Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-190

428 Grahovac Mirkó : . . . még alaposabb és még jogosultabb. Én nem tudom, melyek azok az indokok, a melyek a kereskedelmi minisztériumot arra indították, hogy ma előterjesztette ezt az indítványt, a melyik a bizottsági javaslat 1. §-át módosítja. Ha ezen indítvány ma mindjárt kezdetben terjesztetett volna elő, azt hiszem, hogy korábban végeztünk volna magával a törvényjavaslattal, mint igy. Nem akarom keresni az indokokat, a melyeknél fogva a kereskedelemügyi minisztérium csak ma terjesztette elő indítványát az 1. §-hoz, (Felkiáltások : Prrvi!) Csak el fogom mondani a magam meggyőződését, melynél fogva azt tartom, hogy maga a minisztérium is arra a logikai következtetésre jutott, hogy a mi jogunk védelme teljesen jogosult volt, hogy épen ezért is terjesztette elő a kereskedelemügyi minisztérium indítványát az 1. §-hoz. (Felkiáltások : Prrvi/) Habár a kereskedelemügyi miniszter előterjesztette a maga indítványát, én mindezideig nem hallottam a t. előadó úrtól, hogy ő megmondotta volna a maga véleményét, vájjon elfogadja-e a miniszter indítványát, igen vagy nem ? Én azt tartom, hogy figyelmen kivül van hagyva a házszabályok 201. §-a, midőn a kereskedelemügyi miniszter előterjesztette ezen indítványát, mely ma a ház asztalán fekszik. Én azt tartom, hogy ezen indítvány azt czélozza, hogy az eredeti törvényjavaslat módosítassák, mert azt kívánja, hogy a szakaszok a 2-től az 57-ikig kihagyassanak, az 1. §-ba pedig beiktattassék az 5. §. Én hivatkozással a házszabályok 201. §-ára azt tartom, hogy egy ilyen indítványt a háznak bizottsághoz kellene utasítania, a melynek elő kellene terjeszteni javaslatát és elintézni az ilyen indítványt és akkor mint saját javaslatát a ház elé hozni. A ház minden tagja kell hogy kezébe kapja ezt az indítványt ugy, hogy tudja, mit tartalmaz ezen indítvány és miről van benne szó. Ez azonban nem történt meg. Azt tartom, hogy ezzel megsértetett a házszabályok 201. §-a. (Felkiáltások : Rrrrr !) Szeretném az előadó ur szájából hallani, vájjon pártolja-e ő a kereskedelemügyi miniszter ur indítványát ugy, a miként az e házban felolvastatott. Azt hiszem, hogy a házszabály értelmében jogom van követelni, hogy ezen indítvány kinyomattassék és az összes tagok közt szétosztassék, mert mi horvátok nem tudtunk erről az indítványról mindaddig, a mig az e házban fel nem olvastatott. Én azt tartom, hogy e ház tagjainak többsége bizonyára tudott erről az indítványról előbb, mint mi és igy nekik könnyebb megítélni ezt az indítványt abból a szempontból, helyes-e vagy nem. Mi horvátok nem tudtunk erről semmit és én azt hiszem, jogosult az én véleményem, hivatkozással a házszabályra, hogy jogunk van követelni, hogy ezen indítvány kinyomattassék és a ház tagjai közt szétosztassék. Mindez azonban nem történt meg. Azt hiszem, hogy ezzel mellőztetett a házszabály, a mit én, a mennyire hatalmamban van, ellenzék." A kereskedelemügyi minisztérium az ő mai indítványának indokolásában, a melyet tárgyalnunk kell, hivatkozott az 1847-iki törvényre. Mint Horvátország képviselője kijelentem, hogy az 1847-iki törvények nem bírnak érvénynyel Horvátországra, hanem hogy Magyarországra és Horvátországra érvényes az egyenlő számú tagok által, egyenjogulag megalkotott 1868-iki alaptörvény, a mely egyezménynek neveztetik. Ezzel a törvénynyel, a mint az ma érvényben van, mert fennáll, mert szentesítve van, védekezünk mi, erre a törvényre hivatkozunk ma, erre a törvényre hivatkozik Horvátország és azt mondja, hogy az a törvényjavaslat, a mint azt a bizottság e házban előterjesztette, épen ugy a kereskedelemügyi minisztérium indítványát is, a mint az ma a házban előterjesztetett, sértik ezt az alaptörvényt. Sértik annak első szakaszát. . . (Felkiáltások : Rrrr!) a 9., a 46., 56., 57., 68. és 70. §-át. Erre a törvényre hivatkoznak ma a horvátok ugy a mint de facto fennáll, mert szentesítve van, mert itt van, és azt mondják, hogy ezen törvényjavaslat, ugy a mint azt a bizottság a háznak előterjesztette, továbbá a kereskedelemügyi minisztérium indítványa, a mely ma e házban előterjesztetett, sérti az alaptörvényt, sérti annak 7., 46., 56., 57., 58. és 70. §-ait és 1. §-át. (Felkiáltások balfelól: Rrrr!) Jól hangzik ez az r a »prvi« szóban és az urak oly kegyesek voltak, hogy engem egy kissé megcsúfoljanak, de mi horvátok szokva vagyunk sokkal súlyosabb sértésekhez és az ilyenekre nem is akarunk reflektálni, ( Ugy van!) mert mindenki a maga műveltségéhez képest viselkedik. (Helyeslés: a jobbközépen.) Én mint Horvátország képviselője szilárdan meg vagyok győződve, hogy védem a mi alapjogainkat, hogy a törvény alajiján állok, a mely Horvátország és Magyarország közt megalkottatott, én védem ezt a törvényt és azért, azt hiszem, engem a legnagyobb sértés sem sérthet meg mig anyanyelvem és horvát hazám védelmében állok. (Taps és éljenzés a jobbközépen. Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Grahovac Mirko: E napokban megértük mi horvátok... (Zaj. Halljuk! Halljuk!) -Eddig Horvátországban érvényben volt a kereskedelemügyi miniszter rendelete, mely a vasutak nyelvi kérdésére vonatkozott és mert ez a rendelet ellenkezett a közös alaptörvénynyel, ugy hiszem, maga a kereskedelemügyi minisztérium is arra a meggyőződésre jutott, hogy ezen rendelet, mint olyan, tovább fenn nem állhat, mert beleütközik magába az alaptörvénybe. Ezt a rendeletet tehát hatályon kivül kellett helyezni. Sajnálom, hogy Horvátország képviselői nem gondoskodtak már előbb akár interpelláczió utján, akár más utón, melyet a házszabály megenged, hogy megkérdeztessék a kereskedelemügyi- minisztert, hogyan hozza összhangba ezt a rendeletet az egyezményi alaptörvénnyel. Ez.nem történt meg. De azt tartom, hogy a mai nappal a kereskedelemügyi miniszter maga is arra a meggyőződésre jutott, hogy ezen rendelet ellenmondásban van a