Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-178

436 zási főfelügyelőség, a közlekedésügyi miniszter által 1881-ben szerveztetett és 1884-ben reorganizáltatott oly czélból, hogy az állam, nevében a vasúti fenkatósági jogot gyakorolja, azt hiszem, senki, sem fogja tagadni, hogy ezek állami hatóságok, a melyek állami funkcziót teljesítenek ; lehetetlen állítani, hogy fennállhatna közhatóság, a mely egyidejűleg közjogi és magánjogi lehetne. Ezen felügyelő hatóságoknak, a melyek állami jogokat gyakorolnak, kell, hogy hatáskörükben, a vasutak ópitésére, forgalmára és igazgatására befolyást gyakorolhassanak, önök nem mehetnek, hivatkozva "a vasutak magánjogi jellegére, oly messzire, hogy ezen felügyelőségek közhatósági jellegét tagadásba vegyék. Menjünk tovább. A horvát-magyar közösségnek vannak hatóságai, a melyek a vasutak igazgatását vezetik. Ezek igazgatási vasúti hatóságok, a melyek a kereskedelemügyi miniszter által vannak szervezve. Az igazgatási állami hatóságoknak kell hogy a vasutak igazgatását is vezessék — tehát eminenter — azért állíttattak fel, hogy azon vasutak igazgatását vezessék, a melyek az állam tulajdonát képezik, a melyeket az állam alapított és épített állam polgárainak pénzéből. Ezen igazgatási hatóságok három csoportra oszthatók. Először vannak u. n. központi hatóságok. A vasutak központi igazgatási hatósága a kereskedelemügyi minisztérium. Ha a vasút, az önök állítása szerint, az állam magánjogi vállalata volna, akkor ezen vasút hatósága is magánhatóság volna, és ezen rendszer szerint a központi igazgatási hatóság, a mely ezen államvasutakat kezeli, a kereskedelemügyi minisztérium, akkor ez is magánhatóság volna. Azt hiszem, hogy ilyen abszurdumhoz egyetlen egy állam sem jutott. Ez egy különlegesség uraim, a mely önökre illik. A vasutak központi igazgatási hatósága, — a kereskedelemügyi minisztérium — köteles a vasúti büdzsét készíteni, a normákat megállapítani, a vasutakat kezelni, vasutaink és szomszédaink vasatainak nemzetközi forgalmát igazgatni. Ezenkívül, uraim, fennállanak magasabb vasúti hatóságok is, és pedig elsősorban az államvasutak igazgatóságai, a milyennel mi is rendelkezünk, és a melyek a vasúti alkalmazottak és a vasutaknak szolgálatát szabályozni hivatvák, és a melyek egyúttal a fellebbviteli hatóságot is képezik. Ezután vannak u. n. közép igazgatási hatóságok. Ilyenek az u. n. forgalmi hatóságok, (üzletvezetőségek), a milyennel mi szintén rendelkezünk és a melyeknek feladatát a technikai dolgok elintézése képezi. Végül vannak u. n. alsó hatóságok, a melyek tényleges vasúti szolgálatot teljesítenek, ezek a vasúti állomások és egyéb kisebb hivatalok. Uraim ! Ha állana az államvasutak tekintetében a magántermészetű vállalatról szóló teória, ha állana az, hogy a vasutak az államnak magántermészetű vállalatait képezik, ez esetben a kereskedelemügyi minisztérium is, bizonyos ügyekben és ágakban egy bizonyos közhatóság volna, a mely egy magánvállalat ügyeit is ^ égezhetné, azt hiszem, hogy alkotmányunk nem engedi meg a közös kereskedelemügyi minisztériumnak, hogy az egyes magánvállalatnak szolgáljon. Azt hiszem, hogy a minisztérium egyediili feladata közjogi feladatokat teljesíteni, oly feladatokat, a melyek teljesítésére, alkotmányunk értelmében, hivatva van. Surmin György : Ugy van ! Igaza van ! Lorkovics Iván : Kérdezem én, ki alkalmazza ezen felügyelő és igazgatási hatóságok orgánumait, a mely orgánumok az államhatalom nevében, az állami jogot gyakorolják ezen vasutak felett és a mely orgánumok a vasutakat igazgatják ? A magyar államvasutak igazgatóját vagy elnökét. a mennyire tudom, a pénzügyminiszter előterjesztésére a király. Azt hiszem, uraim, hogy azáltal, hogy a vasutak elnökét a miniszter előterjesztésére a király nevezi ki, eléggé van kifejezésre hozva, hogy a magyar államvasutaknak ezen elnöke nem magánhivatalnok, nem magánvállalatnak hivatalnoka, hanem állami közvállalatnak hivatalnoka. Azt hiszem, hogy sem Magyarországnak, sem Horvátországnak, sem Ausztriának nincs oly vállalata, a melynek elnökigazgatóját a király, egyik legfelsőbb igazgatási hatóságának, a pénzügyminiszter előterjesztésére nevezné ki. Uraim, ez a pénzügyminiszter előterjesztésére kinevezett elnökigazgató azután, hatalmának erejénél fogva, a melyet a királytól kapott, nevezi ki az igazgatóság és üzletvezetőség többi alkalmazottait stb. Én azt hiszem, hogy ezzel elég világosan ki van mutatva, hogy az igazgatás és felügyelet hatóságai, — a melyek az állam nevében a vasutak feletti felügyeletet gyakorolják és azok igazgatását végzik, hogy ezek — államhatóságok, és hogy rájuk kell, hogy kiterjesztessenek az egyezmény összes rendelkezései, a melyek a többi hivatalnokokra vonatkoznak. T. ház ! Kossuth miniszter ur azt mondotta . . . Elnök (csenget) : Csendet kérek a karzaton. Lorkovics Iván : . . . hogy az állami vasutak magánjellegére nézve fontos, hogy a vasúti hivatalnokok nem soroztattak be az államhivatalnokok létszámába, a melyben a többi államhivatalnokok benne vannak. Uraim, Ausztriában sincsenek az államvasuti hivatalnokok felvéve az államhivatalnokok létszámába s amott mégsem mondja senki, hogy azok azért nem államhivatalnokok, ök ott államhivatalnokoknak tekintetnek, s azért azt hiszem, hogy a miniszter ur ezen érveivel nem ért el eredményt. A miniszter ur annak a kimutatása végett, hogy a vasutak magánvállalatot képeznek, azt is említette, hogy az államvasutak adót fizetnek. Uraim, ez sem bizonyiték arra, hogy azok magánvállalatok. Ausztria, melynek példájára ismét visszatérek, mert az urak most Ausztriára szintén szívesen hivatkoznak, . . . Supilo Ferencz: Ausztria divatba jött! Lorkovics Iván : Ausztriában is fizetnek az