Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-188

318 ezen hivatalnokok eUátják és a melyeket nemcsak mintha valamely magánvállalat szolgálatát végeznék, hanem a melyet közérdekben végeznek, sőt szónokaink részéről az általános vita alkalmával ki volt emelve és láttuk, hogy közhivatalnokoknak tekintetnek,mert a szolgálatot nemcsak a gazdasági, nemcsak az ipari közjólétre, hanem egyes, más ágak jólétére végeznek. Azért nem ajánlanám egyszerűen ezt a czimet: »a szolgálati rendtartásrók, mert ez a czim egy rendelethez illene, a mely rendelet pl. egy papírgyár, vagy czukorgyár részére adatnék ki, nem azonban egy vállalatra, a mely közszolgálatot teljesit, és a mely külön szabályzatokkal minden lehető felelősséget állapit meg hivatalnokai részére ezen közvállalattal szemben. Uraim! Még egy változást a czimre nézve. Azt hiszem, hogy a »vasuti szolgálat« neve nem helyes, mert a »vasuti« név a mi álláspontunk szerint még megjárná, az önök álláspontjából azonban, uraim, azt hiszem, hogy ezt a szót nem szabadna a czimbe foglalni, mert önök különbséget tesznek, mert önök kétféle vasutat disztingválnak, állami vasutak, a melyek a köz, a többiekről pedig azt mondják, hogy magánvasutak. Ha már ezen állásponton állanak, hát akkor vegyék ezt is a czimbe. T. ház ! Azt hiszem, hogy már azon oknál fogva is el kellene fogadniok módosításomat, mert tegyük fel, hogy Magyarország egyszer államvasutakat építene Horvátországban, a melyek majd ezt a czimet kapják : »közvasutak«, ha ez tiz év múlva megtörténik, vájjon jelen törvény érvényes lesz-e azon vasutakra nézve ? Mert erről a törvényben gondoskodni kell, mert a törvényt nem csak egy évre csinálják, hanem több évre és ennélfogva a törvényt jól megfontolva kell csinálni és a jövőre nézve is biztositani. T. ház ! így állván a dolog, azt hiszem, hogy a képviselő urak nem fogják kifogásolni azt, ha mi ezen czimbe a »vasuti szolgálat« neve helyébe az »állami és magánvasutak« nevet helyezzük. T. ház ! Én a jelen törvényjavaslat czimet hosszasan áttanulmányoztam és arra törekedtem, hogy olyan formulát találjak, a mely a törvény méltóságának és becsületének meg fog felelni s a mely azonban mégis lényegében azt foglalja magában, a mit a törvénynek magában kell foglalnia és igy azt találtam, hogy jó volna, ha a czimbe még két szó t. i. : »az összes vasúti alkalmazottakról szóló törvény« vétetnék fel. És miért ? T. ház! Ezt azért adtam hozzá, mert azt hiszem, hogy minden törvény, a mely létesíttetik, világos kell hogy legyen és hogy ebből a törvényből pontosan meg lehessen állapitani, hogy kinek szól ez a törvény, mert ez magából a törvény deíinicziójából következik, hogy t. i. a törvény, a mint azt a jogászok tudják, egy a törvényhozónak jól átgondolt és megfontolt intézkedése, több évre. Elnök: A képviselő ur most már a törvény lényegét akarja közjogilag és alkotmányjogilag magyarázni és e czélból közjogi fejtegetésekbe bocsátkozik. Minthogy ezek meghallgatására sem időnk, sem módunk nincsen, a szót tőle megvonom. Gr. Thorotzkai Miklós jegyző: Surmin György ! Surmin György: Én azt hiszem, hogy az én módosításommal legjobban fogok megfelelni az általános vita során mérvadó ajkakról elhangzott intenczióknak. A vita során ugyanis kimondatott, hogy a törvények mit követelnek a vasutaktól és hogy a vasutakkal miképen kell bánni. A bizottság által, azt hiszem, az igazságügyi bizottság által javasolt czim olyan, hogy tényleg nem felel meg annak, a mi a törvénjj avaslat készítőinek szeme előtt lebegett. En azt a módosítást terjesztem elő, hogy a czim a következőképen helyettesittessék: »Törvény, melylyel a vasúti vállalkozó és a vasúti szolgálatban lévők közötti viszonyok szabályoztatnak, tekintet nélkül arra, vájjon a vasúti vállalat állami vagy magántulajdont vagy egyesek tulajdonát alkot ja-e, a kik erre a törvény által jogosítva vannak, ha ez a vasúti vállalat Szent István koronája királyságainak területén fekszik.« En bátor leszek módosításomat megindokolni és társaim módosításait megdönteni. S ha az én módosításom valamivel terjedelmesebb is, én be fogom bizonyítani, hogy az ezen törvény készítői intenczióinak teljesen megfelel, melyekről azok a czim megszövegezésénél mintegy megfeledkeztek. En remélem, hogy az előadó ur javasolni fogja, hogy a »törvényjavaslat« szóban ama rész töröltessék s hogy azután a t. ház az előterjesztett módosítások egyikét fogja elfogadni, már ahhoz képest, a mely neki legjobban fog tetszeni. Én a módosításomban mindenekelőtt azt mondom, hogy ez a törvény a vasúti vállalkozók és a vasúti szolgálatban lévők közötti viszonyokat van hivatva szabályozni. Miért indítványozom én ezt? Én ezt azért indítványozom, mert azoknak az intencziója, kik ezt a törvényt készítették, az volt, hogy ezen törvénynyel a munkaadó és a szolgálatot teljesítők között fennálló viszonyok szabályoztassanak. Az igazságügyi bizottság által javasolt rövid czim nem felel meg ezen intenczióknak. Az, a mit én mondok, megfelel annak, a mit a kormány mondott, s jóllehet egy kissé általánosabban van tartva, valamivel hosszabbra nyúlik, mégis megfelel maga a törvényhozás érdekeinek. Ha ez nem igy volna, akkor én magam járulhatnék ahhoz, a mi »törvényjavaslat« egyszerű elnevezésül van itt előterjesztve, ha az egész törvényjavaslat készítőinek az intencziója nem volna az, hogy az a jelleg, melyet a »vasuti szolgálati« szavaknak akarnak adni, kitöröltessék. Én meg vagyok győződve, hogy ezen magas testületnek egy tagja sincs, ki előtt némely szakaszok indokolásának intencziói ismeretesek ne volnának és azért azt tartom, hogy senki sem tehetné, hogy mindezt egyszerűen meUőzze, a nélkül, hogy az én módosításomat figyelembe ne venné. Ezen módosításaim figyelembevételével figyelembevétet-