Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-191

191. országos ülés 1907 Julius 4-én, csütörtökön. 455 Visontai Soma: Mindig ugy van; ez a ház joga. Somogyi Aladár: A budapesti büntetőjárásbiróságnak ez a praxisa. Magamról tudom. Visontai Soma: Ennek ki vagyunk téve. Nagy Dezső : Nem akarom, hogy ki legyünk téve egyáltalán a mentelmi jog felfüggesztése nélkül való nyomozásnak. (Nagy zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a folytonos közbeszólásoktól tartózkodni. (Nagy zaj.) Nagy Dezső: Nagyon megfontolandónak tartom azt, hogy épen a képviselőház legyen az, a mely a biróságokat abba az irányba terelje, hogy mielőtt kiadja a képviselőt, már a bíróság vagy ügyészség a képviselő személye ellen a nyomozó lépéseket tegye folyamatba. Mert itt a tényállás ugy áll, hogy van egy bűnvádi ügy, a melyben passziv ismert alany van a képviselő személyében, a ki vádoltatik a bűncselekmény elkövetésével. Nem az az eset, hogy van tárgyilagos bűncselekmény, a melynek elkövetésével nem határozott személy vádoltatik, mert nem ismerik, hanem a nyomozás épen a képviselő személye ellen folynék. Méltóztassék figyelembe venni, hogy a nyomozással és a gyanusitott elleni eljárással a bűnvádi eljárásnak egész fejezete foglalkozik. Ezek már mind olyan eljárási aktusok, a melyek az illető gyanusitott személy ellen irányulnak. Még letartóztatás is történhetik nyomozás folyamán. Én tehát azt hiszem, nagyon megfontolandó a dolog, mert ha mi itt kimondjuk ezt, holnap, azt hiszem, igen sok alkalom fog akadni arra, hogy az ellenkezőjét mondjuk ki épen a képviselői immunitás megvédése szempontjából. Én azt hiszem, hogy a jelen esetben, mikor egy bűnvádi feljelentés becsületsértés miatt beérkezik, (Zaj.) ez de lege nem állapitja meg azt a vélelmet, hogy valaki ellen zaklatás forog fenn. Helyesen mutatott rá Vázsonyi t. képviselőtársam arra, hogy ott van a házszabály intézkedése, a melynél fogva az illető képviselő a mentelmi bizottság által meghallgatható. Ha a képviselő azt hiszi, hogy sérelem érte, nemcsak joga, de kötelessége is a mentelmi bizottság elé állni és azt mondani: Uraim, engem ne adjanak ki, én képviselői kötelességemnél fogva védem az immunitást, mert itt zaklatás forog fenn. Ha ezt előadja, a bizottságnak módjában áll az ő előadásából és az eset körülményeiből a zaklatás pozitív fenforgását megállapítani. Én abban a véleményben vagyok, hogy itt a különvéleményben fejeződik ki nemcsak az ügynek a lényege, hanem a képviselő immunitásának igazi védelme is, ennélfogva ajánlom a különvélemény elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kivan valaki szólni ? Somogyi Aladár: T. ház! Nem szólaltam volna fel ebben az ügyben, ha Nagy Dezső t. barátom a büntetőjárásbiróságok praxisára nem hivatkozott volna és különösen nem hivatkozott volna arra, hogy a törvény értelmében mi a kötelessége a járásbíróságnak. Én bátor vagyok felemlíteni, hogy épen az én saját két esetemben előbb lefolytatta a budapesti büntetőjárásbiróság a bizonyítási eljárást és csak azután kérte a mentelmi jog felfüggesztését. Két ilyen esetem volt. Hivatkozhatom még a mentelmi bizottságnál lévő három másik ügy irataira, a melyeket hajlandó vagyok megnevezni kutatás után, miután a nevekre most tisztán nem emlékszem, a hol ugyanazon eljárás követtetett, hogy előbb folytatták a bizonyítási eljárást és csak azután kerestetett meg a ház a mentelmi jog felfüggesztése iránt. T. ház ! A kérdés az, hogy ezen esetben módjában áU-e a bíróságnak a bizonyítási eljárás lefolytatása, hivatkozás történt-e a bizonyítékokra, a tanukra ? Ez megtörtént, s ezért én a magam részéről ahhoz csatlakozom, hogy a mentelmi jog ne függesztessék fel. (Helyeslések.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan . . . (Felkiáltások : Szavazzunk!) Méltóztassék várni, a házszabályok előírják, hogyan kell eljárni. (Zaj.) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Baloghy Ernő előadó : T. képviselőház ! Egészen röviden kívánok szólni. Tökéletesen osztom azt a felfogást, hogy a mentelmi jog nem lehet olyan privilégium, a melynek alapján a képviselő elvonassék a büntető igazságszolgáltatás keze alól. Ez tiszta dolog. Azonban másrészt a mentelmi jog egy olyan fontos joga a képviselőnek, hogy ez alkotmánybiztositéki jelleggel és természettel bír. Nézetem szerint a kérdést az dönti el, vájjon van-e joga a háznak vizsgálni azt, hogy zaklatás esete forog-e fenn, igen vagy nem ? (Zaj.) Bármiféle zaklatás forog fenn, a képviselőháznak jogában, sőt kötelességében áll ennek valóságáról meggyőződni. Hogyan győződik meg ? Nem győződhet meg egyoldalú feljelentés alapján, ez nem képezhet elegendő alapot (Igaz I Ugy van I) és ha Zboray Miklós t. képviselőtársam azt mondja, hogy a képviselőház nincs hivatva ab ovo elutasítani a bírósági megkeresést, erre én meg azt felelem, hogy a ház nincs hivatva ab ovo elfogadni annak a főmagánvádlónak feljelentését, (Élénk helyeslés balfelöl.) a mibe összehordhat tücsköt,s bogarat, sőt rosszhiszeműleg, galádul, konokul is járhat el. Lengyel Zoltán : De uj bírói praxist sem lehet ráoktrojálni. Baloghy Ernő előadó : Azt méltóztatott valakinek előadni,hogy ebben a feljelentésben meg vannak a bizonyítékok nevezve. Hát bizonyíték az már, ha én két vagy három egyént megnevezek ? Az nem bizonyíték. (Élénk helyeslés balfelol.) Még egyet és ezzel be is fejezem. Azt méltóztatott mondani, hogy a sérelem tulaj donképen abban áll, hogy ha nyomozat folytattatik. De hát miért követeljük akkor meg a kir. törvényszékek elé tartozó bűncselekményeknél minden esetben /