, minélfogva a biró, mihelyt a bűnvádi feljelentés beérkezik, tartozik egyszersmind az illető feleket, a tanukat megidézni és egyébként az összes, a feljelentésben hivatkozott bizonyítékoknak a tárgyaláson való érvényesítéséről kellően gondoskodni. A bűnvádi eljárásban a járásbíróság előtti eljárás előkészítése ily módon történik. Nekünk ezen a módon változtatnunk jelenleg nem lehet, nem szabad, mert törvény van előttünk és a törvényt a képviselőház is tartozik respektálni. Most hogy áll a dolog a jelen esetben? A kérdés, szerintem, nagyon egyszerű, (Halljuk!) és felhívom arra a t. képviselőház figyelmét, mert nagyon fontos kérdés, a melyről most határozunk és a mennyiben helytelenül határozunk, a jövőre nézve preczedenst alkotunk, a mely épen a mentelmi jognak lehet legnagyobb sérelmére, és ebben a tekintetben azon az állásponton vagyok, a melyet Fenyvesi és Vázsonyi t. képviselőtársaim fejtettek ki, hogy a mennyiben az ilyen előzetes nyomozás elrendelését kívánná a képviselőház, az lenne a mentelmi jog igazi megsértése. (Mozgás.) Méltóztassék a dolgot egészen ugy felfogni, a mint a törvény van, a mely törvény alkotásánál ez a képviselőház is közreműködött. A törvény nevezetesen a 13 §-ban a következőket mondja : »Terhelt az, a ki ellen a bűnvádi eljárás folyik.« Most aztán közelebbről megjelöli a terhelteket, hogy milyenek vannak: a bűncselekménynyel gyanúsított az a terhelt, a ki ellen a vizsgálat elrendelése még indítványozva vagy a vádirat benyújtva nincs. Tehát a gyanúsított az a terhelt, a ki ellen vizsgálati indítvány benyújtva nincs 3 tehát a ki ellen a nyomozás folyik. Most már milyen eset áll elő, ha a mentelmi bizottság álláspontjára helyezkedünk ? Azt kívánja a képviselőház, hogy ejtessék meg az előzetes nyomozás. Akkor mi történik ? Abban a pillanatban az illető képviselő, ha mi ezt kimondjuk, rögtön gyanúsítottá és terheltté válik, a bűnvádi eljárás tulajdonképen ellene folyamatba tétetik, mielőtt a mentelmi jog felfüggesztetett vagy csak kéretett volna, mielőtt a képviselőház határoz.