Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-190

190. országos ülés 1907 Julius 3-án, szerdán. 385 kasnijini sadrzajein osnove §. 1. Osnove ove kaze, na koga se imade ova osnova protezati. Kad bi to u osnovu bilo provedeno, bilo bi to suvisno ovdje reéi, ali ipák bi bilo logicno i konsekventno provedeno. Medjutim sto se dogadja? Poslije §. 1., koji kaze. Elnök (csenget) : T. ház ! Nekem már napokkal ezelőtt jelentést tettek arról, hogy a képviselő ur — Popovics Dusán képviselő urat értem — nem horvátul, hanem szerbül beszél itt a házban. (Igaz ! ügy van ! halj elől. Derültség a jobbközépen.) Azt veszem észre, hogy Supiló Ferencz képviselő ur rosszul érzi magát. (Zaj.) A mentőkért fogok küldeni. (Zaj a jobbközépen.) Felszóhtom tehát Popovics Dusán képviselő urat, nyilatkozzék : magyarul vagy horvátul beszél-e ? (Derültség a jobbközépen. Visontai Soma közbeszól.) Csendet kérek! Visontai Soma képviselő urat rendreutasítom. Popovic Dusan : Visoki sabore ! Od sada cu hrvatski govoriti. Dopustite mi, da produzim u hrvatskom jeziku u kojem imadem pravo govoriti. Elnök: Arra méltóztassék válaszolni, hogy horvátul vagy szerbül beszélt-e eddig a képviselő ur ? Popovic Dusan : Sada cu govoriti hrvatskim jezikom. Elnök : Akkor beszélhet a képviselő ur tovább. (Zaj. Felkiáltások balfelöl: Szégyelje magát ! Én köteles vagyok a képviselő urnak teljes hitelt adni. Tőle akartam megtudni, vájjon horvátul, vagy szerbül beszélt-e? (Felkiáltások : Hazudott !) Abban az esetben, ha ő tényleg szerbül beszélt és most azt mondotta, hogy horvátul beszélt: ez csak ő rá vet hátrányos világot, (Igaz ! ügy van !) mert az igazságot nem mondta meg. (Zaj a jobbközépen.) Popovic Dusan: Visoki sabore! Da izbjegnem dalnjim razpravaina, ja cu produljiti istim jezikom, kojim sam dosada govorio i koga ja jedino znadern. (Zaj.) Visoki sabore, neka mi bude dopusteno izjaviti, da drzim, da ce se ova osnova mnogo bolje stilizirati dati, ako se cijeli §. 1. mnogo vise s uzi, ako se cijeli §.1. sto vise stegne, ako se u §. 1. samo ono kaze, sto je zaista treba. Ja sa to drzim, visoki sabore, da se po ovoj osnovi odborovoj ne moze znati, sto se sve tom osnovom u pogledu protezanja misli. Za to ja predlazem, da se to suzi, pa da se jednostavno u kratko kaze, da se ova osnova proteze na sve zeljeznice javne i privatne, kője se nalaze u poslu, te na njihove namjestenike i predpostavljenike. Razuraije se, da je to jdeonazan kad se kaze »koje su u poslu«, kao i to, kad se kaze da se proteze na namjestenike, o odmah da se iza rijeci »namjestenike« doda rijec »i predpostavljenike«. Pleonazam je to, za to, jer se pod rijecju namjestenici razumjevaju i predpostavljenici i vrhovnistvo, koji je sastavni dio tih namjestenika. KÉPVH. KAPLÓ 1906 1911. XI. KÖTET. U tom pogledu slobodan sam izjaviti slijedece: Kad se u §. 1. oznacuje kuda se sve jiroteZe osnova u jjogledu lezanja zeljeznica, kad se kaze, da se osnova imade protezati na sve zeljeznice u cjelom prometu zemaljakruneSv. <S'tjepana, onda, visoki sabore, ja drzim, da to treba i jasnije izraziti, jer ovdje kaze, da se ova osnova odnosi na sve zeljeznice javnoga jirometa, a ne kaze se, gdje leze i kője su to zeljeznice. Ja znam, da je i ovo pleonazam, pa ne isticem to za to, sto bi drzao, da bi tko rnogao misliti, da se to odnosi na druge zeljeznice, ali isticem to kao primjer, kako osnova u svojoj stilizaeiji veé u §. 1. pokazuje, da nije dovoljno precizno i nrinuciozno tekstiranje provedeno. Visoki sabore! Ovo sam bio slobodan istaci za to, sto se je s vise straua, ove visoke kuce izjavljivalo, da osnova i u §. 1. imade raznih pogresaka. Ja ne cu da ulazim u prigovore rnojih drugova, ja iznosim samo, sto sam ja sam vidio jSTarocito upozorujem, da je cinjenica, da se ova osnova odnosi na zeljeznice javnoga prometa na strojnu silu, da je ta cin jenica ostala potpuno ne razjasnjena, pa ocekujem od gospodina izvjestitelja, da ce razjasniti, kako on dovodi ovamo u savez strojnu silu, kad u citavoj generalnoj debati nije bilo absolutno ni jedne rijeci o strojnoj sili. Prije nego svrsim, neka mi bude dozvoljeno izjaviti, da drzeci se tocno predmeta, moram upozoriti na jednu cinjenicu, koja je vrlo vazna. Ü prvoj alineji §. 1. kaze se, da se osnova jyroteze na sve u poslu drzavne zeljeznice. Ja sam slobodan kazati, da je ova tekstuacija takodjer suvise uska, jer se prema njoj ne bi ova osnova imala protezati na one zeljeznice, kője se rnomentano slucajno ne nalaze u poslu, i mogao bi tko, tko bi htio intrepretirati kazati, da se ova osnova odnosi samo na zeljeznice, kője su fakticno u poslu. A moze se dogoditi, da zeljeznica bude ma is kakovog razloga izvan posla: da se na j^rimjer popravlja zeljeznicki nasrp, da je nesto na stroju pokvareno, a ipák moraju da rade i namjestenici i cinovnici, pa ce oni kazati, da su oni ex-lex, da se na njih ne proteze ova zakonska osnova. A ova zakonska osnova niora se odnositi na sve zeljeznice . . . Elnök: Elsőizben figyelmeztetem a képviselő urat, hogy közeledjék a tárgyhoz, elég sokáig beszél. Popovic Dusan: Samo sam htio ovo da dovráim, da drzim, da se ne smije postaviti mogucnost, da se pojedinim zeljeznickim cinovnicima ili makar drugim kakovim ljudima dozvoli, da na temelju §. 1. dodju u kakovu sumnju, da se osnova ne odnosi na zeljeznice, kője slucajno rnomentano nijesu bas u poslu. Zasto? Ja to drzim za to, da je nuzno, jer u protivnom slucaju dovest cemo do tóga, da cemo u zakonu statuirati nesto, za izvjestan broj ljudi 49