Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-191

191. országos ülés 1907 Julius í-én, csütörtökön. 449 következő kérdések: vájjon a vád tárgyává tett cselekmény csakugyan bűncselekmény-e, vájjon illetékes hatóság előtt folyik-e az eljárás és illetékes hatóság utján történt-e a megkeresés, és végre harmadszor, — ez vonatkozik a jelen esetre — vájjon az állitólagos bűntény vagy vétség és a vád alá helyezendő országgyűlési tag egyénisége közt mutatkozik-e összefüggés vagy a vonatkozás némi jelensége ? Ez nem annyit jelent, hogy a képviselőház hozandó Ítéletet prejudikáljon, hogy útmutatásul szolgáljon a bíróságnak olyan irányban, hogy akár elitélésnek, akár felmentésnek van helye. Ennek a rendelkezésnek czélja az, hogy a képviselőháznak is módjában álljon a beszerzett adatokból konstatálni, vájjon van-e zaklatás esete. Hogyan konstatálható az, hogy van-e zaklatás vagy nincs ? A kir. törvényszékek előtt folyamatban lévő büntetőügyeknél az eset könnyebb, a mennyiben a képviselőház állandó gyakorlata szerint a nyomozati iratok bekivántatnak, és ezekből állapítja meg azután a ház azt, nem valótlan adatokat tartalmazó bejelentésről van-e szó, tehát nincs-e nyilvánvaló zaklatás eset, mert hisz a mentelmi jognak fundamentuma az, hogy van-e zaklatás vagy nincs. Nehezebb az eljárás ott, a hol járásbíróságok ítélkezése alá tartozó bűncselekményről van szó, mert itt nyomozásnak rendszerint helye nincs, és a feljelentés alapján egyszerre tűzetik ki a főtárgyalás, idéztetik meg a terhelt és idéztetnek meg a tanuk. Ebből az következnék, hogy egy egyszerű, jól megfogalmazott feljelentésre a képviselő, minden további kutatása nélkül annak, hogy van-e zaklatás vagy nincs, kiadandó lenne. Ezt a felfogást nem bírom osztani, és az álláspontom nekem is, a mentelmi bizottságnak is az, hogy járásbíróság elé tartozó bűncselekménynél is módjában kell hogy áUjon a képviselőháznak annak vizsgálata, vájjon forog-e fenn zaklatás vagy nem, mert ha másként állana a dolog, akkor egy egyszerű, jól megfogalmazott feljelentés alapján én a ház valamennyi tagját az ország legkülönbözőbb járásbíróságaihoz idéztetném egy bizonyos napra. Ez, azt hiszem, a zaklatásnak legeklatánsabb, legexczellensebb esete. Odaidéztethetném pl. az igazságügyminiszter urat, mert nem kellene mást mondanom abban a feljelentésben, mint azt, hogy az igazságügyminiszter engem Trencsénben ekkor meg ekkor megrágalmazott. Olay Lajos: Nem áll, a biró visszautasitja mint illetéktelent. Baloghy Ernő előadó: Ha én a feljelentést így fogalmazom és azt mondom, hogy az eset Trencsénben történt, akkor igenis megidézik az igazságügyminiszter urat Trencsénbe. Azért jeleztem, hogy egy jól megfogalmazott feljelentés alapján ez megtörténhetik. Olay Lajos: Nem így van, hivatalból visszautasítandó. Baloghy Ernő előadó : Ez az állapot szerintem nem helyes, vagyis járásbíróság elé tartozó bűnKÉPVH. HAPLÓ. 1906 —1911. XI. KÖTET. cselekményeknél is joga, sőt kötelessége a képviselőháznak vizsgálni azt, vájjon az illető cselekmény és a képviselő ténykedése között mutatkozik-e okozati összefüggés, nehogy az az eset álljon elő, hogy a parlament tagjai esetleg gálád és csúnya indokok alapján az ő képviselői működésükben gátoltassanak. Arra a kérdésre, lehet-e^ járásbíróság előtti eljárásban nyomozni, azt felelem, hogy igenis lehet. A büntető perrendtartás szerint vizsgálatnak ugyan helye nincs, de ha szükséges, nyomozásnak helye van. A mentelmi bizottság álláspontja tehát az, hogy miután itt nem igazoltatott az, hogy összefüggés mutatkozik az illető cselekmény és a képviselők ténykedése között, sőt a vonatkozásnak legkisebb jelensége sincs meg, mert egy egyoldalú feljelentés erre nézve nem elegendő : annálfogva a mentelmi bizottság tisztelettel azt javasolja a t. képviselőháznak, hogy Hajdú Frigyes képviselő ur mentelmi jogát ezen esetben ne függeszsze fel. Elnök: Zboray Miklós képviselő ur ellenindítványt nyújtott be, a házszabályok szerint tehát őt illeti a szó. Zboray Miklós: T. ház ! A mentelmi bizottság véleményével szemben beadott elleninditványom indokolása röviden a következő. (Halljuk !) Kétségtelen az, hogy az eddigi gyakorlat a bűnvádi perrendtartásnak 528. §-a szerint az, hogy a ki sértve érzi magát valamely rágalmazó vagy becsületsértő kifejezés miatt, írásban adja be a feljelentést. Mint a hogy a törvény előírja, vizsgálat egyáltalában nincs, nyomozat pedig csak a legszükségesebb, mellőzhetetlen és kivételes esetekben rendeltetik el. . . Készíts Antal: Ez a legszükségesebb eset. (Zaj.) Zboray Miklós: Módjában áll t. képviselőtársamnak majd megtenni észrevételeit, de most kérem, engedje meg, hogy előadjam indokolásomat. Nagyon szivesen reflektálok majd az ő közbeszólására is. A bűnvádi perrendtartás előírja, hogy a bűnvádi ügyek — járásbíróság elé tartozó ügyekről van szó — lehetőleg egy tárgyaláson fejeztessenek be, a gyakorlat pedig az, hogy a feljelentésre a bíróság kitűzi a tárgyalási határnapot és ott a tárgyaláson dől azután el, hogy beismerésben van-e a vádlott, szükséges-e a bizonyítási eljárást felvenni, kell-e tanukat kihallgatni, okiratokat felolvasni vagy sem, szóval hogy igaz-e a vád vagy sem. Most mit akar a mentelmi bizottság ? Azt akarja, hogy előzőleg a vádló a mentelmi bizottság, illetőleg a ház előtt már bizonyítsa, hogy az illető képviselő azt a becsületsértő kifejezést tényleg használta. Baloghy Ernő előadó: Valószínűsítse ! Zboray Miklós: Miben áll a valószínűsítés ? Abban, hogy annak a vádlónak a mentelmi bizottság előtt tanukkal vagy okiratokkal igazolnia kell, hogy az az illető képviselő ilyen becsületsértő 57