Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-188
278 188. országos ülés 1907 Julius 1-én, hétfőn. Máramaros város közönségének háromrendbeli felirata a honvédség egyenruhájának magyar jellege érdekében, a sajtó szabadságának törvényhozási utón leendő szabályozása ügyében és a fokozatos adórendszer életbeléptetése iránt. Borsod és Heves vármegye közönségének felirata egy egj r séges magyar ipari védőjegy megalkotása tárgyában, Heves vármegye közönségének kétrendbeli felirata egy országos gyermekvédelmi alap létesítése iránt és az egygyermek-rendszer ellen, Marosvásárhely városa közönségének kétrendbeli felirata a házadómentesség tartamának meghosszabbítása érdekében és egy külön városi törvény alkotása iránt, Borsod vármegye közönségének felirata a városi és községi kezelőszemélyzet nyugdija ügyében; a felcsiki rom. kath. esperesi kerület papságának Török Ferencz, a siklósi róm. kath. esperesi kerület papságának Tolnay Lajos, a nógrádi róm. kath. esperesi kerület papságának Kálosi József képviselő utján utján beadott kérvénye az összes egyházi szolgalma nyok törvényhozási utón leendő megváltása iránt. Elnök: Javaslom, hogy mindezek a kérvények és feliratok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Bemutatom a házszabályok 239. §-a értelmében a függőben lévő indítványok és interpellácziók jegyzékét. A jegyzék fel fog olvastatni. Felkérem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedjék a jegyzéket felolvasni. Hammersberg László jegyző (olvassa a jegyzéket). Elnök: A miniszterelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselőház! (Sálijuk! Halljuk!) A közösügyi költségekhez való hozzájárulás arányának újból való megállapítása czéljából kiküldött magyar országos bizottság jelentését (írom 588.) azzal vagyok bátor a t. háznak bemutatni, hogy tekintettel arra, hogy a hozzájárulási arányt a ház döntése nélkül megállapítani nem lehet, az ügy sürgősségére való tekintettel azt a legközelebbi ülések egyikének napirendjére kitűzni méltóztassék. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és a legközelebbi ülések egyikének napirendjére fog kitűzetni. Következik a vasúti szolgálati rendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása és pedig a czim. Ki következik ? Hammersberg László jegyző: Mazsuranics Bogoszláv! (Az elnöki széket Rakovszky István alelnök foglalja el.) Mazuranic Bogoslav: Visoki sabore! Na dnevnom redu jest danas rasprava o naslovu ove zakonske osnove, koji, kako je predlozen, glasi: Zakonska osnova o uredjenju zeljeznicke sluzbe (Zaj. Több hang: Halljuk! Halljuk!) Ja s ovim naslovom ni sam zadovoljan i zato sam ustao, da visokoj kuci, predlozim drugi naslov. (Zaj.) Visoki sabore! Kad se radi o naslovu jednoga zakona, moze se polaziti sa vise stanovista. Imade ljudi, koji su mnienja, da treba u naslovu na siroko oznaciti citav sadrzaj tóga zakona. Ima ljudi, koji zele, da se u naslovu na kratko treba oznaciti sadrzaj tóga zakona. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Mazuranic Bogoslav: I jedni i drugi imadu pravo, prema tomu, sto se kod naslova zeli postici. Ako je svrha naslovu, da kaze ono, sto je u zakonu, onda je posve opravdano, da taj naslov bude sto siriji. Ali imade i drugih slucajeva. Ako se radi o zakonu, kojim se recimo dosadasnji zakoni bitno mienjaju, kojima se uvaza posve njesto novo, imalo bi se u naslovu bas ta bitna promjena oznaciti tako, da oni, za kője se taj zakón stvara, iz samoga naslova odma znadu, u cemu je ta bitna razlika iz medju starog i novog zakona. Imade opet zakona, koji u sebi nőse veliku drzavo pravnu promjenu i jednu politicku novost. Kod takovih zakona treba, da bas ta drzavo pravna i politicka novost bude u samom naslovu izrazena. Ima opet ljudi, hoji drze, da su svi naslovi suvisni i da je dosta, da se zakón oznaci sa brojem i sa dátumom onoga dana, kada je sabor taj zakón primio, odnosno kad je zakón sankcioniran. Kako rekoh, sva ova stanovista su opravdana, prema tomu sto se zeli kod naslova postici. Ima jos jedno stanoviste, a to je da se zakonu dade popularno íme, kője sa dvije-tri rieci oznacuje smisao cijeloga zakona, tako, da ga publika odma s hvati i da znade, sto se tim zakonom postici zeli. Kako vidite, ovisi sve od tóga, s kojega se stanovista polazi. Naslov, kojega sada osnova postavlja, jest prilicno kratak i ne pripovijeda na siroko sadrzinu novoga zakona, nego lju sa dvije-tri rieci zeli da oznaci, ali z druge strane moze mu se prigovoriti, da nije tocan i da nije svojoni kratkocom tocno oznacio ono, sto je zakonodavac htio, kad je takav naslov zakonu dao. Govori se obcenito o zeljeznickoj sluzbi. Ja sam opazio iz razprava, kője su se ovdje vodile vaé cetiri nedjele, da je glavna sadrzina cijelog ovog zakona, da se on tice u prvom redu osoba, kője su namjestene kod zeljeznickih sluzba.
