Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-190

412 rek szót. A házszabályok 229. §-a alapján névszerinti szavazást kérünk. Elnök: A névszerinti szavazást el nem rendelem, mert ezen ügyet a ház már tegnap határozattal döntötte el. Szabályaink értelmében pedig egy meghozott határozat ugyanazon ülésszak alatt szavazás alá nem bocsátható. (Élénk helyeslés és taps.) Popovics Dusán: T. ház! Csak vig3^ék ezt fel. Határozzanak a felett, de el kell fogadni. T. ház! A t. elnök ur kijelentése folytán az első szakasz tárgyalására térek át. A bizottság javaslatában az első §-ban előterjesztette... Fábry Károly: Hát a tolmács mit mond ? Popovics Dusán: A bizottság az 1. §-ban azt javasolja, hogy kire vonatkozzék a t. ház asztalán fekvő ezen javaslat. Eziránt pedig a bizottság kijelenti, hogy ez a törvényjavaslat az összes állami vasutakra vonatkozik. Elnök (csenget) : Csendet kérek! Popovics Dusán : Hogy ez a törvényjavaslat a géperőre berendezett vasutakra és alkalmazottaira vonatkozik. Ezirányban . . . Ráth Endre: Nem tartozunk németül tudni, a tisztesség azt hozza magával, hogy magyarul beszéljen az elnökkel. Elnök (csenget): Popovics képviselő urat illeti a szó. Lorkovics Iván: Az önökre nézve preczedens. Elnök (csenget): Lorkovics képviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés.) Popovics Dusán: T. ház! Bátor vagyok kijelenteni, (Zaj. Elnök csenget.) hogy a bizottság által javasolt szövegezéssel nem értek egyet, még pedig azért, mivel az 1. §-ban helytelenül az mondatik, hogy ezen javaslat az üzemben tartott összes közforgalmi vasutakra, géperejükre és alkalmazottaikra vonatkozik, még pedig azért, mert ez a javaslat tartalma szerint tényleg a magánvasutakra is terjed ki, mert ez a javaslat önmagában nem jelentheti ki, hogy a vasutakra vonatkozik, hanem az alkalmazottakra és az alkalmazottak viszonyaira ugy, a mint azok ezen javaslatban megjelölve vannak. T. ház í Bátor vagyok figyelmüket felhívni arra, hogy a bizottság által javasolt szöveg már azért sem felelhet meg czéljának, mert a géperőre vonatkozólag az egész javaslatban egy határozmány sem, egy mondat sem fordul elő s a »géperő« szó csak az 1. §-ban fordul elő. Ehhez képest azt tartom, hogy nem helyes az, a mit a bizottság mondott, hogy ez a törvényjavaslat az 1. §-hoz képest a gőzerőre is terjed ki. Másrészt, t. ház, a bizottság azt jelentette ki, hogy a jelen javaslat annak 1. §-ához képest az alkalmazottakra terjed ki. Bátor vagyok a t. ház figyelmét felhívni arra, hogy ez sem felel meg a tényállásnak és hogy a jelen javaslat valóban más ügyekre is vonatkozik s nemcsak az alkalmazottakra. Az 1. §. kezdetén nem eléggé világosan van mondva, hogy a jelen javaslat csak az alkalmazottakra vonatkozik, mert az tényleg a fölebbvalókra és a felsőbbségre is kiterjed. Ennek folytán az 1. §. kezdetét nem fogadhatom el. Az utóbb történt felvilágosítás, hogy a vasutak czime alatt mit kell érteni, két okból nem állhat, mert az 1. §. nem arra van itt, hogy azt magyarázza, mi a vasút, és hogy definicziókat csináljon, s másodszor azért nem, mert ha a vasút definicziója fel is állíttatik, ez nincs összefüggésben a javaslattal. Mert a javaslatban ugyanis folytatólag nem a vasutakról, hanem a hivatalnokokról vagy jobban mondva az alkalmazottakról vagy a felsőbbségről van szó. Ennélfogva kijelentem, hogy az 1. §. második bekezdését sem fogadhatom el, és hogy a bizottság által javasolt szöveggel nem értek egyet. T. ház! A harmadik bekezdés, a mely azt mondja, hogy az alkalmazott alatt a vasúti közvállalat személyzetének minden tagja értendő, nem felel meg a czéljának azért, mivel ez a javaslat itt önmagának mond ellent, mert kezdetben alkalmazott alatt csakugyan a vasúti vállalat minden tagját érti, míg utóbb alkalmazottakat és hivatalnokokat stb. különböztet meg; másrészt pedig azért nem fogadhatom el ezt a szöveget, mert ha az mondatik, hogy az alkalmazott alatt a vasúti vállalat minden egyes tagja értendő, akkor ez megint definiczió, akkor itt megint mondatott valami, a mi a javaslattal összefüggésben nincs, definiczió állíttatott fel, a mely a tankönyvbe, s nem a törvényjavaslatba való. Hasonlóképen nem lehet érteni, ha a javaslat azt mondja, hogy ezeknek a határozmányoknak az összes vasúti alkalmazottakra kell kiterjedníök, és midőn ezen szó alatt az összes fajta alkalmazottak értendők, nem lehet érteni, nincs czélja annak, mikor az állapittatik meg, mik a felébbvalók és mi a felsőbbség. Ehhez képest, t. ház, ilyen kifejezések : mint alkalmazott, felebbvalók és felsőbbség egyáltalában nem tartoznak az 1. §-ba, ehhez képest azok nem határozhatók meg akképen, a mint ez az 1. §-ban történt, hanem ez a javaslat későbbi szövegezésének a tárgyát képezhetné, a hol meg lehet állapítani azt, kik az alkalmazottak, de nem definiczió módjára., hanem hogy azoknak jogai és kötelességei pontosan jelöltessenek meg, hogy ennek megfelelően lehessen tudni, ki az alkalmazott, ki a hivatalnok és ki a felébb való. Ennélfogva, t. ház, én azt tartom, hogy egészen helyes az én álláspontom, mikor azt mondom, hogy a bizottság által javasolt 1. §., a mi a szövegezését illeti, semmiképen sem felel meg czéljának. De nem felel meg czéljának más tekintetben sem azért, mivel ellenkezik a javaslat egész utóbbi tartalmával. A javaslat 1. §-a megmondja, hogy a javaslat kire terjed ki. Ha ez a javaslatban keresztül volna vezetve,