Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-188
304 törvény egész tartalma. Ehhez korábbi indokhoz társul szegődött egy másik, melyet felemiitettem, hogy t. i. a »pragmatika« kifejezés a hosszura nyúlt vitánkkal van szentesítve és hogy ez a törvény, ha az országgyűlési nem is veszi fel ezen törvény czimébe ezt a kifejezést, csak »a vasutasok pragmatikája« elnevezés alatt lesz az ismeretes, mert ez az elnevezés a sajtó utján már a legelhagyatottabb magyar és horvát gunyhóba is került. Utóvégre nem lesz semmi újság, ha a törvény czimébe ilyen szavak vétetnek fel, melyeket maga a vita során sokat használtak, mert csak egy esetet fogok említeni arra nézve, hogy római pápák miként jelölték meg bulláikat ós encziklikáikat maga a szöveg kezdetének első vagy első és második szavával, hogy valamely törvény idézése esetén elnevezésével szolgáljanak. Ez ugyan egy elavult szokást képez, és én azt sem akarom védelmezni, de azt például mégis felhozom, hogy megmutassam, milyen jó és szükséges, a közönség szélesebb rétegeinek szánt törvény egy külön markáns szóval jelöltessék meg, ugy hogy mindenki azonnal tudja meg, hogy az alatt mit kell érteni. Ezzel én végeztem, hogy a címre nézve elfoglalt álláspontomat körülírjam. A czím iránti kérdésre még csak egy perezre kell kiterjeszkednem, mert épen minket horvátokat és az itt annyiszor emlegetett államjogi álláspontunkat illeti. Az én társaim említették és kivánták, hogy ezen törvény czímében államjogi helyzetünknek adassék kifejezés, mely czélból némely módosításokat is terjesztettek elő. Én nem ellenzem ezt, sőt én hozzájárulok ehhez az áramlathoz s kívánom, hogy magában a czíniben adassék kifejezés a mi államjogi helyzetünknek, de ki kell jelentenem, hogy ha a t. ház ehhez nem járulna hozzá, ez nem nagyon bántana, mert utóvégre olyan törvény, mely itt egyoldalulag hozatik,a mi államjogi helyzetünket nem szüntetné meg, ha az a törvény czímében nem érvényesülne. A házban uralkodó hangulatnál fogva én nagyon kétlem, hogy barátaim módosításai elfognak fogadtatni, minélfogva arra az esetre, ha azok nem fogadtatnának el, a magam módosítását terjesztem elő, mely hasonló állásponton áll, mint maga a jelen javaslat, hogy t. i. jelen törvény tartalma a czímében rövid kifejezéssel nyerjen megjelölést, hogy mindazok, a kiknek érdekeit az szolgálja, azt annál könnyebben foghassák fel és érthessék meg, hogy azt könynyebben foghassák fel és érthessék meg mindazok, a kiket erről a törvényről megindult ez a nagy vita máma érdekel, mikor is az a név, melyet' én óhajtanék a czimbe felvétetni, t. i. a »pragmatika« név, mindazokat az emlékeket fogja magával hordozni, melyek ezt a nevet ehhez a vitához fűzik. Lányegében bebizonyítottam módosításom jogosultságát azzal, hogy azt óhajtom, hogy annak a fogalma, mit a törvényjavaslat tartalmaz, kifejezésre jusson, másrészt pedig hogy az a név is érvényesüljön, melyet a végzet szánt ennek a nagy vitának. Ehhez képest az általam kontemplált czím rövid volna és következőleg szólna (olvassa): Indítványozom, hogy a vasúti szolgálati rendtartásról szóló törvényjavaslatnak a bizottság által előterjesztett czimre teljesen töröltessék és helyette a következő uj czím vétessék fel: »A vasutasok szolgálati pragmatikája«. Ez az én módosításom, s kérem a t. házat, hogy azt, mint a legjobbat, a legrövidebbet és mint azt. mely a legszebben jelöli meg azt, mire ez a törvényjavaslat vonatkozik, fogadja el. Penjics Bogdán: T. ház! Valamiként az összes előző szónokaim és társaim a június 28-án tartott ülésen felállottak ós ezen vészes törvényjavaslat czime ellen felszólaltak, azonképen én nekem is kell ezen czim ellen felszólalnom. Igaz, be kell vallanom, hogy már maga a czim után ítélve kell mondani, hogy ezen szervezetlen javaslatot valami rossz szellem kiséri. Nagyon sajnálom, hogy társaimmal sem érthetek egyet, a mi a czim iránt táplált véleményünket illeti. Dr. Lukinics társam és barátom valóban nagyon szépen fejtette ki, hogy minden törvényjavaslat czimének milyennek kell lenni. 0 azt mondta, hogy a czimnek azt, a mit a törvény tartalmaz, teljességgel, pontosan és félreérthetetlenül kell megjelölnie. En ezt a bizottság által előterjesztett czimben nem látom. Mindazonáltal nem érthetek egyet dr. Lukovics módosításával, mert az ő módosítása épen az általam kifejtett elvhez képest elég hiányos, ugy látszik, hogy nem tökéletes. Más előző szónokok, kik utána szólottak fel, szintén tettek módosításokat, BabicsGjalszki Ljuba barátom és társam a czimet írói szempontból tette bírálat tárgyává. S igaza volt, mikor azt mondta, hogy sokszor történik, hogy csak a czim dönt a mű jelentőségéről, így van ez a törvénynél is. Ha a czim nem felel meg a törvény tartalmának, akkor sokan félrevezettetvén, téves hitben fognak élni arra nézve, hogy a törvény mit tartalmaz, és hogy minek van szentelve. Ennek a behatása alatt az első pillanatban nem egy, egyszerűen el is fogja dobni, magától a könyvet, melynek tartalmát áttanulmányoznia kellene, azt hívén, hogy másról van szó. De a mi magát a czimet illeti, én nem érthetek egyet Babics-Gjalszki Ljuba képviselő úrral, mert az ő módosítása nem tartalmazza azt, a mire én törekszem, s a mire Kossuth kereskedelemügyi miniszter ur is ment ki. A magánvállalatról ugyanis nem tesz semmi említést sem,