Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-186

226 186. országos ülés 1907 június 27-én, csütörtökön. már nemcsak keresményéből látja el és fedezi életszükségletét, hanem előlép és nyugdíjeveket is gyűjt; ugy, hogy az egyetemet végzett tisztviselő kineveztetésekor vele a rangsorban gyakran már találkozik. Ezért nem minden tekintetben megnyugtató ezen fizetésrendezés és miután annak fogyatékosságán nagyon könnyű és csekély áldozattal lehet segiteni, a mi más oldalról meg is térül: kérem a tisztelt házat, fogadja el határozati javaslatomat, mely azt czélozza, hogy az egyetemet végzett tisztviselő kineveztetése után szintén háromszor léphessen át a következő fokozati osztályba, mint a hivatalnok és a mint a belépésnél egy osztálylyal magasabb rangba lép, ugy automatikus előhaladásának végső fokai is egygyel magasabban, a VI. osztályban áílapittassék meg. Ennek lehetővé tétele érdekében határozati javaslatot vagyok bátor benyújtani a következő szövegezéssel (olvassa): »Módositás a 4. §-hoz. Az első bekezdés kiegészítéséül tétessék folytatólag : »a mérnöknek és segédtitkárnak pedig arra, hogy minden további fokozatban három éves várakozási idő eltelte után a VI. fizetési osztály első fokozatában rendszeresített fizetést elérhesse«. Ennek következtében a második bekezdés negyedik sorában »tisztviselők« helyett »főellenőr« teendő.* Tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék ezen határozati javaslathoz hozzájárulni, mert a pénzügyi bizottságban ő nagyméltóságának, a kereskedelemügyi miniszter urnak hozzájárulása már megnyeretett. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter: T. ház ! Kubik képviselő ur módosítását elfogadom. (Élénk éljenzés balfelől.) Elnök : Ki következik ? Hammersberg László jegyző: Gr. Batthyány Tivadar! Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőház ! Távol áll tőlem, hogy a szőnyegen lévő törvényjavaslat letárgyalását meghosszabbitsam, azonban erkölcsi kötelességemnek tartom egész röviden bizonyos módosításokat a törvényjavaslathoz elc'terjeszteni, hogy — ha a t. ház jónak látja, — azok keresztülvitessenek. A 4. §. két utolsóelőtti bekezdése — és ezt bátor vagyok az államtitkár ur figyelmébe ajánlani — tulaj donképen ellenmondásban van egymással. Az eredeti szöveg szerint ugyanis ezen két utolsó bekezdés tendencziája az volt, hogy a nem hivatalnoki kategóriáknál az alsó fizetési csoportból a felsőbb fizetési csoportba való előléptetés kizárólag érdem és képesség szerint történjék. A pénzügyi bizottságban méltóztattak hozzájárulni ahhoz, hogy a második fizetési csoportból az elsőbe való előléptetés rendszerint (Zaj. Halljuk I Halljuk !) ne a soronkivüli előléptetés alapján történjék, hanem igenis bizonyos megállapítandó sor szerint. Ezen megállapítandó sor pro futuro a szakvizsgának letétele, a jelenre nézve azonban provideálva nincs. De ellenmondás van abban, hogy az ötödik bekezdésben azt mondjuk, hogy képesség és érdem szerint, a hatodik bekezdésben pedig, hogy a szakvizsga letételének sorrendjében lépnek elő. Én tehát egy módosítást tartok szükségesnek azon tendenczia .. . (Nagy zaj. Halljuk ! Halljuk !) Elnök (csenget): Csendet kérek! Kérem, a gyorsírók feljöttek, hogy nem hallanak egy szót sem a beszédekből, olyan lárma van a házban. Kérem, méltóztassanak higgadtan, csendben meghallgatni a szónokokat, mert igy tanácskozni nem lehet és kénytelen leszek felfüggeszteni az ülést. Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! Én tehát szükségesnek tartom, hogy a negyedik és ötödik bekezdés összhangzásba hozassék és keresztülvitessék az az elv, a melyet a pénzügyi bizottságban a t. kereskedelemügyi miniszter ur már magáévá tett, hogy t. i. ne kizárólag u. n. képesség és érdem szerint történjék az előléptetés, a mit én a gyakorlati életben igen sok esetben egyszerűen protekcziónak nevezek, hanem hogy bizonyos sorrend állapittassék meg. Ez a kérdés indítvány alakjában, azt hiszem, nagyon könnyen megoldható. Kérem az igen t. miniszter urat, méltóztassék indítványomhoz annál is inkább hozzájárulni, mert ez a módosítás képezi a legfontosabb részét a javaslatnak az összes B) csoportbeli alkalmazottakra nézve. Ugyanis azon három vagy négy kategóriának, a mely a B) tabellába van felvéve, legnagyobb és legfőbb panasza az, hogy nekik biztosítva van ugyan az illető fizetési csoportban bizonyos maximumig az előléptetés, de a felsőbb fizetési csoportban biztosítva nincsen. így a kategóriáknak egész sorozata, mondhatni, hogy a legsúlyosabban sértve érzi érdekeit az által, hogy a felsőbb fizetési fokozatba való feljutás kizárólag a felsőbbség jóakaratának lenne átengedve. Egy hang (a baloldalon) : Mint az érdem jutalma! Gr. Batthyány Tivadar: Az érdem jutalmát ismerjük a múltból. Száz eset közül kilenczvenben sokkal inkább a protekczió szerepelt, mint az érdem jutalma. Én mindenkor küzdöttem a protekczió ellen, akkor is, a mikor ellenzéken voltam és küzdök ma is, mint a többségnek egyik szerény tagja, (Helyeslés.) és azért egyrészt a protekczió kiküszöbölése, másrészt az alsó kategóriák, a volt altiszti és szolgai kategóriáknak legjogosabb kérelmének teljesítése érdekében, vagyis, hogy egy bizonyos sorrendben feljuthassanak a nagyobb fizetési csoportba, tisztelettel javaslom a következő indítványomnak az elfogadását (olvassa) : »Ezen szakasz negyedik bekezdésének ezen szavai: Valamely csoport legmagasabb fizetési fokozatán tul további előmenetelre igény nem biztosittatik«, törlendők«. Azután az 5. bekezdés is törlendő, és helyébe a következő uj szöveg teendő (olvassa) : »A B) táblázatban felsorolt alkalmazottaknak az alacsonyabb fizetési csoportból a megfelelő magasabb fizetési csoportba való előléptetése az eddig élvezett fizetéshez legközelebb álló magasabb fizetéssel