Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-181

181. országos ülés 1907 június 21-én, pénteken. 17 radi o jednom cisto politicom pitanju, ja bi molio visoko predsjednistva, da se mogu udaljiti od predmeta, ko sto je to bilo dozvoljeno i drugima . . . Elnök: Kérem a képviselő urat, szíveskedjék hangosabban beszélni, mert nem értjük. (Zaj.) Egyetlen szót sem értettünk. (Halljuk! Halljak !) Szmrecsányi György: Engedélyt kér, hogy a tárgytól eltérhessen! Pinterovic Ante : Jamolim visoko predsjednistva, da se i ja smijem udaljiti od predmeta, posto se ovdje radi o jednom cisto politickom pitanju, i posto je i drugim govornicima bilo dozvoljeno, da predju na drugo polje. Elnök: A képviselő ur azt kéri, hogy a házszabályok 207. §-a alapján engedje meg neki a ház, hogy a tárgytól eltérhessen. (Zaj halfdől. Felkiáltások: Azt nem lehet! Nem engedjük meg!) Azt hiszem, hogy a képviselőház megengedi a tárgytól való eltérést, (Zajos felkiáltások a baloldalon: Nem engedjük meg! Öt órás beszédeket hallgatunk! Nem leheti) Lorkovic Iván: Ono, sto smije Kovács i Szterény, ono ne smije Pinterovic. Brediceanu Koriolán : Kovács Ernőnek megengedték ! (Zaj.) Elnök: Kérem azokat, a kik megengedik a képviselő urnak, hogy a tárgytól eltérjen, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem most azokat, a kik nem adják meg a tárgytól való eltérésre az engedélyt, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A képviselőház tehát nem engedi meg a képviselő urnak, hogy a tárgytól eltérjen. (Éljenzés balf elől. Felkiáltások a jobbközépen: Bravó! Zaj.) Lorkovic Iván: Drugo pravilo vrijedi za Hrvate a drugo za Madzare! Elnök (csenget) : Csendet kérek! Pinterovic Ante: Visoki sabore! Meni je vrlo zao, sto mi nije dana prilika, da mogu govoriti onako, kako sam mislio da govorim, i kako sam mislio, da éemo mozda nasim govorima postici sporazum izniedjukraljevineUgarske i kraljevine Hrvatske u óvom pitanju. Meni je vrlo 2ao, jer drzim, da nam nije jedina duznost, da se u óvom rnomentu drzimo samo i cisto ove zakonske osnove, vec da imademo ovdje i duznost, da se bacimo na ono polje, na ono stanoviste, s kojega su madzarski govornici govorili. No kada mi to visoki sabor ne dozvoljava, ograoiciti cu se sto vise na sam predmet. Visoki sabore! Prije godinu dana, kad sam imao prvi put cast, da ovdje govorim, bilo je raspolozenje izmedju hrvatsko-srpske koalicije s jedne strane te ugarske koalicije sdruge strane dobro i prijateljsko razpolozenje, i mi smo se nadali, da ce razlozi koji su izazivali trzavice kroz tolike godine izmedju jednog i drugog KÉPVH. NAPLÓ 1906 1911. XI. KÖTET. naroda, u novoj eri prestati. No to prijateljsko raspolozenje bilo je vec malo pomuceno, kad je dosla zakonksa osnova za promicanje industrije na stol visoke kuce u p>rosloj godini. Istina, uspjelo je onda u konferencijama i sjedne i s aruge strane, tj. kod treznijih elemenata na vasoj strani, da smo onda neke nesuglasice izgladili, te odstranili neke povrede, kője su vec onda smjerale na nasu stetu. Gospodo, uspjelo je, ali ovaj je slucaj pokazao, da se je i pod erőm nőve vlade u Ugarskoj nastavilo sa zlosretnom praksom, koja je viadala prije, naime s praksom. da se nikada nisu uzimala u obzir nasa prava, osnovana na zakonskom cl. XXX. odnosno I od godine 1868. i da se nisu nikada kod materijalno pravnih ustanova uzimali u obzir posebne zelje i posebni interesi Hrvatske. Meni je vrlo zao, da izmedju Ugarske i Hrvatske uvjek mora doci do tóga, da se mi kao slabiji moramo tuziti na to, da vi kao jaci faktor nas u svemu zapostavljate. Visoki sabore! Promatrajuci to nase medjusobno odnosenje i stanje vidimo, da se vi nalzite u polozaj takovome, u kom mislite, da mozete danas vec voditi je jiolitiku, koja se politika naziva impeerijalistickom. Ja drzim — bez uvrijede—da Ugarski narod joznijenatom stanovistu, da bi naprama narodu trvatskomu, kao i naprama ostalim narodima okonjega takovu politiku mogao da vodi. Bilo bi dapaée u interesu Ugarske, da se kani svih ovakovih cina, kojima bi se moglo poroditi neza dovoljstvo u Hrvatskoj i kojima hoce Ugarska da pokaze svoju premoc i prevlast nad hrvatskom i nad ostalim narodima, koji okoló nje zivu. Is predlozene osnove zeljeznicke pragmatice vidi se takodjer ova imperijalisticka politika, i ona nanosi s jednom zakonskom ustanovom krivicu Hrvatskoj, ta pragmatika opet je dokaz zato, da vi niste promjenili svoje politike prama Hrvatskoj nego ste ju nastavili na istom putu, kako je i do danas isla, kad god se radilo o Hrvatskoj, o nasoj domovini. Glospodo, mnogi govornici, koji su prije mene govorili, govorili su o politickom rnomentu, a ja se nádam, da óe i meni ipák biti slobodno neke takove momente spomenuti. Za uspjeh vasé politike imperijalisticke, morali bi vi imati mnogo vecu snagu, snagu drzavnu kao i mnogo vecu snagu kulturnu. Tóga vi nemate i zato ta vasa imperialisticka politika mora doziviti fiaskó, pa zato; vam ja kazem, neka vi u ime sloge i mira vodite takovu politiku, koja nece poroditi nikskovih nesporazuma izmedju obih naroda. Drzavni tajnik g. Szterény u svom govoru, kao sto i preuzviseni g. ministar Kossuth u komunikacionom odboru iznijeli i spomenuli su, povodmj rasprave o sluz benőj pragmatici zeljeznickoj takove razloge, kojima hoce da opravdaju ustanove jezicne u toj osnovi, pa ja ne mogu 3