Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-178

437 államvasutak adót, éjien ugy, mint Magyarorszá­gon. Azok Ausztriában mégis államvasutak, me­lyeket Ausztria épen nem tekint saját magán­vállalatainak, hanem közjogi intézményeknek. És Ausztriában fizetnek az államvasutak kereset­adót, jövedelmi adót és egyéb közterhet, a mely jövedelmük után rájuk kiróható. Tehát az az indok, hogy az áüami adónak a fizetése megadja a vasutaknak a magánvállalat jellegét, nem áll, mert azt lerontja az a körülmény, hogy ugy Ausztriában, mint másutt is, az állami vasutak szintén adót fizetnek. Uraim ! Az én társaim terjedelmesen indokol­tak s kiemeltek más mozzanatokat, a melyek bizo­nyítják, hogy az államvasutaknál alkalmazottak nem magánhivatalnokok. Az a vállalat, a mely­nek állami igazgatása és felügyelete van, az a vállalat, melynek alkalmazottait a pénzügyminisz­ter előterjesztésére a király nevezi ki, az a vállalat, a mely alkalmazottjaitól követeli, hogy épen ugy, mint az államhivatalnokok esküt tegyenek, az a vállalat, a mely alkalmazottaitól követeli, hogy olyan közjogi funkcziókat is végezzenek, a milye­nek a rendőriek, az a vállalat, a mely alkalmazott­jait épen ugy, mint a közjogi hivatalnokokat, a büntetőtörvény szigora alá helyezi, az a vállalat, a mely a rendelkezése alatt álló tőkéjét az ország­gyűlés engedélyével állami költségvetésből kapja, az a vállalat, a melynek még egy miliméternyi vonalat sem szabad az országgyűlés engedélye nélkül létesítenie, az a vállalat, a mely ugy a fel­ügyelet, mint az igazgatás és az ügyködésben az országgyűléstől függ, az a vállalat, mely ügyköre tekintetében az országgyűlés ellenőrzése alatt áll, — az a vállalat a nyilvános állami vállalatnak összes ismérveivel bir, még pedig a magánválla­latnak minden jellege nélkül! Babics-Gyalszki Lyuba: Ugy van! Nagyon jól van! Lorkovics Iván : T. ház! Hogyha a vasúti vállalat magánvállalat volna, — a mire az állam azért nem volna hivatva, mert kötelessége, kielé­gíteni az általános szükségletet, — azt hiszem, hogy az országgyűlés sohasem engedné meg az államnak, hogy oly vasutakat tartson fenn, a melyek passzive állanak s melyek az állami költség­vetés terhére esnek, mely költségvetés az állam népeinek verejtékéből gyűjtetik össze. (Ugy van !) Azt hiszem, hogy az országgyűlés vád alá helyezne egy olyan kormányt, a mely egy közgazdaságilag annyira indokolatlan módon szórná az állam pén­zét. (Élénk helyeslés.) Supilo Ferencz : Most elhallgattak ! Hol van­nak most ? (Elnök csenget.) Lorkovics Iván : Ebből a körülményből, hogy az állam köteles az oly vasutakat is fentartani, a melyek passzive állanak, de mégis a közforgalom szükségleteinek megfelelnek, — világosan ki­tűnik, hogy az állami vasutak nem magánválla­latok, és abszolúte nem is lehetnek azok, a hogy önök azokat tekinteni akarják, bizonyítván ezzel azt is, hogy az egyezménynek, vagyis ezen alap­törvénynek az 57. §-át miért kerülik el. Müior az alakitásnak rendezése, a kezelésnek módja, az alkalmazottak alkalmaztatásának a feltétele, ezeknek az feltartása az állami nyilvános, nem pedig magánvállalatnak valamennyi ismérvét magán hordja, azt hiszem, semmit sem használ, hogyha itt ilyen vállalatnak bizonyos tenden­cziák miatt, csupán csak a magánvállalatnak az elnevezése adatik meg. Százszor is elnevezhetik magánvállalatnak, de az minden mozzanatával is mutatja, hogy szi­gorúan állami vállalat. Horváth József (marosujvári) : Nem ugy van ! Elnök (csenget) : Kérem, hogy ha a magyar képviselő urak, a kik a magyar nyelv használatára kötelezve vannak, horvát nyelven közbeszólnak, akkor itt nemsokára horvát országgyűlés lesz. Horváth József (marosujvári) : Elfelejtenek magyarul! Lorkovics Iván: Azt látjuk t. ház, hogy hogyan járnak el a magánvasutakkal. •> Ezen vasutaknak az alkalmazottjait nem nevezi ki az állami hatóság, sem a j>énzügy­miniszter, sem a király. Ezen vasutaknak nem az állam adja meg az anyagi eszközöket, hanem az esak szubvencziót ad. S ezen vasutak, a me­lyek nagyobb részben részvénytársaságok, leg­magasabb alkalmazottjaikat nyilvános részvény­társasági közgyűlések határozata alapján nevezik ki, a részvényesek pedig kinevezik a többieket. Bármely magánvasut igazgatóságát nem nevezi ki az állam, sem a minisztérium, hanem azon társulat részvényeseinek rendes közgyűlése, (ügy van !) Uraim ! Ha az önök teóriája helyes volna, tudniillik, hogy az államvasutak, a magyar királyi államvasutak magánvállalatok, hogy a kereske­delmi névjegyzékbe bevezettettek, akkor az állna, hogy tulajdonosuk az állam. S igy önök teóriájuk­kal az összes horvát-magyar állampolgárokat valami különös uj tulajdonsággal ruházzák fel, Mert ha ez a teória áll. akkor bárki közülünk, a kit az a szerencse ér, hogy ezen állami közösség csillagzata alatt napvilágot lásson, nem szerencsés csupán azért, hogy horvát-magyar állampolgár, hanem ő születésénél fogva már egy nagy vasúti vállalat tagjává válik. (Ugy van ! Elénk helyeslés.) Pedig ez a szerencse csak addig tart, mig ő a közadókat nem kezdi fizetni, mert attól a pilla­nattól kezdve ama vállalatnak netaláni költségeit, netalán! deficzitjét és terheit tartozik viselni. (Élénk helyeslés.) T. ház! Kossuth miniszter ur (Éljenzés a baloldalon.) — miért éljeneznek mindig, mikor Kossuth neve emhttetik, (Éljenzés a baloldalon.) mikor önök Kovacsevicset is éljenzik . . . Kossuth (Éljenzés a baloldalon.) . . . Kossuth egy oly teóriát állított fel, a mely szerint, ha helyes volna^a^mely szerint a vasutak nem esnek a magyar-horvát egyezmény 57. §-a alá, még akkor sem, hogyha azokat igazán állami, nem magánvállalatoknak ismernék el. ö szerinte az egyezmény 9. §

Next

/
Thumbnails
Contents