Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-190
415 szagainak területén magyar-horvátoknak neveztetnek. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy eltér a tárgytól és belemélyed ismét közjogi fejtegetésekbe. Ez volt most az első figyelmeztetés, (Élénk felkiáltások: Második!) Bocsánat, tévedtem: második figyelmeztetés, harmadszor el fogom vonni a szót. (Helyeslés.) Tessék folytatni. Supiló Ferencz: Én tehát ezt a módosításomat előterjesztem, azzal indokolván meg azt, hogy, a mint mondtam, a vasutak közös vállalatot képeznek, minélfogva alkalmazottjaik is egyidejűleg közös alkalmazottak. Az Andrássy gróf által aláirt különböző királyi leiratok a közös ügyeket magyar-horvát ügyeknek nevezik. A mit az egyezmény megteremtője, Andrássy gróf, irt alá, annak mireánk nézve is kellene érvénynyel birnia. Én befejezem beszédemet s előterjesztem módosításomat. (Szünet után.) Vinkovics Tivadar: T. ház ! Az 1. szakasznál én egy indítványt terjesztettem elő, s épen úgy mint az én képviselőtársaim, ón is kiemeltem mindazokat az ürességeket, azokat a hézagokat. a melyek ezen törvényjavaslatban észlelhetők. Most már evidens dolog, hogy mindjárt in médiás res akarnak behatolni. Pentartván az indítványomat, esak azt hangoztatom, hogy mint horvát legerélyesebben tiltakozom az ellen, hogy ebben a szakaszban szabályoztassanak a vasúti hivatalnokok kvalifikáczionális feltételei. Leghatározottabban óvást emelek az ellen, hogy már az 1. szakaszban legyen az a rendelkezés, a mely eredetileg csak a 4. §-ban, illetőleg az 5. §. a) pontjában foglaltatott. (Az elnöki szélet Návay Lajos foglalja el.) Ez a rendelkezés ellenkezik az alaptörvénynyel. Ez a rendelkezés ellenkezik egy szuverén állam legprimitívebb fogalmával s épen ugy, az ily állam nyelvének az uralmával annak a területén. T. ház! Az az eljárás, a melylyel ezt elérni akarják, legjobban mutatja törvény utján, hogy a legprimitívebb parlament utján egy ily rendelkezés, a milyen a szóbanforgó, Horvátországban keresztül nem vihető. En, t. b. ily eljárásban, az ily kerülgetésben, a melylyel bennünket nyelvünktől megfosztani akarnak, és abban, hogy ily módon ezt az intézményt behozni akarják, csak azt a tendencziát látom, a mely ellen én nekem itt a leghatározottabban tiltakoznom kell s a mely ellen tiltakozik az egész horvát nemzetünk, a horvát országgyűlés pedig sohasem engedheti meg, hogy minálunk a magyar nyelv maradjon az uralkodó nyelv a vasutakon, vagy akárhol másutt. (Helyeslés és taps a jobbközépen. Nagy zaj. Elnök csenget.) T. ház! A t. ház asztalán fekszik az 1. szakasz ugy, mint azt a közlekedésügyi bizottság szövegezte. Ez az első szakasz most megváltoztattatik Kossuth miniszter urnak egy indítványával. Ez az indítvány pedig odairányul, hogy az 1. szakaszba belevonassék az a rendelkezés, a mely eredetileg az 5. §-ban volt, a mely az egész küzdelmünknek indító okául szolgált, s a mely a mi anyanyelvünk ellen irányul. Én csak ismételve ajánlom az én indítványomat és képviselőtársaimmal együtt ismételten tiltakozom az ilyen eljárás ellen, azzal a kijelentéssel, hogy mindazokat az eszközöket, melyeket nekünk az alkotmány és a törvény biztosit, arra fogjuk felhasználni, hogy ez a rendelkezés törvénynyé ne váljék. (Élénk helyeslés és taps a jobbközépen. Hangok : Ugy van!) Penjics Bogdán: T. ház! Nem volna csoda, ha közülünk, horvát delegátusok közül, mindegyik, a kinek most ez a szomorú zárszava van, ezen első szakasznál, fel volna háborodva a miatt, hogy .ily alattomos módon, Kossuth miniszter ur indítványával, az 5. §. az 1. §-ba belevonatik, miáltal bennünket a mi szentségeinktől meg akarnak fosztani, miáltal anyanyelvünk egész bazánkban eltiltatik, s miáltal tőlünk elragadtatik az, a mit mi hazánkban szereztünk. Dr. Vinkovics képviselőtársam után én is a leghatározottabban tiltakozom az ellen és sohasem fogom megengedni, hogy a magyar nyelv ránk erőszakoltassék. Oda fogunk törekedni, hogy nemzetünk minden törvényes eszközt felhasználva, szót emeljen ez ellen ós minden alkotmányos eszközt felhasználjon arra, hogy ez az igazán igazságtalan és törvénytelen ügy visszautasittassók. En, t. ház, addig, amig csak egy csöpp vér is van az ereimben, meg nem eugedhetem, hogy egy ily rendelkezés érvényt nyerjen s az egész nemzetünk nyugodt lélekkel nem fogadhatja azt a hirt, hogy horvát nyelvének a hivatalos használatától eltiltassék. Az egész nemzet fel lesz háborodva a miatt, hogy a magyar nyelv ily alattomos módon behozassák. En, t. ház, ismételve mondom, hogy sohasem voltam olyan és nem is vagyok olyan, hogy egy zavargás előidézésére törekedném. Messze vagyok én ettől, de törvényes eszközökkel, a törvénynyel a kezemben, a mely horvát hazámban az én nyelvemet védi, ily utón és módon minden lehető alkotmányos eszközzel azon leszek mindig, hogy megmutassam, mily alattomos módon f lett ez az 5. §. az 1. szakaszba belevonva. Én ezt visszautasítom és a leghatározottabban tiltakozom az ellen, s semmi egyebet nem mondhatok, mint azt, hogy ezt a törvényt minálunk Horvátországban soha érvényre jutni nem engedjük. Meg vagyok győződve, t. ház, arról, hogy önök is és önök közül mindenki, még hevesebben szállana síkra, mikor a nemzet szabadságáról, a nemzet nyelvéről van szó s meggyőződésem az, hogy önök is, mint nemes férfiak, a kik annyit küzdöttek a szabadságukért, még sokkal