Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-191

446 191. országos ülés 1907 Julius 4-en, csütörtökön. Magyarországra nézve nagyobb terheket fog jelen­teni, de ezeket a terheket szivesen viseljük, mert ezek az óriási összegek visszakerülnek a nemzet vérkeringésébe, ezer meg ezer gazdának, ezer meg ezer iparosnak és kereskedőnek keresetet és fen­tartást biztosítunk. (Igaz ! ügy van !) Én tehát szem előtt tartva ezt az álláspontot, a melyet különben minden jó hazafi, akármely párthoz tartozzék is, akármilyen padokon üljön is, elfogadhat, és ezek óhajaink teljesülésének reményében, valamint még egyszer utalva arra, hogy mi kényszerhelyzet nyomása alatt állunk, ajánlom a jeletést elfogadásra. (Elénk helyeslés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a kvóta-bizottság jelen­tését tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a kvótabizottság jelentését helyeslőleg tudomásul veszi és egyszersmind javaslom, hogy a képviselő­ház erről a kormányt értesitse. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Az ülést tiz perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Következik az állami vasgyárak beruházási költségeinek fedezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 523, 538.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Hammersberg László előadó : T. képviselőház ! A napirendre tűzött törvényjavaslattal a pénzügy­miniszter ur felhatalmazást kér a törvényhozástól arra, hogy az állami vasgyárak kibővítésére és fel­szerelésének kiegészítésére a pénztári készletek­ből 15,634.000 koronát igénybe vehessen. Ennek a beruházásnak többféle czélja van. Először is az, hogy az állami vasgyárak termelő­képességét növelje ; továbbá, hogy a gyártást ol­csóbbá, még pedig lényegesen olcsóbbá tegye; harmadszor, hogy a produktumok tekintetében bizonyos javításokat létesíthessen, a melyeket ujabbi vívmányok felhasználásával kíván eszkö­zölni ; továbbá czélja az is, hogy oly gyártási ágakat honosítson meg, illetőleg oly produktumo­kat gyártasson, a melyek eddigelé egyáltalában nem gyártattak az országban. A fejlesztéssel kap­csolatosan némely munkásjóléti intézmény léte­sítését is ezélozza a javaslat és természetes, hogy mindezekkel némely, előre nem látható kisebb beruházási költségek is fognak járni. A mi az állami gyárak üzemének a fejlesz­tését illeti, nagy feladat áll e gyárak előtt, t. i. az államvasuti beruházásokról szóló törvény kö­vetkeztében a mozdonyok gyártása, de egyáltalán, ugy a magánvasutakon, mint az államvasutakon, a hidfelszerelési termékeknek, vasúti síneknek, kapcsoló szerelvényeknek és általában más vas­anyagoknak a gyártása és szállítása. De nemcsak ezért szükséges az extenzívebb fejlesztés, hanem azért is, mert az állami gép­gyárak elérték termelőképességük véghatárát, minélfogva több külföldi kérdezősködésre aján­latot nem tehettek, külföldi szállításokat voltak kénytelenek elmulasztani, nem vehettek részt versenytárgyalásokban és általában nem növelhet­ték az exportjukat, a mely már eddig is 8% mil­lió koronát ért el. így félni lehetett attól is, hogy a szállítóképesség csökkenése, illetőleg növekedésé­nek elmaradása folytán még némely külföldi össze­köttetések is megszűnnek, illetőleg resztringáltat­nak. A mi a produkezió olcsóbbá tételét illeti, a budapesti gépgyárnál jelentékenyen drágábbá teszi a munkát az éjjeli munka ; mert a termelést jelen­legi terjedelmében csakis a drága éjjeli munka fentartásával képes fentartani. Épen ezért a kibő­vítés arra is szolgál, hogy az éjjeli munka beszün­tettessék és csakis nappali munkával folytattassék a gyártás. Olcsóbbá lesz tehető továbbá ezeknek a vas­gyáraknak az üzeme annak következtében, hogy különösen a vidéki vasgyáraknál, a melyeknek fel­adata elsősorban az, hogy nyersanyaggal lássák el a budapesti gépgyárat, az eddigi szétszórt és legnagyobb részben gőzerejű, drága motorikus erő helyett a kormány az ott rendelkezésre álló és nagyobbára még kihasználatlan vizi erőknek a fel­használásával e vidéki gyárakat központi villa­mos-erőre kívánja berendeztetni. Ezen az utón, továbbá még két ujitás utján, nevezetesen, hogy a vajdahunyadi gyárban két kohónál még léghevitő­készülék is létesíttetnék, a pénzügyminiszter urnak a pénzügyi bizottság ülésén tett nyilatkozata és eddigi felvilágosításai szerint egyedül kőszénben mintegy ötszázezer métermázsányi fűtőanyag lesz megtakarítható, (Helyeslés.) a mi a kőszénárak rohamos emelkedése, sőt az uralkodó kőszénszükség mellett már önmagában is igen jelentékeny poziczió, de ez e mellett a kezelési költségeket is lényegesen fogja apasztani. A mi azt a czélt illeti, hogy a produktumok is javíttassanak, e tekintetben a kormány az elő­nyujtó hengerműveknek a szaporítását vette tervbe a diósgyőri és a zólyombrezói vasgyárban. Ez a produktumok jóságára jelentékeny befolyást fog gyakorolni. Uj gyártási ágak és uj anyagok lesznek: nagyobb gépalkatrészek és hajóalkatrészek, a melyeket eddig az országban nem gyártott semmi­féle vállalat, a melyek azonban ezentúl gyártatni fognak. A mi a részletezést illeti, a felhasználni szán­dékolt hitelből a m. kir. államvasutak budapesti gépgyárára 3,564.000 koronát, a diósgyőri vas- és aczélgyárra 5,728.000 koronát, a vajdahunyadi vasgyárra 1,785.000 koronát, a zólyombrezói vasgyárra 2,457.000 koronát szándékozik a kor-. mány fordítani, és ehhez véve még az összes gyárakat, ületőleg a kisebb beruházási szükség-.

Next

/
Thumbnails
Contents