Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-188
326 sanak azok a piszkos viszonyok a zágrábi Márktéri palotában. Ezért indítványozom, hogy a czim kérdése tisztáztassék és hogy a czim ugy fogadtassák el, a mint azt én indítványozom. Elnök (csenget): Csendet kérek! Supiló Ferencz: T. ház! A mint azt látják, én megindokoltam indítványomat a lényeg szempontjából, a törvény megértése szempontjából és azoknak szempontjából, a kik most a Márktéren tartózkodnak. De mindaz, a mit az én társaim beszéltek, ugy Mazsuranics, mint Zagorac és a többiek, az mind nem győzött meg engem. Nekik igazuk van bizonyos tekintetben, az ő módositványuk a Márk-tér szempontjából jó, de a czim tisztaságának szempontjából az enyém a legjobb, a Márk-tér szempontjából azonban a mai . . . (Nagy saj és felhiáltásoh: Üljön le! Komédiát csinál.) Elnök (csenget): Csendet kérek! A szónok hosszabb szünetet tart. Tessék folytatni beszédét. (Nagy zaj.) Csendet kérek! Supiló Ferencz: Ha tehát elfogadtatik az én indítványom és töröltetik a bizottság javaslata, akkor már a czimnél kezdjük majd kijavítani azokat a nagy hibákat, a melyeket ezen törvényjavaslat elkövetett. Azért én javasolnám, mutassuk meg a jóakaratot és már a czimnél kezdjük törölni a bizottság és a kormány javaslatát és fogadjuk el a mi megnyugtató czimeinket. Láthatják, hogy nálunk békülékeny a hangulat, mi az egyetértés mellett vagyunk. Ezért indítványozom, fogadtassák el az én indítványom és mellőztessék a bizottság javaslata, valamint az én társaim javaslatai is. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Mazsuranics Bogoszláv! Mazsuranics Bogoszláv: Indítványom tekintetében élek a zárszó jogával. Abban a furcsa helyzetben vagyok, hogy védenem kell egy indítványt, a mely ellen senki fel nem szólalt. Ez ritkán történik, de ez jellemző erre a korra, a melyben történik, jellemző erre a javaslatra, jellemző azokra a viszonyokra, a melyek ebben a házban uralkodnak. Ha az elnökség nem vonta volna meg a szót a barátaimtól és társaimtól, talán hallatszott volna néhány kifogás az én czimem ellen, de az én társaimnak nem volt szabad és nem is czáfolhatták meg azokat az indokokat, a melyeket én előhoztam és e miatt sem az én társaim részéről, legkevésbbé pedig az önök részéről nem hallottam egyetlen egy indokot, a melyik meggyőzött volna engem arról, hogy az én indítványom nem jó, nem helyes. Én azt vártam, hogy helyessége el fog ismertetni, vagy pedig, ha nem ismertetik el a helyessége, hogy akkor be fogják azt bizonyítani, hogy az én indítványom nem helyes, hogy nem felel meg ezen előterjesztett javaslatnak. Én a fősúlyt arra fektettem, hogy ezen törvény egy ismert, egy népszerű, egy karakterisztikus czimet kapjon és ezért indítványoztam, hogy a pragmatika szó használtassák, a melyik ezen nagy vita folytán megismerkedett a nagy közvéleménynyel és ezzel a törvénynyel annyira, hogy erről a pragmatikáról szó van manapság egész Európában és ezen törvény, ha ezen javaslat törvénynyé válik, a pragmatika név alatt ismeretes jesz minden gyerek előtt. Én még mindig ezen az állásponton állok, mert nem tapasztaltam senki részéről, hogy megkísérelte volna az én nézeteimet és az én indítványomat valami jobbal helyettesíteni. Én hangsúlyoztam, hogy kívánom, hogy a czim rövid legyen, hogy azt a rövidséget, a melyet a bizottság keresztülvitt, hagyjuk meg, mert én nem vagyok a mellett, hogy hosszú czimek használtassanak, a melyekben bennfoglaltatnék az egész törvényjavaslat. (Zaj. Elnök csenget.) Mert különben elég volna csak egy nagy czimet megállapítani, a mely mindent tartalmazna, és akkor maga a törvény egészen felesleges lenne, A rövidség tekintetében tehát egyetértek a bizottság javaslatával és csak azt akartam, hogy egy technikus, egy népszerű kifejezés használtassák t. i. a pragmatika mellett pedig egy uj kifejezés, a melyik karakterizálja azt a személyzetet, a melyről szó van. Abban az időben, a mikor még nem voltak vasutak, még lehetett beszélni alkalmazottakról és hivatalnokokról, a kik valamely hivatalnál működnek és funkczionálnak. Ma, midőn a vasutak egy nagy faktort képeznek, a melyik az egész világ életét, kultúráját és gazdaságát mozgatja .... Elnök (csenget): Figyelmeztetem a szónokot, hogy ne térjen el a tárgytól. (Helyeslés.) Mazsuranics Bogoszláv : Én csak meg akarom indokolni ezt a »vasutas« szót, hogy ez megfelel a mai uj fogalomnak, a miként ennek az egész forgalomnak a fogalma uj, a melyik a vasutaknál lebonyolittatik ás miután ez uj fogalom, szükség van egy oly kifejezésre, a mely tökéletesen kifejezi azt a szakmát, a mely eddig nem létezett. Én ennek támogatására felhoztam, hogy azt nem gondoltam ki én, hanem ezt megteremtették a németek és önök is megteremtették ezt a külön kifejezést, hogyha már meg van teremtve, akkor először is ott használtassák, a hol azon emberek sorsáról van szó, a kik ennél a vállalatnál közreműködnek. Szükséges, hogy ezen kifejezés használtassák annál a törvénynél, a mely a maga egészében azokra az emberekre vonatkozik, a kik ezt a czimet viselik. Az én czimem rövid, az én czimem megfelel ennek a két legnagyobb kívánalomnak, és azért, miután senki sem szólott ellene és nem hallottam ellene felhozni semmiféle érvet, én megmaradok az én indítványomnál és indítványozom, hogy a t. ház fogadja el az én rövid és magvas czimemet és belekerüljön ebbe a