Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-180

Í8Ö. országos ütés 1907 június 20-án, csütörtökön. 49? menyek nem felelnek meg az úgynevezett államiságnak, (Mozgás.) nem felelnek meg az úgynevezett magyar állameszmének, (Zaj és mozgás.) akkor nem törődik azzal, vájjon eljárása megfelel-e a törvénynek vagy nem, hanem azt mondja : én igy magyarázom ezt, és miután erősebb vagyok, miután ez hatalmi kérdés, parancsolom, hogy ez igy legyen.« Hát, t. képviselőház, azt hiszem, ez vüágosan bebizonyítja azt, hogy a t. képviselő ur a magyar törvényhozást, a magyar országgyűlést azzal vádolja, hogy a jogon és igazságon felül helyezkedik és azokat a kérdéseket, a melyeket csak törvényesen lehet megoldani, erőszakkal oldja meg. Világos előttem, t. ház, hogy a t. képviselő ur egyenesen megtagadja a magyar állameszmét, megtagadja azt, a mi már nem is eszme, hanem valóság : az egységes magyar államot, a midőn azt úgynevezett államegységnek minősiti, a mit én a leghatározottabban és legerélyesebben visszautasítok. (Elénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélsőhaloldalon.) Ha a t. képviselő ur itt nemzetiségi konfederáczióra gondol az »ugynevezett« kifejezéssel, akkor arra a térre lép, a melyen utóiéri majd az a sújtó kéz, a mely elér mindenkit, a ki itt a magyar állam szentsége ellen mer fellépni. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. Zaj a középen.) Elnök: Csendet kérek! Névszerint fogom megnevezni a közbeszóló képviselő urakat. Á házszabályok tiltják a közbeszólást. Szterényi József államtitkár: Ivánka Milán képviselő ur itt egy olyan közbeszólást tett, a melyet válasz nélkül nem lehet hagyni, mert azt mondja : az eszme változhatik. Kos, t. uraim, ha önök ebben az ábrándban élnek, akkor azt mondom önöknek, legyenek nyugodtak, ez az eszme nem fog itt változni soha. (Elénk helyeslés és éljenzés. Zaj a jobbközépen.) Elnök: Ivánka képviselő urat kérem, hogy közbeszólásaival ne zavarja a szónokot, különben a házszabályok teljes szigorát fogom vele szemben alkalmazni. Szterényi József államtitkár: Ha a képviselő urak azt hiszik, hogy az immunitás leple alatt sikerül ily elveket hirdetni, akkor erre azt válaszolom, hogy találunk arra majd módot, hogy ezen működésükben megakadályozzuk, (Élénk helyeslés és taps.) Áttérek most már a tulaj donképeni anyagra, a törvényjavaslatra s az annak kapcsán felmerült kérdésekre, a melyek közül különösen hárommal kívánok részletesebben foglalkozni. (Halljuk ! Halljuk !) Előre is a t. ház elnézését kell kérnem azért, hogy ha hosszabb időre leszek kénytelen becses türelmüket igénybe venni, de annyira fontos mind a három kérdés, vagyis elsősorban a horvát kérdésnek nevezett ügy, másodsorban a pragmatikában lefektetett egyesülési kérdés és harmadsorban a sztrájkügy, hogy nem foglalkozhatom ezekkel eléggé részletesen, ha tisztázni akarjuk a véleKÉPVH. NAPLÓ. 1906 —1911. X. KÖTET. menyeket, ha egymást kapaczitálni akarjuk és ha mindenekfelett be akarjuk igazolni azt, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur intencziója ebben a javaslatban egyesegyedül a vasúti szolgálatnak és az az által megkövetelt intézményeknek biztosítása. (Halljuk! Halljuk !) A horvát kérdés sokkal nagyobb hullámokat vert itt fel, mintsem gondoltuk volna. Kernelem, hogy azon okfejtés során, a melyet bátor leszek előadni, sikerül horvát testvéreinket meggyőzni álláspontjuk helytelenségéről. (Zaj. Elnök csenget.) Egy halvány reménysugarat látok még mindig arra, hogy t. horvát képviselőtársaim, ha meggyőződnek arról, hogy az az ut, a melyre léptek, nem oda vezet, a hová gondolják és hogy az indokok, a melyek erre a lépésre késztették őket, nem állják meg a helyet, akkor velünk együtt fognak közreműködni abban, hogy az a félreértés, a mely felmerült, eloszlattassék és a felkorbácsolt hullámok ismét csendes mederbe térjenek. Azt hiszem ugyanis, t. ház, hogy a horvát kérdés tisztán félreértés következménye. Ugron Gábor : Félremagyarázás ! Szterényi József államtitkár : Nevezhető félremagyarázásnak is, de ez semmiesetre sem a való tényállás folyománya. A félreértés első magva abból keletkezik és — hogy ugy mondjam — abból csirázik, a mit Vrbaničs Ferencz képviselő ur azzal fejez ki, hogy a magyar állam és a magyar kormány Horvát-Szlavonországokkal szemben magyarositó tendencziákkal bir. A képviselő ur pl. ezeket mondja (olvassa) : >>Mindezen kiegyezési sérelmek betetőzése a magyar királyi államvasutaknál állott be. mert ezeket ugy tekintik, mint a magyarosítás úttörőit a horvát területen, és ezek Horvátországot a szó szoros értelmében magyar megyévé alakították át.« Hát kérem, méltóztassanak csak HorvátSzlavonországoknak nemzeti szempontból való fejlődését a 68-iki kiegyezés óta megtekinteni és látni méltóztatnak, hogy kezdve a hatalmas arányokban fejlődött, egészséges gazdasági élettől lüktető fővárosuktól Zágrábtól, le az utolsó faluig nyoma sincs sehol annak a törekvésnek, hogy a magyar kormány azon a területen magyarositási eszmékkel, tendencziákkal egyáltalában foglalkozott vagy csak foglalkozhatott volna. (Ugy van ! halj elől.) Eszünkbe se jutott az államvasutaknak más tendencziát adni, az államvasutak üzemébe, üzletébe, kezelésébe más tendencziát belemagyarázni, mint egyes-egyedül a forgalom érdekét, annak a forgalomnak érdekét, a melynek fontossága ugy Horvát-Szlavonországokkal, mint Magyarországgal egyaránt érezteti hatását. (Helyeslés baljelől.) Konstatálnom kell, hogy a kereskedelemügyi miniszter ur által előterjesztett pragmatika-törvényjavaslat semmiféle nyelvkérdést nem akar megbolygatni, semmiféle nyelvkérdést nem akar szabályozni. És itt van a félreértésnek egy igen kemény magva. A horvát képviselő urak abból 63