Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-190

414 Elnök: Első izben figyelmeztetem a képviselő urat, hogy közeledjék a tárgyhoz, elég sokáig beszél, Popovics Dusán: Csak befejezni akartam, hogy t. i. azt tartom, hogy nem szabad annak a lehetőségnek adni helyet, hogy az egyes vasúti hivatalnokoknak vagy akár más valamely embereknek megengedtessék, hogy az 1. §. alapján kételyük támadjon az iránt, hogy a javaslat nem vonatkozik olyan vasutakra, melyek esetleg épen nincsenek üzemben. Miért? Én ezt azért tartom szükségesnek, mert ellenkező esetben meg fog történni, hogy a törvényben bizonyos számú emberekre nézve meg fogunk valamit állapítani, holott ez a törvény bizonyos számú embert nem fog kötelezni. Ebben a tekintetben azt tartom, hogy sokkal jobb, hogy ha a javaslatban nem mondatik »állami vasutak«, hanem ha az mondatik, hogy a javaslat a Szent István koronája országainak egész területén lévő összes vasutakra vonatkozik, tekintet nélkül arra, vájjon azok köz- vagy magán vasutakat képeznek-e, melyek üzemben vannak. Miért nem akarom én ezt helyreigazítani? Azért, hogy maholnap azt lássák, hogy a javaslat olyan természetű, hogy nagyon sok értelmezésnek fog tért engedni, mikor is az fog mondatni, hogy ez a javaslat nem volt jól megszerkesztve, hogy a mi álláspontunk a helyes. Ebben a tekintetben bátor vagyok módosításomat felolvasni s kérem a t. házat, hogy figyelemmel tanulmányozza át, hogy az én módosításom mit tartalmaz, hogy lássa a tartalomnak koncziz voltát, hogy lássa, hogy én az 1. §-t egy kissé több fáradsággal hovatovább világosabban szövegeztem meg. Bátor vagyok kijelenteni, hogy mikor a javaslatnak az 1. §-a szövegeztetett, akkor annak kellett lennie a bizottság tendencziájának, hogy ezt a dolgot minél világosabban, minél tüzetesebb módon terjeszsze elő, a mi bizonyára meg is történt volna, ha gondoltak volna azokra a kifogásokra, a melyeket én tettem. Elnök: Másodszor figyelmeztetem a képviselő urat, hogy közelítse meg a tárgyat. Harmadszor meg fogom vonni a szót. (Helyeslés.) Popovics Dusán: Én fel fogom olvasni a módositásomat. Miután nem engedik, hogy tovább beszéljek (olvassa): »Indítványozom, hogy a bizottság által javasolt első szakasz egészen töröltessék, és helyébe a következő tétessék: 1. §. Jelen törvény a Magyarország, Horvát- és Szlavonország területén üzemben tartott összes közforgalmú géperejű vasutakra és alkalmazottaikra, valamint azok felebbvalóikra és felsőbbségeikre is kiterjed. « Elnök: Következik? Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Supiló Ferencz! (Nagy zaj és mozgás balfelöl. Taps a jobbközépen.) Supiló Ferencz: T. ház! Én felszólalásra álltam az 1. §-nál, a mely ellen ellenmódositást akarok előterjeszteni. Elnök : Tessék egy kicsit hangosabban beszélni a képviselő urnak, meg fogom vonni a szót, mert nem halljuk. (Helyeslés.) Ne tessék olyan nagy uriasan kezelni a házat. (Derültség.) Supiló Ferencz: Én, t. ház, magához a tárgyhoz fogok alkalmazkodni, s egy szóval sem fogok eltérni a tárgytól. Elnök: Kérem a képviselő urat, közelítse meg a tárgyat. (Helyeslés.) Egy hang (a középen): Első csengetés! (Derültség.) Supiló Ferencz : Indítványozom, t. ház, hogy az 1. §. töröltessék és helyébe más paragrafus tétesssék, melyet következőképpen szövegeztem meg (olvassa): »1. §. Ez a törvény a magyar szent korona országai területén fekvő és üzemben tartott összes géperejű magyarhorvát állami és magánvasutakon alkalmazott hivatalnokokra terjed ki.« Ennek megfelelően, t. ház, azonnal elesik az 1. §. 2. és 4. bekezdésének a szükségessége, mert az 1. §-nak ezen bekezdései teljesen feleslegesek. Az 1. §. 3. bekezdése azt határozza meg, mik a vasutak. T. ház! Én azt gondolom, hogy ebben a szakaszban nem szükséges annak a megjelölése, hogy mi a ; vasút, hanem hogy az jelöltessék meg, mely az a vasúti személyzet, mely ezen törvény határozmányai alá esik. Ugyanilyen silány a szövegezés a mi magát a vasúti személyzetet iüeti, mely három osztályra osztatik fel. Ez teljesen felesleges. Én indítványozom, hogy az összes vasúti személyzet egy osztályba soroztassék és hogy ne az »alkalmazottai névvel, hanem a »hivatalnok« névvel jelöltessék meg. Az indok nagyon világos. Mikor ez a törvényjavaslat előterjesztetett, akkor az mondatott, hogy a vasutasok nem hivatalnokok, hanem alkalmazottak. Mi azon az állásponton állunk, hogy a vasutasok hivatalnokok s nem egyszerű alkalmazottak. Azért én azt óhajtanám, hogy az »alkalmazott« megjelölés kihagyassék és a »hivatalnok« megjelölés állíttassák be, mert ez a 2. §-nak is megfelel, a mely azt mondja, hogy azok hivatalnokok. Azért az 1. §-ba is tegyük bele, a mi a 2. §-ban áll, hogy t. i. azok nem alkalmazottak, hanem hivatalnokok, mert azok alá a határozmányok alá esnek, melyek a hivatalnokokra vonatkoznak. Azért is került a nyelv tekintetében vitára a dolog, mert a kormány részéről kijelentetett, hogy az egyezmény határozmányai a vasutasokra nem terjednek ki, mert azok nem hivatalnokok, hanem egyszerű alkalmazottak. Ugyancsak igy óhajtom, hogy az 1. §-ba a . »magyar horvát állami és magán vasutak« megjelölés kerüljön. Miért? Ez nem az első eset, hogy a közös ügyek Szent. István koronája or-