Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-185

208 nyelv az ügykezelési nyelv. Én azt hiszem, t. ház, hogy joggal mondható, hogy a t. ház ház­szabályai nem derogálhatnak az 1868. évi XXX. törvényczikknek. Elnök (csenget): Bocsánatot kérek, a kép­viselő ur tévedésben van. Nem a házszabály mondja azt, hogy a magyar országgyűlés ügy­kezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar, hanem a törvény mondja, és pedig az 1868. évi XLIV. t.-cz. 1. §-a. (Igaz! Ugy van!' Zaj a baloldalon. Felkiáltások: Üljön le!) Popovics Dusán: Ux-aim és igen t. elnök ur! Kérem engedjék meg, hogy erre mint jogász válaszolhassak. Ez a törvény nem olyan törvény, mely az 1868. évi XXX. t.-cz. 70. §-a értel­mében hozatott. Ezért tehát ezt a törvényt nem is dezavuálhatja. Itt az 1868. évi törvény mérv­adó, mert a másik nem közös törvény, az magyar törvény s a magyar törvén} r ek nem derogálhat­nak az 1868. évi törvénynek, nem derogálhat­nak az egyezménynek. Ez téves álláspont, ne tessék tehát arra hivatkozni. Most engedjék meg, hogy a technikai rész tekintetében folytathassam. A t. elnök ur azt mondotta, hogy van több olyan inditvány, a mely egyöntetű, a mely azonos, vagy hasonló, és ebből kifolyólag azt mondotta, hogy az egyes csoportoknak minden egyik tagja, a ki azonos indítványokat terjesztett elő, önállóan nem szó­lalhat fel, mert a ház jogositva van mindazokat az indítványokat egy indítványnak tekinteni és csak egy szónokot kijelölni. így méltóztatott nyilatkozni a t. elnök urnak, azzal az indoko­lással, hogy máskülönben a t. ház azon joga, hogy az általános vitát berekeszthesse, kiját­szatnék. Bátorkodom ezen magas testület előtt kije­lenteni, hogy ha egy ilyen határozat hozatik az elnök urnak az indítványa értelmében és ha a t. ház azért, mivel az indítványok azonosak, csak egy szónokot jelöl ki, akkor épen ugy ki­játszatik az a mi jogunk, hogy indítványokat terjeszthetünk elő. A t. háznak nem kell a mi indítványaikat elfogadni, de meg kell engednie, hogy indítványainkat megindokolhassuk. Ez a mi inditványozási jogunk azonos a szólás jogával. Csak egy példát hozok fel, s azzal csak figyelmez­tetni akarom önöket, hogy a gyakorlatban mily furcsa következtetésekre jutunk, hogy ha a ház­szabályok ily módon kezeltetnek. Yalaki önök közül is pl. Rakovszky alelnök ur, vagy más valaki előterjeszt egy indítványt és mi a t. ház ezen oldalán előterjesztjük ugyanazt az indít­ványt, a ház elhatározza, hogy a mi szónokunk beszéljen. Ez pedig másképen fogja az indít­ványát megindokolni, mint az önök szónoka és a szerint a ház esetleg határozatát is hozza meg. Vigyázzanak az én szavaimra, az az állás­pont, melyet a t. elnök ur elfoglalt a házsza­bályok szerint igazságtalan. A házszabályok 215. §. c) pontja, a 226. §. és a 213. §. együttesen világosan bizonyítják, hogy az inditvány nem olyan ügy, melyet a t. ház a priori tartalma szerint itél meg. A t. háznak csak akkor van joga az indítványt meg­ítélni, azaz vájjon azonosak-e az indítványok, vagy nem azonosak, ha már indítványomat meg­indokoltam. Az indítványozás jogát egyáltalán kijátszanék, ha az elnök ur ezen inditványához hozzájárulnánk. Mert akkor, mint mondám, mi ugyanazokat az indítványokat terjesztendjük elő, mint önök, s az elnök ur bennünket fog felszó­lítani, hogy indítványainkat megindokoljuk, mi azokat pedig másképen fogjuk megindokolni mint önök, s akkor a ház a mi indokolásunk szerint hozza majd meg a határozatot. (Derült­ség a jobbközépen.) Még valamit. A t. elnök ur és azok az urak, a kik megértik <AZ L: íl mit beszélek, jól meg fogják gondolni . . . (Folytonos zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Popovics Dusán : T. ház! A t. elnök ur, és azok az urak, a kik engem megértettek, ta­núságot tehetnek arról, hogy én szorosan a tárgy­hoz tartottam magamat és azért, mielőtt sza­vazásra kerül a sor, kijelentem, hogy nekünk határozottan tiltakoznunk kell először az ellen, hogy egy inditvány csujsán azért ne vonassák a vitába, mert horvát nyelven terjesztetett elő, másodszor, a házszabályok értelmében és a ház­szabályok megvédése érdekében tiltakoznunk kell az ellen, hogy az indítványozók és az indít­ványok megindokolásuk előtt csoportokba osz­tassanak és hogy egynek megengedtessék a fel­szólalás, a másiknak pedig nem, mert imperativ jellegű a házszabályok az a rendelkezése, hogy mindenkinek joga van indítványát megindokolni. Az inditvány megindokolásának joga ugyanannyi, mint az indítványozás joga. Engem pedig, mint képviselőt, mint ezen magas testület tagját, meg­fosztani ezen jogomtól annyi, mint képviselői jogom gyakorlatának a megszorítása. Sajnálom, hogy ezt magyarul nem mond­hattam el, hogy mindannyian megérthették volna, de meg kellett mondanom, mert a t. elnök ur­nak az indítványa ellenkezik ugy a házszabá­lyokkal, mint az 1868. évi XXX. t.-cz.-el. (Helyeslés a jobbközépen.) Magdics Péter: Kérek szót a házszabályok 215. §-ának c) pontjához. (Zaj.) Uraim, nekem ugy tetszik, hogy önök na­gyon is nagy súlyt fektetnek arra, hogy a ház­szabályok ne tartassanak be. Uraim, a házsza­bályok kötelezik a t. háznak ugy egyik oldalát, mint a másikat. Azért azokat respektálni kell. De figyelmeztetem önöket, hogy bármennyire is birnak a házszabályok ezen t. házban törvény­erővel, mindig törvényes alappal kell, hogy bír­janak, ugy miránk horvátokra nézve, mint önökre, magyarokra nézve. Kell, hogy törvényen

Next

/
Thumbnails
Contents