Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-178
nek és az állam lenne köteles gondoskodni ezen gyárak fentartásáról ép ugy, a mint ma gondoskodik a közbiztonságról és a közoktatásról és igy tovább. (Ugy van!) Vegyük pl. uraim, hogy a franczia állam szükségét érezné annak, hogy közgazdasági szempontból elfogadja Jaurésnak inditványát a szőlők államositásáról. . . Supilo Ferencz : Nálunk ebbe is bevezetnék a magyar nyelvet. Elnök : Csendet kérek ! Supilo képviselő urat figyelmeztetem, hogy nincs szokásban itt ilyen bangón beszélni. Emődy József: Helyre! Elnök : Méltóztassék a helyét elfoglalni! LorkoviCS Iván : Ezen inditvány elfogadásával a bortermelés a közigazgatásnak egy ágává válnék és a magánvállalkozásnak ezen ága a nyilván jogi vállalkozásnak ága lenne. Azon alkalmazottak részére, kik ennél a vállalatnál működnének, azokra a hatóságokra, hivatalokra, az összes funkcziókra és funkozionáriusokra, a kik szükségesek lennének a nemzetgazdaság ezen ágánál, ugyanazok a szabályok lennének érvényesek, a melyek a nyilvános alkalmazottakra vonatkoznak. Uraim! így állunk azokkal a teóriákkal, a melyeket a ház túlsó oldaláról hallottunk. (Halljuk !) Miután világos, hogy nem létezhetik egy magánvállalat, a mely egyúttal nyilvános állami vállalat is lenne, hogy nem lehet állami vállalat, mely ugyanabban az időben magánvállalat lenne, ahhoz a következtetéshez jutok, hogy a magyar államvas utaknak alkalmazottjai, még ha magánhivatalnokoknak is nevezik őket, állami alkalmazottak és azoknak is tekintendők. Önök nem titkolják azt, hogy az államvasutak, ha magánvállalatot is képeznek, állami vállalat, önök nem titkolják, hogy ezen vállalat tulajdonosa az állam. Be van bizonyítva és látják önök, hogy ennek a vállalatnak felügyelő és igazgató hatóságai közjogi állami hatóságok, önök látják azt is, hogy ezen hivatalnokok alkalmazásának feltételei törvénydeg szabályoztatnak. önök nem tagadhatják, hogy a magyar államvasutak igazgatója a közös kormány közege. Hogy azok az alkalmazottak, a kiket ezen igazgató hatalmánál fogva, melyet mint ilyen kinevez, közfunkozionáriusok, állami hivatalnokok. Ha pedig ők állami alkalmazottak, akkor azt hiszem, nincs vétség a tekintetben, hogy ők a közös kormány közegei, mert ezek oly alkalmazottak, a kik alkalmazva vannak állami hatóságoknál és hivataloknál, a kik az állam nevében az államvasutak fölött a felügyeletet gyakorolják, hogy tehát mindezek az alkalmazottak állami hivatalnokok és azokat a funkcziókat teljesiti, a melyeket az államhatalom rájuk ruház, tudniillik a vasúti felügyeletet, önök nevezhetik ezeket a vasutakat magánvállalatnak, de nem titkolhatják el, hogy az államvasutak alkalmazottai a közös kormány orgánumai, épp ugy, mint a posta és távirdák hivatalnokai. (Ugy van!) Ezért ezen alkalma139 zottakra, mint a közös kormány orgánumaira, is kiterjed a kiegyezésnek 57. §-a. (Elénk félkiáltások balfelől: Nem áll !) Pribicsevícs Szvetozár: Bizonyítsák azt be ; nem lehet csak beszélni ! LorkovíCS Iván : A vasutak felső igazgatási hatósága a kereskedelemügyi miniszter. Vájjon tagadhatják-e azt, hogy a minisztérium nem-e a közös kormány orgánuma ? Azt hiszem, hogy nem! Ennek folytán kénytelenek beismerni, hogy a kereskedelemügyi miniszterre, mint a magyar államvasutak legfelsőbb igazgatási hatóságára is kiterjed a kiegyezésnek 57. §-a. Kénytelenek beismerni, hogy az államvasutak igazgatóját a minisztérium előterjesztésére a király nevezi ki. Nem mondhatják, hogy az magánhivatalnok, hanem az állami orgánum, a kire ennek folytán a kiegyezés 57. §-ának intézkedései vonatkoznak. Egy hang a jobbközépen: Igaz vagy nem ? (Felkiáltások balfelől: Nem igaz !) Lorkovics Iván : Nem tagadhatják továbbá, hogy a többi hatóságok, a melyek igazgatási és felügyeleti jogot a vasutak felett gyakorolnak, is közhatóságok, és hogy ezen hatóságok alkalmazottai, á'lami hivatalnokok, tehát a közös kormány orgánumai, a mely a kiegyezés értelmében köteles horvát területen a végrehajtói hatalmat horvát nyelven gyakorolni. Ha tehát ők a közös kormány orgánumai, kétségtelen, hogy reájuk is a kiegyezés 57. §-a kiterjed. (Hangok : Ugy van !) A vasutak feletti felügyelet az általános állami organizmusnak egy nagy részét képezi, a mely ezen organizmustól el nem választható. Uraim ! Mit lehetne még felhozni az ellen, hogy a vasúti hi\ atalnokok közhivatalnokok ? (Hangok: Halljuk!) Nekem mindegy, hogy az államvasút az állam közintézménye-e, hivatala, hatósága vagy vállalata ; az nekem egészen mindegy, mert mindez kötve van azon általános, a nyelvről szóló intézkedésekhez és törvényekhez, a melyek az államban érvényesek. Minthogy bebizonyítottam, hogy a vasutak közintézményt képeznek, hogy hivatalnokai államhivatalnokok és hogy reájuk a kiegyezés 57. §-a vonatkozik, azt hiszem, hogy feladatom egy részének eleget tettem. Áttérek azon argumentumra, a mely azt mondja, hogy a vasutakon a magyar nyelv azért jogosult, mert ez az általános állami nyelv szent István koronájának területén. Uraim! Az a teória, a mely azt állítja, állításának alapjául a magyar állam egységét veszi. És tényleg, ha egy egységes államban volnánk, akkor természetesen csak egy egységes állami nyelvről lehetne ott szó. És ép azért, mert ezen magyar-horvát közösségben ilyen nyelv nincs, ennélfogva, uraim, egységes magyaT sincs. Én az egységes állam teoretikus és részleges taglalásába nem bocsátkozom. Csak egyre térek ki. Mikor dr. Polit országgyűlési képviselő itten Magyarország és Horvátország közötti kiegyezést magyar nyelven idézte és azon mon-