Képviselőházi napló, 1906. XI. kötet • 1907. junius 21–julius 4.

Ülésnapok - 1906-184

177 Popovics Dusán : És hol marad a haza ? (Derültség.) Surmin György: Ülj le ! Popovics Dusán : T. ház ! Ezekre figyelmeztetem önöket, igen t. képviselőtársaim. Sok volna, ha önöktől azt kívánnám, hogy mindazt elolvassák, a mit én itt mondottam, de én mégis magyarul beszéltem, hogy jobban figyelmeztethessem önöket, hogy mi itt egy olyan terrénumon vagyunk, a mely kizárja mindazokat a meséket és mende-mondákat a kabinetkérdésről, a közvélemény miatt támadt nehézségekről stb.-ről, s mielőtt arra kerülne a sor, hogy arról beszéljünk, mindenekelőtt azt a kérdést kell megoldanunk, hogy törvényes-e az vagy sem, s majd csak akkor beszélünk arról, hogy mit mondanak az önök polgártársai és mit a mi polgártársaink. . . Surmin György: Ez akkor szép beszéd lesz! Popovics Dusán : Azt kell előbb eldönteni, s mindaddig, mig az a kérdés nincs megoldva, nem mondhatják önök azt, hogy a jognak az álláspontján állanak, hanem a hatalom álláspontján. (Helyeslés a jobbközépen.) Es most engedjék meg, hogy a nyelv kvalifikácziójának a kérdésével kapcsolatban megmondhassam önöknek, hogy miért találkoztak ezen szófogadatlan gyerekeknek az ellentállásával s hogy ezek a gyerekek miért nem jók. Ez a kérdés, uraim, akkor sem lesz megoldva, ha ezekből a rossz gyerekekből jó gyerekek lesznek, ez a kérdés nem nyerhet megoldást akkor sem, hogy ha mi mindannyian meg is egyezünk és önökkel együtt ezen törvényjavaslat mellett szavazunk. Hiszen nekünk nincs is jogunk, hogy formális szavazással törvényre emeljük azt, a mi tartalmánál fogva törvénynyé nem válhatik. (Ugy van! Éljen!) Olvassák el önök, a kik, mint ügyvédek és jogászok itt ülnek, a mit ma magyar nyelven mondottam, s gondolkozzanak csak felette. Aztán mondják meg nekem, vájjon hozhat-e törvényt a közös országgyűlés az egyezmény mellőzésével s a 70. §-ának direkt rendelkezése ellenére ? Figyelmeztetem önöket, hogy téves utón járnak, ha azt tartják, hogy ezt a kérdést el lehet dönteni azzal, hogy mi is hozzájárulunk. Ismételve mondom önöknek, hogy ha az isteni gondviselés, melyet önöknek Wekerle miniszterelnök ur megkívánt, önöket megszállja, talán sikerül önöknek akkor egy olyan kormányzási módszert behozni, hogy a 40 »rossz gyermek« helyett 40 »jó gyermeket« kapnak, hogy az »udvariatlan emberek* helyett, a kik sokat beszélnek, »udvarias embereket* kapnak, a kik sokat hallgatnak, s akkor azt hiszem, hogy ezekkel az emberekkel meg tudják majd szavaztatni a törvényt, de azért az még sem lesz törvény, nem szabadulhat azon bajától, mely a tartalmában rejlik, hogy a fennálló törvény ellenére hozatott meg. A jogfolytonosság döntetik meg az által feltétlenül; ez az, a miről szó van s a mibe önöknek bele kell gondolniok magukat. Ez idő szerint önök erősebbek, mint mi minden tekintetben. De arról van szó, milyen álláspontra KÉPVH. XAPLÓ. 1906 —1911. XI. KÖTET. fognak helyezkedni, ha a horvátokról lesz szó ? Vájjon törvényenkivüli álláspontra helyezkednek-e ? Az is egy megfontolandó kérdés, hogy nem jutnak-e egyszer önök is, épen ugy mint mi, egy olyan helyzetbe s egy olyan harmadikkal szemben, a ki önöknél erősebb lesz ! E felett gondolkozzanak. Több hang : Kitűnő ! Ugy van !. Popovics Dusán : Ez a kérdés, mely a törvény kérdése, sohasem lehet a hatalom kérdése ! Ez a kérdés a jogfolytonosság kérdése s nem lehet a többség kérdése ! Még ha mi hozzájárulnánk, még akkor sem segíthetnénk semmit, mert itt nincs szó önökről vagy mi rólunk, hanem valamennyiünkről együttesen, önökről és mirólunk, a kik valamennyien hivatva vagyunk védeni az alkotmányunkat nemcsak akkor, a mikor' azt egy harmadikkal szemben kell védeni, hanem egymásközt is idehaza. (Kitűnő! Ugy van ! Helyeslés a jobbközépen.) Ezen feltétel alatt nyújtottunk mi önöknek segélyt, és habár ez csekély volt is, meg voltunk győződve arról, hogy önök nem fognak csupán akkor a törvény álláspontjára helyezkedni, a mikor önöket Bécs támadja, hanem akkor is, ha kedvük kerekedik bennünket is megtámadni. Ez azért szükséges, mert azáltal egy csapással hárittatik el az az idedobott gyanú, mintha itt egy másik államnak, talán Szerbiának, a keze volna a dologban, vagy hogy mi valamennyien pláne olasz ágensek volnánk. (Nevetés a jobbközépen.) T. ház ! Ha itt az a kérdés, hogy mi a törvény, s vájjon ezen törvényjavaslatnak az 5, §-a sérti-e az egyezményt, akkor teljesen mindegy, hogy Szerbia királyságának a keze jár-e a dologban, vagy dolgoznak-e itt olasz ágensek. (Helyeslés a jobbközépen.) De én azt hiszem, uraim, hogy itt egészen másról van szó. Én nekem ugy tűnik fel, hogy itt arra törekszenek, hogy oly gyanúsításokkal, oly nagy nemzetközi aspirácziókkal ezen 40 emberünkkel szemben, csak a valódi szándékot leplezni akarják. Hogy azt a vezényleti nyelvet, a melyet nem lehetett a hadseregben elnyerni, most elnyerjék a vasutaknál. (Élénk helyeslés és taps a jobbközépen.) Hódy Gyula: Talán utoljára tapsoltok! Popovics Dusán : Kár, és ismételten mondom, sajnálom is, — s ezt látják társaim helyesléséből is — hogy ezt magyarul nem mondhattam meg önöknek. Ezek mind oly következetlenségek, a melyekbe önök belekeveredtek és belezavarodtak, és mind oly lehetetlenségek, hogy önöket még az igen t. Szterényi államtitkár urnak a tekintélye sem húzhatja ki azokból. Mondom, t. ház, hogy még az utolsó perczben, a tizenkettedik órában emelkedtem szólásra, hogy önöknek még utoljára megmutassam, hogy csak egy manőver volt az, hogy ebbe az ügybe a politikai kérdést belevonják. Jogi érveléssel, logikával, törvénynyel a kezükben kellett volna önöknek kimutatniuk, hogy nem léptük-e még túl ezen országgyűlés hatáskörét, mikor ezt a törvény23