Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-178

430 minden politikai joggal rendelkezel, de valami társaságba, melyről én mint urad nem tudok, menned nem szabad, akkor ez mit jelent ? Jelenti azt: Te fékező, te neked csak akkor szabad politizálnod, mikor magad vagy a magad fékezői házikódban ? Igen tisztelt uraim! A vasúti pragmatikáról előterjesztett törvényjavaslatból előtör, hogy a fegyelmi büntetésekről és vétségekről szóló egész rész, ha nem is markánsan, a mint ez a tendencziára való tekintettel kellene, de valami előtör, s ez az, hogy az egész pragmatika folyton fél egy mozzanattól, t. i. annak a lehetőségétől, nehogy a vasúti tisztviselőknek és alkalmazottaknak eszükbe jusson sztrájkba, vagy passzív rezisztencziába lépni. Azt hiszem, hogy egy törvénynyel sem, sem valami erővel, akár a törvényben, akár a törvény végrehajtásában foglaltatik is az, nem lehet megakadályozni oly jelenségeket, mint sztrájk, munkabeszüntetés és passziv rezisztenczia, már azért sem, mivel minden ember akaratában fekszik, akar-e dolgozni, vagy sem. Egy törvény sem képes ilyen jelenségeket olyan könnyen megakadályozni, mint a milyen könnyen azok szabadelvű törvényekkel akadályoztatnak meg, melyekben mindenki részére egyben szigorú kötelességeknek is megfelelő tág jogok nyújtatnak. A kötelességek teljesitését megfelelően meg kell jutalmazni. Tegyék meg ezt s ne féljenek, hogy a 33. §. és büntetései akkor alkalmazásba kerüljenek. T. ház, menjünk tovább! A 34. §. azt a határozmányt tartalmazza, hogy a vasúti hivatalnok vizsgálat és a 3. pontban felsorolt büntetés alá vonandó, ha »más módom sérti meg szolgálati kötelességeit (olvassa): Ha a szolgálati fegyelmet »más módom megsérti, vagy ha alárendeltjeit bántalmazza. Uraim, a másik részt teljesen helyeslem, mert azt tartom, hogy egy oly intézményben, mint ez a vasút, fegyelemnek kell uralkodnia, s a legdurvább megsértést képezne az, ha megengedtetnék, hogy a feljebbvaló bántalmazzon, bántalmazza alárendeltjeit és viszont. E meüett nem képzelhető el oly vállalatban való egységes és eredményes munkálkodás, mint ez a vasút. A 34. §. első részét nem helyeselhetem, mert itt fegyelmi vizsgálat és esetleg fegyelmi büntetés vár arra, a ki »más módom vétett a fegyelem ellen. Egy törvényben, egy paragrafusba, melynek kell, hogy olyasvalami legyen, mi minden kétségen felül áü, melyhez kétségnek és határozatlanságnak férnie nem szabad, olyan határozmánynak, mint ez, belekerülni nem volna szabad. Én arra fogom önöket figyelmeztetni, hogy ez által a fölebbvalóknak alárendeltjeikkel szemben való legtágabb vexáczióinak útját fogják egyengetni. Itt akármicsoda ürügyet lehet találni, és ürügyként valami »más vétséget*, melyet valamely terhelt nem dönthet meg oly könnyen, mert a vétségek nincsenek taxatíve . felsorolva a törvényben. A mit a 34. §. 3. pontjára vonatkozólag mondtam, ugyanezen szakasz 7. pontjára nézve is áll. Itt t. i. áll (olvassa) : »Ha bármely más lényeges szolgálati kötelességét ismételten súlyosan megsérti«. A szolgálati kötelességet ma egy igy, másik meg ugy értelmezheti. Ha önök taxative sorolhatják fel a büntetéseket a megintéstől a nagy pénzbüntetésig és elbocsátásig, akkor a vétségeket is sorolhatnák fel taxative s kellene is, ugy mint a büntetéseket, hogy kétség hozzá ne férjen, hogy vexácziók és igazságtalanságok ne történjenek. Uraim, ugyanezen szakasz 8. pontjában mondatik, hogy fegyelmi, vizsgálat és büntetés alá vonható az, ki »aljas« vagy »becstelen« cselekményt, vagy oly bűncselekményt követ el, a melyre a törvény állapitja meg stb. Uraim, ez én rám nézve szintén egy határozatlanságot, egy különösen odavetett dolgot képez, melynek szintén ugyanazok a következményei lesznek, melyeket már emiitettem. Uraim, aljas és becstelen cselekmény, ez valami nagyon problematikus. A mi valakire épen erkölcsös, és a mi az embert becsületes embernek jellemzi, az másban a becstelen és aljas cselekmény benyomását keltheti. Uraim, mindnyájan tudjuk, hogy az életben sokszor történik, hogy azok, a kik tényleg becsületesek, amazok részéről, a kiknek ez nem kedvez, rossz, aljas és becstelen szinben tüntettetnek fel. Azért én, uraim, azt tartom, hogy nem helyes ez a határozmány, a mely ilyen határozatlan tartalmú. Tisztelt ház ! A 35. §. szerint fegyelmi bíróságok állanak fenn. Mikor először futottam át ezeken a határozmányokon, azt gondoltam, hogy egy a vasúti testület, egy a vasúti szolgálat, egyek a vasúti kötelességek, egy a vasúti felelősség, egyek a vasúti kihágások és egy a vasúti biróság, egy a vasúti jog. Hova-tovább pedig, uraim, azt látjuk a 35. §-ból, hogy a hivatása és állása szerint egységes és egyenlő testület részére 3 fegyelmi biróság szerveztetik. Külön az alsóbbrangu alkalmazottak részére, külön második a közép-osztályok alkalmazottjai részére, és külön harmadik a magasabbrangu tisztviselők részére. Uraim, valamint tekintettel a szolgálatra, a munkaidő tartamára és a fizetésre, az alsóbb és felsőbb rangúak között tétettek valamely különbségek, azonképen a fegyelmi biróságok szervezésénél is tétetett különbség, felosztatván az alkalmazottak osztályokra, ugy, hogy az, kinek legtöbbet kell dolgoznia, más biróság alá esik és más igazságszolgáltatása van, mint az, ki legjobban van fizetve! Tisztelt ház ! az előttünk fekvő törvényjavaslatban ezt a ténykörülményt látják, melyet, engedjék meg, igazság kedvéért meg kellett említenem ! A ki tudja, mi a fegyelmi biróság, és hogy ez a tényező mit jelent, melynek igazságot kell szolgáltatnia, az tudni fogja, hogy mérvadó és döntő-