Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.
Ülésnapok - 1906-186
186. országos ülés 1907 június 27-én, csütörtökön. 243 Ez az előzékenység azonban természetes határát találja abban, a miben minden hasonló természetű javaslat természetes határát kell, hogy találja, t. i. azokban a tekintetekben, a melyekkel a kormány más jogos érdekeknek tartozik. (Ugy van !) Ezek a tekintetek : az állam pénzügyi helyzete és az adófizetőknek különben is mindenféle illetményszabályozással az utóbbi időben nagyon is igénybevett ereje. (Ugy van! jóbbfelől.) Bátor vagyok kijelenteni, hogy nem tartanám összeegyeztethetőnek azzal a felelősséggel, a melylyel a pénzügyi kormányzat gondozására bizott érdekeknek tartozom, ha hozzájárulnék ahhoz, hogy a törvényjavaslatban megállapitott határon túl terjeszkedjünk. Az összeg, a melyről szó van, meglehetősen jelentékeny. Hiszen, ha méltóztatnak figyelembe venni azt, hogy maga a kormányjavaslat 14 milliót meghaladó összegről rendelkezik, hogy a törvényjavaslat bizottsági tárgyalásainál . . . (Zaj. Halljuk I Halljuk !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Popovics Sándor államtitkár: ... és a törvényjavaslat mai plenáris tárgyalásánál egyes, a kormány által is elfogadott módositványok tétettek, a melyek szintén pénzbe kerülnek, azt hiszem, hogy 15 millió körül jár már az az összeg, a melyet ennek az ügynek a törvényhozás szánni kivan. Még csak kettőt vagyok bátor megjegyezni. Az egyik az, hogy nem érthetek egyet előttem szólott t. barátom motiválásának azzal a részével, a mely az államvasuti bevételek fokozására vonatkozik és a melyre ő az ő kívánságának pénzügyileg jogosult voltát épitette. Meg kell jegyeznem, hogy a személy-díjszabás terén az utóbbi időben végbement módosítások az államvasutak pénzügyi eredményeire valami jelentékeny behatással nem voltak. Mindenki, a ki a vasúti üzemet ismeri, tudni fogja azt, hogy a személydijszabás egyáltalában nem pénzügyi forrása a vasútnak. (Ugy van!) A mai díjszabási rendszer mellett a személyszáíhtás jövedelmező üzletnek egyáltalában nem tekinthető. Sümegi Vilmos : Az első és második osztály diját fel kell emelni. Popovics Sándor államtitkár: A teheráru-díjszabásaz, a miből a vasúti üzlet él. Már most a teheráru-dij szabás terén, — méltóztatnak emlékezni — a legutóbbi időben több helyről felmerültek bizonyos javaslatok és a kormány közgazdasági szempontokból mindeddig a lehető legszűkebb mértékre szorította azokat az intézkedéseket, a melyek a teheráru-dijszabás megváltoztatására abban a tekintetben hatásosak, hogy a teherárudijszabás felemeltessék. A második, a mit még meg akarok jegyezni t. előttem szólott barátom felszólalására, a következő. Ő hivatkozik bizonyos erkölcsi kötelezettségekre. Én ezeknek az erkölcsi kötelezettségeknek keletkezését, azoknak fiziológiai hatását ő reá kétségbe vonni abszolúte nem akarom. De arra kérem, méltányolja azt az erkölcsi kötelességet is, a mely rám hárul annál a helynél fogva, a melyet elfoglalni szerencsém van. (Élénk helyeslés és taps.) Kérem a szakasznak változatlan elfogadását. (Elénk helyeslés.) Hammersberg László jegyző: Sümegi Vilmos ! Sümegi Vilmos : T. ház ! Nem akarom a vitát hosszura nyújtani és ezért csak egészen röviden, egy közbenső indítványt leszek bátor megtenni. Indítványom így szól (olvassa) : »A 20. §. mostani szövege helyébe a következő szöveget indítványozom : Az alkalmazottaknak a jelen törvény szerint járó magasabb fizetés 1907. évi május 1-étől, a magasabb lakásj}énz pedig azokon az állomáshelyeken, a hol a lakbérnegyed május 1-ével nem esik össze, az említett napot követő lakbérnegyed első najDJától utalványozandó.* Méltóztassanak most már megengedni, hogy egy-két szóval én is megerősítsem mindazt, a mit gr. Batthyány Tivadar t. képviselőtársam mondott, mert tény az, hogy a vasutas társadalomban több mint egy esztendő óta a régi rendszer emberei, a kik különben a vezető állásokat töltik be, a magyar állam vas utak igazgatóságánál rendszeres bujtogatást folytatnak a nemzeti kormány ellen. Ök fokozták fel az igényeket. Azok tehát, a kik híven kitartottak mellettünk, megérdemlik, hogy ez a rendezés május 1-én léptettessék életbe, a mit a kereskedelemügyi kormányzat, mint legkésőbbi terminust meg is igért. Kérem tehát a t. házat, szíveskedjék módosításomat elfogadni. Elnök: A kereskedelemügyi miniszter ur kivan szólni. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: Sajnálom, hogy kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy sem gr. Batthyány Tivadar, sem Sümegi Vilmos t. barátaim határozati javaslatát el nem fogadhatom. Nem fogadhatom el pedig azért, mert bármennyire szívesen adok, ha adhatok, kötelességem azonban az ország anyagi helyzetét is tekintetbe venni. (Helyeslés.) Az adózó polgárok fizetését senki sem emeli; (Ugy van!) életviszonyaink mindig nehezebbek és nehezebbek lesznek, (ügy van!) A vasutasok fizetése az utóbbi három év alatt 20 millió koronával növekedett, de minden növekedésnek megvan a határa. (Helyeslés.) Minthogy pedig nem tudom, meddig tart ez az obstrukczió, (Halljuk !) a mely most a házban horvát részről folyik és a melyet eléggé fájlalni nem lehet, (Helyeslés) de a melynek az a haszna van, hogy megismertük a t. horvát képviselő urak valódi érzelmeit, (Igaz ! Ugy van! Taps.) azokat az érzelmeket, a melyekben én nagyon csalódtam, szükségesnek tartom kinyilatkoztatni, nehogy az eléggé el nem Ítélhető obstrukczió, (ügy van! Taps.) a mely elitélendő az állam szempontjából és a jó ízlés szempontjából is, (Igaz ! Ugy van!) megkárosítsa a vasúti alkalmazottakat, bármeddig is tartson ez az obstrukczió, a vasúti alkalmazottak fizetése a törvényben kijelölt időtől, vagyis Julius 1-étől fogva fog nekik kijárni. (Elénk helyeslés.) Hammersberg László jegyző: Lorkovics Iván! 31*
