Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-191

452 19Í. országos ülés 1907 Julius 4-én, csütörtökön. Visontai Soma : Egyszerű feljelentésre % Fenyvesi Soma : Bocsánatot kérek . .. Visontai Soma: Nincs más! Fenyvesi Soma: Méltóztassanak türelemmel végighallgatni. (Halljuk !) Azon feljelentés alapján, a mely ebben az ügyben tétetett és azon indokok alapján függesztendő fel, a melyeket az előadó ur felhozott. Az előadó ur t. i. preczizirozta azt, hogy a mentelmi jognak mi az alapja, a felfüggesztésnek mi az alapja és az előfeltétele, kiemelve, hogy a jelen esetben azért nem lenne a mentelmi jog felfüggesztendő, mert itt az összefüggés konstatálása hiányzik, holott a Böszörményi-esetben megvan mondva, hogy mutatkozik-e összefüggés, vagy a vonatkozásnak némi jelensége. A jelen esetben ugy áll a dolog, hogy egy egyén, a ki Temesvárott lakhelylyel bir, feljelentést tesz, magában a feljelentésben felsorolja bizonyítékait és ezen bizonyítékai alapján kéri, hogy neki a vele szemben állítólag elkövetett becsületsértésért és rágalmazásért a biróság által mindenki részére szolgáltatandó elégtétel megadassék. Visontai t. képviselőtársam arra az álláspontra helyezkedik, hogy ez nem elegendő, mert a perrendtartásnak van egy intézkedése, a mely ugy szól, hogy a járásbíróság előtti eljárásban is nyomozat eszközölhető, a mely a legszükségesebbre szoritkozhatik. Csakhogy teljességgel tévedés azt hinni, hogy az a legszükségesebb nyomozat annyit jelent, hogy a bizotnyitékokat az illetőnek jelenléte vagy megidézése nélkül beszerzik, és én azt hiszem, a képviselőház lenne az első, a melynek tagjai tiltakoznának az ellen, hogy az illető képviselő tudta és beleegyezése nélkül vegyék ki a bizonyítékokat és igy mintegy készen tartsák az anyagot akkorra, a mikor a bizonyítás, felvételére vagy a tárgyalásra kerül a sor. (Helyeslés.) A mentelmi jog ilyformán való kiterjesztése privilégiumot állapitana meg, a melynek törvényes alapja nincs. (Helyeslés.) A mentelmi jog alkotmánybiztosíték, de nem privilégium a képviselőknek arra, hogy őket még felelősségre se lehessen vonni oly cselekményekért, a melyek miatt más büntettetik. (Helyeslés.) Elnök : Csendet kérek, t. ház ! Fenyvesi Soma: Bocsánatot kérek, a képviselőháznak minden alkalommal a konkrét esetet kell elbirálnia és nem lehet ily esetekben általános kijelentéseket venni alapul. Itt arról van szó, hogy egy képviselő egy büntetendő cselekményt követett el. Meg van mondva, hogy ki a feljelentő. Ha ez a feljelentés nem bir alappal, akkor azzal szemben rendelkezésre áll a törvényben biztosított megtorlás és igy, ha a feljelentés alaptalanul tétetett, akkor az a képviselő épen ugy kapja meg az elégtételt, mint minden más állampolgár. Nézetem szerint tehát nem lehet ugy felállítani a kérdést, hogy ha felfüggesztjük ebben az esetben a mentelmi jogot, akkor négyszáz feljelentést is tesznek azonnal, mert a képviselőház minden egyes esetben lesz abban a helyzetben, hogy megállapíthatja : forog-e fenn zaklatás, igen vagy nem ? Miután a mentelmi bizottság semmiféle okot nem hoz fel arra nézve, hogy ebben az esetben zaklatás esete forog fenn, azt tartom, hogy a mentelmi jogot fel kell függesztem. (Helyeslés.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Vázsonyi Vilmos ! Vázsonyi Vilmos: T. ház ! A zaklatás fogalmának oly értelmezésével találkozunk ebben a vitában, hogy azt megjegyzés és észrevétel nélkül hagyni nem lehet. A zaklatás fogalma a mentelmi jog szempontjából nem fogható fel ugy, a mint azt pl. Olay Lajos t. képviselőtársam fejtette ki, a kinek konklúziójával különben egyetértek. A zaklatás nem a képviselői kényelem szempontja, sem pedig egyszerűen az a szempont, hogy a képviselőnek kellő idő álljon rendelkezésére képviselői kötelességének teljesítésére. A mentelmi jognak lényege és alapja az, hogy a képviselőt ne zaklassák, ne üldözzék politikai magatartása miatt. Más jelentősége a mentelmi jognak nincsen. Az, hogy a deliktumok egész komplexumára ki van terjesztve a mentelmi jog, csak azért történik, hogy a képviselőháznak minden egyes esetre nézve joga legyen külön-külön megítélni és elbírálni, hogy az adott esetben fenforog-e a politikai üldözés, igen vagy nem ? A zaklatás a kényelem és a szabad idő szempontjából a mentelmi jognál mint közjogi intézménynél nem fogható fel. Ez az első, a mit megjegyezni kívánok. Az adott esetben, miután magáninditványra üldözendő cselekményről van szó, a politikai zaklatásnak semmiféle nyomát nem látom és különösen azért szólalok fel, mert a mentelmi bizottság jelentésében olvasom, hogy egy másik ügyben, Szabó István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében is olyan álláspontot kivan a bizottság elfoglalni, mint a minő a mostani, a minélfogva uj gyakorlatot kivan megkezdeni. Ezen uj gyakorlat ellen kívánok tiltakozni. A t. képviselő urak, a kik a mentelmi bizottság álláspontját védik, azt kívánják, hogy a nyomozat legalább bizonyos folyamatig, bizonyos határig lefolytattassék a képviselő ellen, mert a nélkül a mentelmi jog felfüggesztése nem kívánható. Mondhatom, hogy ez medicino peior morbo. Én felvetem a kérdést, hogy mit választ szivesebben bárki: azt-e, hogy függeszszék fel mentelmi jogát és módjába legyen a vád ellen nyomban a maga személyes beavatkozásával védekezni, a tanúkihallgatásokra és a nyomozás irányítására befolyással lenni, vagy pedig . . . Visontai Soma : Újra kihallgatják ! Vázsonyi Vilmos: Köszönöm, t. képviselőtársam és t.' ügyvédtársam, de nagyon jól tudjuk, hogy az újra való kihallgatás már annak az első tanukihaügatásnak erkölcsi hatása alatt történik. Éber Antal: És már visszautazott Meránba ! Vázsonyi Vilmos: Nagyon jól tudjuk, hogy ha azok a tanulrihaHgatások tévesek is, ha azok tartalma helytelen, nem igaz is, a korrekczió azokkal szemben igen nehéz. Ha a között kell választanom, hogy a képviselő ellen a nyomozatot lefoly-