Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-178

440 datboz jutott, a mely azt mondja, hogy Horvátország és Magyarország egy és ugyanazon állami közösséget képeznek, akkor önök, t. uraim, kahotára fakadtak, mintha a kifejezés »magyar-borvát közösség« egy és ugyanazon állami egységet jelentené. Figyelmeztetem önöket, hogy önökre is nagyon veszélyes, ha nem tudnak különbséget tenni a közösség és egység fogalmai között. Mint már mondottam, nem bocsátkozom részletes taglalásokba, hogy mi a közösség és mi az egység. Csak azt mondom, hogy ugyanazokat a műkifejezéseket, a melyeket a horvát-magyar viszonyok rendezéséről szóló horvát-magyar kiegyezés használ, hogy ugyanazokat a kifejezéseket használja a magyar-horvát közösség egyezménye Ausztriával. HÓdy Gyula: Politra hivatkozik! Polit Mihály csak nem lehet jogforrás ! Hallatlan ! Lorkovics Iván : Megmondom önöknek, hogy az osztrák-magyar kiegyezés ugyanezen műkifejezéseket ismeri. A magyar-horvát kiegyezésben a következőket olvassuk (olvassa): »Magyar királyság*stb. és horvát királyság stb. egy és ugyanazon állami közösséget képeznek. Ezen közösségből következik, hogy a király egy és ugyanazon koronával koronázandó, egy és ugyanazon koronázási ténynyel kiadandó ugyan a horvát királyság részére is a közös koronázási hitlevél, de horvát nyelven.« Továbbá az mondatik, hogy Horvátország és Magyarország között a közösügyek egyrészt a jxragmatika szankczió alapján, egyrészt az osztrák-magyar kiegyezés alapján állapittatnak meg ; másrészt azon ügyek, a melyek különösen Horvátország és Magyarország részére közöseknek nyilváníttatnak. Mindezen ügyek tekintetében a kiegyezés egv és ugyanazt a kifejezést használja, t. i. közösség és közösügyek. Az egész horvátmagyar egyezményben egyetlen egyszer nem használtatik az »egység« kifejezése. Ez a kifejezést a kiegyezés nem ismeri, ezt a kifejezést a horvátmagyar közös alkotmány sem ismeri. Ezt a kifejezést sem. a horvát, sem a magyar alkotmány nem ismeri. Mit mond egyébként a Magyarország és Ausztria közötti kiegyezés (olvassa) : »Ezen okból . . . Ezen okból Magyarország főrendéi és képviselői nem mulaszthatták el gondoskodni oly módokról, a melyek lehetővé teszik, hogy azon alapszerződés, a mely az 1723. évi L, II. és III. törvényczikkek által a felséges uralkodóház és Magyarország között létrejött, a mely egyrészről a birodalmi kapcsolathoz tartozó országok és tartományoknak az 1723. évi I. és II. t.-czikkek értelmében együttes és elválaszthatlan birtoklását, másrészről pedig Magyarországnak önálló törvényhozási és kormányzati függetlenségét biztosította, lényegében jövőre is sértetlenül fentartassék.« Továbbá az mondatik (olvassa) : »Mindazon országok és tartományok, a melyek a megállapitott örökösödési rend szerint közös uralkodó alatt állanak, feloszthatlanul és elválaszthatlanul együtt birtoklandók«. Menjünk tovább (olvassa) : »7. §. A pragmatika szankczió értelmében közös ugyan az uralkodó«. »Az 58. §. a külügyet közösügynek nevezi*. (Olvassa) : »15. §. Á hadügynek összes költségei olyképen közösek, hogy azon arány, mely szerint ezen költségekhez Magyarország járulni fog, az alábbi 18., 19., 20., 21. és 22. pontokban körülirt előleges értekezés után, kölcsönös egyezkedés által állapittatik meg«. (Olvassa) : »16. §. A pénzügyet annyiban ismeri el a magyar országgyűlés közösnek, a mennyiben közösek lesznek azon költségek, melyek a fennebbiekben közöseknek elismert tárgyakra forditandók«. Látjuk tehát, uraim, hogy a magyar-osztrák terminológia, a midőn Magyarország, Horvátország és Ausztria közötti közösséget jelöli meg, ugyanaz, mint a midőn a magyar királyság és Horvátország közötti közösséget jelöli meg. Ha nem hiszik nekem, bátor leszek egyes részeket magyarul is felolvasni. A magyar nyelv szerint »zajednica« közösséget jelent. Vertán Endre : Közjogi falzum ! Ilyenféléket nem szabadna itt beszélni. (Zaj.) HÓdy Gyula: Horvát királyságról beszél! Ez közjogi falzum ! Ezt nem szabad megengedni! Lorkovics Iván (olvassa) : Kimondotta egyszersmind, hogy azon országok és tartományok, melyek a megállapitott öröklési rend szerint egy közös uralkodó alatt állanak, feloszthatatlanul és elválhatatlannl együtt birtoklandók. E határozottan kimondott elv folytán a közös biztosság együttes erővel leendő védelme és fentartása oly közös és szoros kötelezettség, mely egyenesen a pragmatika szankczióból származik. Ugron Gábor : Hát hol van a horvát korona? Soha nem is volt! Ha volt valahol, összetört egyszer ! Nincs ! Bolond beszéd ! Rátkay László : Nagyzási hóbortban vagytok, horvát testvéreim, ugy látom ! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Lorkovics Iván : Én • elegendőnek találom azon tényt, hogy ugyanazon kifejezések mind a két egyezményben fordulnak elő, akkor, midőn Horvátország és Magyarország közötti államjogi viszony, mind a mikor Magyarország és a birodalmi tanácsban képviselt országok közötti államjogi viszony határoztatik meg. Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy olyan közjogi fejtegetésekbe megy, a melyeket itt nem tűrhetünk. (Élénk helyeslés.) Méltóztassék meghallgatni az elnököt. Külömbség van azon viszony között, a mely egyfelől Magyarország és Ausztria közt, másfelől nagy külömbség van azon viszony közt, mely Magyarország és Horvátországgal áll fenn. Én ugy tudom és tanultam a közjogban, hogy a horvát czimer fölött ott van Szent István koronája,