Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-190

384 190. országos ülés 1907 Julius 3-án, szerdán. mora tocno paziti, na cijelost, kad se sto mece u zakón, a ne pojedinosti. Elnök (csenget) : A szót megvonom. (Élénk helyeslés.) T. képviselőház ! Egy kijelentést kell tennem, nehogy azt méltóztassanak hinni, hogy túlszigoruan kezelem a házszabályokat. (Halljuk I Halljuk !) Itt olyan tendencziával állunk szemben a képviselő urak részéről, hogy készakarva eltérnek a tárgytól, hogy az elnököt kényszerítsék arra, hogy velük szemben a házszabályok szigorát alkalmazza. (Elénk helyeslés és taps.) Popovic Dusan : Molim rijec po poslovniku. A házszabályok 229. §-a alapján névszerinti szavazást kérünk. Molim, da se mogu udaljiti od predmeta u svom govoru. Elnök : A névszerinti szavazást el nem rendelem, mert ezen ügyet a ház már tegnap határozattal döntötte és intézte el. Szabályaink értelmében pedig egy meghozott határozat ugyanazon ülésszak alatt szavazás alá nem bocsátható. (Elénk helyeslés és taps.) Popovic Dusan: Visoki sabore! Neka se to samo odnese gore, onda neka se o tom dalje odluci, ali primiti se mora. Visoki sabore! Posto sam poslije izjave g. predsjednika prisiljen, prelazim na samo razpravu o §. 1. Odbor u svojoj osnovi predlozio je u §. 1. Fábry Károly: Hát a tolmács mit mond? Popovic Dusan: Odbor u §. 1. predlozio je, da se naiprije oznaci, na koga se proteze ova osnova, koja lezi na stolu ove visoke kuce, stoga gleda izjavlja odbor, da se ova zakonska osnova jjroteze na sve drzavne zeljeznice. (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek! Popovic Dusan : Da se ova zakonska osnova protoze na njihovustrajnusilu i na sve namjegtenike. U tom pogledu . . . Ráth Endre: Nem tartozunk németül tudni, a tisztesség azt hozza magával, hogy magyarul beszéljen az elnökkel. (Zaj.) Elnök (csenget): Popovics képviselő urat illeti a szó. Lorkovic Iván : To je precedens za vas. Elnök (csenget): Lorkovics képviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés.) Popovic Dusan: Visoki sabore! Slobodan sam izjaviti, (Zaj. Elnök csenget) da se ne slazem sa tekstom, sto ga odbor predlozio i to zato, sto se neizpravno u §. 1. kaze, da se ova osnova proteze na sve u poslu drzavne zeljeznice javnoga prometa, na njihovu strojnu silu, te na njihove namjectenike, i to zato, jer se fakticno po sadrzaju ova osnova proteze i na privatne zeljeznice, jer ova osnova sama po sebi ne moze izjaviti, da se proteze na zeljeznice, nego na namjectenike i na odnosaje namjestenika, kako su u ovoj osnovi oznaceni. Visoki sabore, slobodan sam upozoriti, da tekst odborova predloga ne moze vec zato da odgovara svojoj svrsi, jer o Btrojnoj sili néma ni jedne ustanove, nijedne izreke u cijeloj osnovi i riec strojna sila dolazi samo u §. 1. Prema tomu drzim, da nije izpravno ono, sto je rekao odbor, da se ova zakonska osnova prema §. 1. proteze i na strojnu silu. U drugom pogledu, visoki sabore, izjavio je odbor da se ova osnova prema §. 1. proteze na namjestenike. Slobodan sam upozoriti, visoki sabore, da i to ne odgovara stanju stvari i da se ova osnova zaista proteze i na druge poslove, a ne samo na namjestenike. Prema §. 1. na pocetku nije dovoljno jasno kazano, da se ova osnova odnosi samo na namjestenike, jer se ona fakticno proteze i na vrhovnictvo, i na predpostavljenictvo. Stoga gledista pocetak §. 1. ne mogu primiti. Docnije razjasnjenje, sto se pod naslovom zeljeznice razumjeva, zdva razloga ne moze stajati jer prvo, §. 1. nije za to tu, da tumaci sto je zeljeznica i da pravi difinicija, a drugo zato ne ako se i postavi definicija zeljeznice, néma to saveza sa osnovom, jer se u osnovi dalje govori ne o zeljeznicama, nego o einovnicima, bolje reci o namjestenicima i o vrhovnictvu. Stoga izjavljam, da ni drugu alineju §. 1. ne mcgu primiti i da se ne slazem sa tekstom odbora. Visoki sabore! Treca alineja, koja glasi, da se pod namjestenikom raznmjeva svaki clan osoblja javno zeljeznickog podhvata ne odgovara svojoj svrsi zato, sto tu osnova protuslovi sama sebi i na pocetku podnamjestenikom zaista svakoga clana zeljeznickog podlvata, a kasnije razlikije namjestenike i cinovnike itd. S druge strane ne mogu ovaj tekst usvojiti radi tóga, jer kad se kaze, da se pod namjestenikom razumjeva svaki clan kakvog zeljeznickog podhvata, onda je to opet definicija, onda je tu opet receno njesta sto sa osnovom néma saveza, izrecena je definicija, koja spada u skolsku knjigu, a ne u osnovu zakona. Isto tako ne moze se razumjeti, kad osnova kaze, da se ove ustanove imadu protezati na sve zeljeznicke namjestenike i kad po tom rieci razumjeva sve vrsti namjestenika, ne moze se razumjeti néma svrhe, zasto se ustanovljuje, sto su predpostavljenici i sto je vrhovnictvo. Prema tomu, visoki sabore, da izrazi kao namjestenik, vrhovnictvo i predpostavljenictvo ne spadaju u obce u §. 1., da se u obce ne mogu ovako definirati, kako je to ucmjeno u §.1., nego to moze biti predmetom kasnijeg tekstiranja osnove, gdje se moze ustanoviti, tko su namjestenici, ali ne na nácin definicije, nego da se tacno oznace njegova prava i njegove duznosti, da se prema tomu znade, tko je namjestenik, tko cinovnik, a tko predpostavljeni. Uslijed tóga, visoki sabore, ja drzim, da je sasvim izpravno moje stanoviste, kad kazem, da tekstacija odborova §. 1., kako je predlozena, u pogledu stilizacije neodgovara nikako svojoj svrsi. Nu ne odgovara svojoj svrsi ni u drugom pogledu, zatu sto je u protuslovlju sa citavim