Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-191

191. országos ülés 1907 Julius 4-én, csütörtökön. 453 tassák, vagy pedig a között, hogy egy olyan tényállást állítanak elém, a melynek valódiságát mi még vizsgálni egyáltalában, jogosítva nem vagyunk . . . (Mozgás és zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Vázsonyi Vilmos: . . . hogy t. i. az a tényállás egyáltalában alkalmas-e bűnvádi eljárásra, van-e abban zaklatásnak nyoma, — és a puszta feljelentést is alkalmas lehet olyan tényállás produkálására — ha, mondom, a kettő között választanom kell, akkor én a képviselő mentelmi jogának sokkal nagyobb sérelmét találom a nyomozat lefolytatásában, mint abban, hogy puszta feljelentés alapján, a mely azonban olyan tényállást állit, a melynek alapján a bűnvádi eljárás igen is megindítható, a mentelmi jog felfüggesztetik. Mikor lehet egyáltalán- helye annak, hogy nyomozat induljon meg — nem a képviselő ellen, hanem — a gyanúsított képviselő terhére rótt tényállás megállapítása czéljából ? Akkor, ha nyomozat nélkül egyáltalában nem kapható tényállás. Az egyik esetre már rámutattak itt a vita folyamán; sajtóperben a sajtó jogilag felelős személyen el kell annak a nyomozatnak haladnia azért, mert különben nem tudhatjuk azt, hogy ki ellen irányul a bűnvádi aljárás, vagy olyan bűncselekményeknél, a melyekben a tényállásnak megállapítása tanuk nélkül egyáltalában lehetetlen, mert tanuk kellenek még ahhoz is, hogy egyáltalában a tényállás, hogy t. i- egyáltalán történt-e valami abban az irányban, megállapittassék. Egyszerű magáninditványra üldözendő rágalmazás és becsületsértés eseteiben erről egyáltalában nem szólhatunk. Itt a kényelem szempontja az, a mely előtérbe lép. Politikai zaklatásról szó nem lehet; magában a feljelentésben van a tényállás, a mely bűnvádi feljelentésre alkalmatos. Az a felfogás, hogy az összefüggésnek kell meglenni, vagy az összefüggést kell bizonyítani, egyáltalán nem állhat meg, mert ezen felfogás szerint a képviselő ellen valami nyomozatnak lefolytatását kívánja a mentelmi bizottság. Én részemről mint képviselő nagyon szépen megköszönöm ezen védelmet, de épen ebből a védelemből nem kérek, mert az ilyen védelem során történhetik meg azután az, a mi megtörtént egy másik esetben, t. i. a tanuk megesketóse. (Mozgás és ellenmondások balfelöl.) Ebből a védelemből a mentelmi jog terén a legkevésbbé sem kérek. (Mozgás és zaj a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek! Egy hang (a baloldalon): Ez is a törvény intézkedésén alapszik! (Nagy zaj.) Vázsonyi Vilmos : Sajnálom, hogy nem értem t. képviselőtársam közbeszólását. Igenis megtörténhetik a nyomozat folyamán az, hogy a tanuk meg is eskettetnek és akkor mint képviselőnek nincs módomban az, a mi más halandónak igenis módjában van, hogy megidéztessem, a tanúhoz kérdéseket intézzek és a kontradiktórius eljárás szerint ezen tanuhallgatásra ;

nézve a magam jogait érvényesítsem. Már joedig a mentelmi bizottság felfogása a végső konzekveneziában egyenesen idevezetne, mert hogy mikor szükséges egy nyomozat során egy tanú megesketóse, azt a bűnvádi eljárás állapítja meg és ez ellen semmiféle remédiummal nem rendelkezhetem. Ennek pedig nem kívánom a képviselőket kitenni, sőt ellenkezőleg a képviselőház állásfoglalását épen az ellenkező szempontból tartanám szükségesnek, hogy a nyomozat sokasé haladhasson tovább mint addig, hogy állapittassók meg a tényállás, a melynek alapján a bűnvádi eljárás megindulhat és a mely valószínűvé teszi azt, hogy a képviselő gyanúsított lehet. Minden további nyomozat már a képviselő személye ellen irányuló cselekmény, a mely a képviselő mentelmi jogának megsértését involválja. Ezekben az esetekben egyébként még egy másik momentumra akarok rámutatni. (Sálijuk!) A képviselő urak, midőn mentelmi ügyeiket tárgyalják, a mentelmi bizottság előtt megjelennek. (Halljuk! Halljak!) Ha csak az összefüggés hiányát állítják, joguk van a mentelmi bizottság előtt megjelenni és ezt kijelenteni. (Halljuk! Halljuk!) Ha, teszem fel, azok a képviselők, a kik a mentelmi bizottságba megidéztetve a rendes, szokásos gyakorlat szerint meg nem jelennek, az összefüggés ezen hiányát nem panaszolják, mert ha panaszolnák, ha az volna felfogásuk, hogy ők ezen kijelentéseket nem tették meg, hogy az egyáltalában nem származik tőlük, hanem ők hamis váddal zaklattatnak már a priori és hogy a kijelentéseket megsemmisíttették: akkor módjukban van a házszabályok szerint, ha nem is idéztettek meg, a mentelmi bizottság előtt megjelenni és ott ezt a kijelentést megtenni. És hogy ha bármely képviselőtársam is ezt a kijelentést a mentelmi bizottság előtt megtenné, akkor az ő óhajtására, — ha tudnám azt, hogy maga kívánja ezen összefüggés megállapítását — a nyomozatot, a miben mentelmi jogának sérelmét nem látja: akkor igenis, hozzájárulnék ahhoz, hogy a mentelmi bizottság is azt a javaslatot terjeszsze a ház elé, hogy az összefüggés előzetes nyomozattal állapitassék meg. Mikor azonban ezt az illető képviselők maguk sem kérik, mikor módjukban lévén a mentelmi bizottság előtt megjelenni és azt állítani, hogy ez az összefüggés fenn nem forog, ez a tényállás hamis, és ezen jogukkal még sem élnek: akkor én az ő személyes jogaikat nem kívánom jobban megvédelmezni, mint meg van védve eddig, de igenis megakarom óvni a mentelmi jogot minden olyan értelmezés ellen, a mely sokkal veszedelmesebb, mint a másik, (Zaj.) a mely a képviselő háta megett való nyomozásnak és a birói önkénynek tág kaput nyit. Ezen okokból én a kisebbségi véleményhez csatlakozom. (Helyeslés.)