Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-187
187. országos ülés 1907 június 28-án, pénteken. 265 Mi smo tecajem generalne debate pokazali, da zeljeznice nisu vlastnictvo Ugarske, nego zajednice, one zajednice, koju sacinjava s jedne strane Ugarska, a sdruge strane Hrvatska. Kad su dakle zeljeznice vlastnictvo te zajednice, onda treba u samom naslovu da se to pokaze, da se tu vidi, da se zeljeznicka sluzba uredjnje ne samo za jednu stranu, nego i za drugu. Naslov »kr. ug. zeljeznice« protivi se nagodbenom zakonu, a taj ne bi izraz smio da postane zakonom, jer se mora u zakonu pokazati, da su zeljeznice vlastnictvo zajednice UgarskoHrvatske. Za to sam podnio izpravak, u kojem hocu da jDokazem vec u naslovu karakter zeljeznica kao vlastnictva zajednice. Po §. 1. ugarsko hrvatske nagodbe jasno je, da je izmedju Ugarske i Hrvatske sklopljena zajednica, a ta zajednica je . . . Elnök (csenget): Kérem a képviselő urat, méltóztassék a czimbez szólni. (Helyeslés.) Zagorac Stjepan : Zelim pokazati samo to, da bi se u naslovu vec moralo pokazati ono, sto mi neprestano tvrdimo, naime da se uredjuje óvom sluzbenom pragmatikom zeljeznicka sluzba ne samo u Ugarskoj nego i u Hrvatskoj. Stoga sam ja u óvom predlogu odnosno ispravki. koji kanim podnijeti, na znacio, kako bi valjalo udesiti naslov tako. da bi glasio »zakon o uredjenju sluzbovnih odnasaja cinovnika zeljeznica, cinecih privatno drzavno poduzece zemalja krune sv. Stjepana.« Ja mislim, da bi taj naslov najbolje odgovarao i zakonu i shvacanju onomu, da se óvom zakonskom osnovom imadu urediti zamjeniti odnosaji jedne i druge strane. Ta rijeő imala bi náci izraza u ovoj zakonskoj osnovi. Da je to opravdano, ja bi mogao dokazati s vise razloga. Jedan od najjacih argumenata je onaj, koji mi pruza bas zakonski clanak XII : 1867. onagodi izmedju Ugarske i Austrije. U njoj se u mnogo paragrafu nazivlje ovaj sabor saborom zemalje krune sve. Stjejjana. Prema tomu bi i zajednicki zakoni, koji se odnose na Hrvatsku, morali imati oznaku, u kojima bi se jasno izrazilo, da su to zajednicki zakoni, a u óvom slucaju, da je to poduzece zemalja krune sv. Stjepana. To sacinjava s jedne strane Dalmacija, Hrvatska i Slavonija, a s druge strane Ugarska. Dalmacija, Hrvatska i Slavonija zajedno s Ugarskom sacinjavaju onda zemlje krune sv. Stjepana. Prema tomu ne mogu se zeljeznice jiripisati samo Ugarskoj drzavi kao takovoj, nego se imadu pripisati zajednici. Stoga bi molio, da se ta zajednica u samom naslovu istakne, i da se u njem dade mjesta ovomu momu ispravku. Naposé pridruzujem se razlaganju prijatelja Lorkovica, koji kaze: Kad ste vi kazali jednoglasno i kad slijedi iz govora svib govornika s one strane ove visoke kuce, da su zeljeznice KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. XI. KÖTET. privatno poduzece drzavno, mi kazemo: Dobro, neka bude, koncediramo to stanoviste, neka budu zeljeznice privatno poduzece, ali ako vi to tvrdite, i ako na tom stanovistu stoji i vlada i cijeli sabor, onda je sasvim opravdano, da tu oznaku stavite i u sam naslov zakona. Stoga, kako je on rekao, predlazem i ja, da se u naslov stavi: »Drzavne zeljeznice, kője sacinjavaju privatno poduzece«, ali, kako rekob, poduzece ne ugarske clrzave samo nego privatno poduzece zemalja krune Sv. Stjepana, Drzim, da je ovaj naslov jedino opravdan. Zato cu ja taj naslov podupirati i ja zelim, da se za taj naslov zauzmem, a drzim, da ce i mnogi prijatelji s ove strane taj naslov podupirati. Lukinic Edmund: Nikada! Zagorac Stjepan: Dobro zato cu ja zabtjevati, da se glasuje, da se vidi, koliko i tko ce poduprjeti ovaj naslov. Lukinic Edmund : Ja nikada! Zagorac Stjepan : Cijela je nasa borba isla za tim, da se nagodbeni zakón postuje, isla je za tim, da se tomu zakonu dade izrazaja i u ovoj zeljeznicarskoj pragmatici, a potrebno je, da se tomu dade izrazaja i u naslovu samomStoga predlazem ovomu visokom saboru, da primi ispravak, sto sam ga ja podnio, a koji glasi (olvassa) : »Predlazem, da se naslov zakonske osnove o uredjenju zeljeznicke sluzbe ispravi tako. da se rijecí »Zakonska osnova o uredjenju zeljeznicke sluzbe«, ispuste, a na njibovom mjesto da se umetru rijeci: »Zakon o uredjenju sluzbovnih odnosaja namjestenika drzavnib zeljeznica, cinecih privatno poduzece zemalja krune sv. Stje]3ana.« Elnök : Az indítvány fel fog olvastatni. Felkérem Darányi Ferencz jegyző urat, szíveskedjék az indítványt felolvasni. Darányi Ferencz jegyző (olvassa): indítványozom, hogy a vasúti szolgálati rendtartásról szóló törvényjavaslat czime olykép módosittassék, hogy e szavak : »Törvényj avaslat a vasúti szolgálati rendtartásrók kihagyassanak és helyükbe : »Törvényjavaslat a Szent István koronája országainak magánvállalatát képező vasutvállalat alkalmazottainak szolgálati viszonyainak rendezéséről szavak tétessenek.« Elnök: T. ház! Méltóztatott az ülés elején elhatározni, hogy 1 / i l órakor áttérünk Rakovszky István képviselő ur interpellácziójának előadására. 1 lil még ugyan nincs, de tekintettel arra, hogy %1-kor az 1 órakor bekövetkezendő zsüri-kisorsolásra való tekintettel már szünetet kell elrendelnem, annálfogva javaslom, hogy most szakítsuk félbe a tanácskozást és térjünk át Rakovszky István képviselő ur interpellácziójára. (Helyeslés.) Ha e javaslatomat el méltóztatnak fogadni, akkor, mielőtt az interpelláczióra áttérnénk, bátor leszek a következő ülés idejére és napirendjére nézve javaslatot tenni. (Haäjuk ! Halljuk !) 34
