Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-191

191. országos ülés 1907 Julius it-én, csütörtökön. 451 szükségesekre szoritkozik«, tehát világos, hogy nem ugy van ez a dolog, a mint Zboray Miklós t. képviselőtársam mondta, hogy a járásbirósági eljárás feltétlenül kizárja a nyomozatot. Ellenkezőleg, vannak itt példák a nemzetközi kiadatási eljárásban, a hol majdnem ugyanazok a szempontok mérvadók, mint a képviselőházi kiadatásnál ; mielőtt az igazságügyminiszterium vagy a külügyminisztérium megteszi a szükséges lépéseket, hogy egy szökésben lévő, vagy külföldön tartózkodó magyar terheltet hozzon az országba, valószinűsiteni kell a bűnösséget. Mit csinál a bíróság ? Az 528. §. alajyján a nemzetközi kiadatási eljárásnál egyszerűen — habár járásbirósági eljárás alá tartozik is — elrendeli a nyomozást, a tanukat előzetesen kihallgattatja, de nem hitelteti meg, a mely valószinűsités természetesen nem zárja ki, sőt olykorolykor szükségessé teszi, hogy a főtárgyaláson azok a tanuk újra kihallgattassanak és meghiteltessenek. Az a konkrét eset pedig, a mely most előttünk van, a következő : Hajdú Frigyes országgyűlési képviselő ellen beadtak a járásbirósághoz egy feljelentést, a mely őt igen súlyos rágalmazással és becsületsértéssel vádolja. A képviselőháznak nagyon természetesen nem lehet hivatása, hogy egy állampolgár elől, a ki rágalmazás vagy becsületsértés által magát sértve érzi, elzárja az utat, hogy becsületét kereshesse. Azonban egyet megkövetelünk : ha ilyen feljelentés a ház elé kerül, akkor a parlament régi, meggyökeresedett praxisa szerint az a feljelentés legalább valószinűsittessék. Minthogy ez nem történt meg, és minthogy az 528. §. alapján módjában van a járásbirónak, — mert képviselővel szemben mellőzhetetlenül szükségesnek mutatkozik — hogy a tanukat előre magához idézze és meghallgassa, és hogy ezen előzetes tanúkihallgatási jegyzőkönyveket az iratokhoz csatolja, mondom, minthogy erre a mód meg van adva, és minthogy jogsérelem nem esik a sértetten, ha visszautasítjuk a megkeresést, s azt későbben kellőleg felszerelve terjesztik ismét a ház elé : én csatlakozom a bizottsági előadó ur véleményéhez és indítványához, mert ezzel olyan preczedensnek állunk útjába, a mely nagyon alkalmas volna arra, hogy a képviselőket becsületsértési pereknek rájuk zúditásával kötelességük teljesítésében akadályozzák. (Helyeslés.) Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Olay Lajos! Olay Lajos: T. ház ! Én a magam részéről Zboray Miklós t. barátom indítványához csatlakozom és pedig három okból. Visontai Soma, t. barátom, három jogi kifogást tett. Az első az, hogy a képviselő kötelességének teljesítése alól el nem vonható. Ez a tétele tökéletesen áll, és én is hozzájárulok akkor, ha kisebbszerű kihágásról van szó, pl., hogy nem jelentette be idegen vendégeit, vagy pl. a kutyáján nem volt szájkosár stb. Ilyen esetekben magam is mindig abban a véleményben voltam, hogy sokkal nagyobb dolog a képviselő kötelességteljesítése, mintsem hogy ilyen kisebbszerű bűnügyekben zaklatásnak legyen kitéve. Ezen a módon t. i. a képviselők nagyobb részét ki lehetne kérni, mert ilyenféle kisebb kihágásokat, akarva nem akarva, ha ő nem, a cselédje könnyen elkövethet. Azonban egészen más eset mikor valakinek a becsületéről van szó, akár becsületsértést, akár rágalmazást képezzen az illető kifejezés. Ez már egy olyan súlyos egyéni, személyes sérelem, a melyre nem lehet azt mondani, hogy nem lehet a képviselői kötelességek teljesítése alól kibújni. T. barátomnak ez a tétele nem áll meg. Nem áll meg ez a másik tétele sem, hogy hiszen lehet előre nyomozást teljesíteni, mert a miniszteri rendelet ezt világosan rendek. Visontai Soma: A törvény! Olay Lajos : A törvény nem rendeli! A törvény azt mondja, hogy a bíróság bizonyos nyomozást is teljesíthet. Hogy értjük ezt, kérem ? Pl. ha sajtó utján követte tik el a cselekmény, ott igenis nyomozást teljesít, mert bekéri azt a sajtóterméket és ezzel már igazolva van, hogy ki a czikk szerzője, ki irta a czikket. De, engedelmet kérek, a törvény itt épen becsületsértési és rágalmazási perekre nézve világosan intézkedik és azt mondja, hogy a tárgyalásra tanúikkal és bizonyítékaikkal együtt jelenjenek meg a felek ; tárgyaláson hallgatják ki a tanukat is. Már most ezzel szemben a miniszteri rendelet nem hatályos,mert a törvénynyel szemben a miniszteri rendeletet a bíró figyelembe veheti ugyan, ha akarja, de ha nem veszi, csak kötelességet teljesít, mert nagyon jól tudja minden jogász, hogy a törvénynyel szemben semmiféle rendelet figyelembe nem vehető. Mondom tehát, ez a második tétele ebből az okból nem áll meg. De nem áll meg abból a szempontból sem, a melyet itt felhoznak, hogy akkor ennyi meg ennyi panaszt adhatnának be. Ez egyáltalán nem áll meg. Ezt nem is Visontai barátom, hanem épen az előadó ur mondotta ; mert ezt a biró már hivatalból figyelembe veszi s ha illetéktelen bírósághoz van intézve a beadvány, ha Trencsénben jelentenek fel Budapesten elkövetett vétséget, ezt a biró egyszerűen hivatalból fogja visszautasítani. (Zaj.) Mondom, az lévén a véleményem, hogy egyáltalán szigorúan kell figyelembe vennünk, hogy a képviselői állás, a képviselőség mintegy köpenyeg vagy védelem nem lehet vétségek, büntettek vagy kihágások ellen, én szigorúan kívánván ezt magyarázni, s a magam részéről, Zboray barátom indokait figyelembe véve, határozottan a kiadás mellett nyilatkozom és kérem Zboray barátom véleményének elfogadását. (Felkiáltások balfelől: Nem adjuk ki!) Fenyvesi Soma: T. képviselőház? Kizárólag a jelen eset elbírálására leszek bátor szorítkozni. Következtetéseim oda vezetnek, a hova Zboray t. képviselőtársam indítványa vezet, hogy t. i. a jelen esetben a mentelmi jog felfüggesztendő. 57*