Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-178
178. országos ülés 1907 június 18-án, kedden. 395 Stjepan olvassa*. Itt szintén benne van egy hosszú idézet. Szintúgy a 16. oldalon megint: »Cerovac Stjepan olvassa«. Erre ismét következik elnöki figyelmeztetés, azután következnek közbeszólások Popovics, Magdics és Szmrccsányi kéjDviselő urak részéről. Megint ugyancsak a 16. oldalon: »Cerovac Stjepan olvassa«, ezután ismét közbeszólások, majd ujolag elnöki figyelmeztetés. Erre Cerovac István hosszabb idézetet olvas, a mire ismét elnöki figyelmeztetés történt. Itt tényleg »nagy zaj« van jelezve a naplóban s azután »Cerovac Stjepan tovább olvas«. Ez olyan zajban történt, hogy a gyorsírók meg nem érthették. Ujabb elnöki figyelmeztetés után megint jelezve van az olvasás. A 17. oldalon: »Cerovac Stjepan olvassa*. Erre jött Gaal Gaszton közbeszólása és elnöki rendreutasitás. Utána » Cerovac Stjepan tovább olvassa«. Erre az következik: »Elnök: A képviselő ur folytatván a felolvasást, a szót tőle megvonom.« Ezek alapján bátorkodom megjegyezni, hogy nagyjában és egészében a napló hű tükrét nyújtja a tegnap történteknek. Hogy mennyi maradt ki, azt utólag meg fogjuk vizsgálni, erre itt most nincs idő ós a háznak erről jelentést fogunk tenni. (Élénk helyeslés.) Ugron Gábor: Az elnök ur ígéretében teljesen megnyugszom. (Helyeslés.) Elnök : Van szerencsém a t. háznak bemutatni Győr vármegye közönségének feliratát az elemi iskolákban a magyar nyelv eredményes tanítása iránt. Minthogy az ilyen tárgyú kérvényekre nézve a ház ez ülésszakban már határozott, ennek megfelelően e kérvény is az irattárba helyeztetik. Bemutatom Szolnok-Doboka vármegye közönségének feliratát az alkoholizmus ellen; továbbá Nagyvárad város közönségének feliratát, a harmadik egyetemnek Nagyváradon való létesítése iránt; a szempczi római katholikus esperesi kerület papságának Csizmazia Ferencz képviselő utján beadott kérvényét az összes egyházi szolgálmányok megváltása iránt, Javaslom, hogy mindezek a kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik napirend szerint a török beviteli értékvámok felemeléséhez való hozzájárulásról szóló törvényjavaslat (írom. 535, 537) harmadszori olvasása. Kérem Raisz Aladár jegyző urat, hogy a törvényjavaslatot felolvasni szíveskedjék. Raisz Aladár jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadottnak nyilvánítom s az tárgyalás és szíves hozzájárulás czéljából a méltóságos főrendekkel közöltetik. Napirend szerint következik a m. kir. államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről (írom. 485, 521) és a vasúti szolgálati rendtartásról (írom. 486, 530) szóló törvényjavaslatok tárgyalásának folytatása. Ki következik? Raisz Aladár jegyző: Lukinics Ödön! Lukinic Edmund: Visoki sabore! Oni moji postovani drugovi, koji su u razpravi ove, sada na stolu ove visoke kuce nalazece se zakonske osnove o zeljeznickoj pragmatici, uzeli do sada riec, iznieH su mnogo i mnogo razloga, s kojig mi ovu zakonsku osnovu, kao izaslanici, kraljevine Hrvatske i Slavonije, nikako primiti ne mozemo i po kojim razlozima kraljevina Hrvatska ovakovu osnovu, ovakav eventualni, zakón, ne moze smatrati ni u kojem slucaju, niti za koju cienu, za sebe obvezatnim. Buduci da se svi ovi razlozi, kője su moji drugovi u svom govoru uz svoj prosvjed proti ovoj zakonskoj osnovi od strane kraljevine Hrvatske iznieli, temelje napozitivnom zakonu, na jasnom i nesumnjivom slovu zakona, slobodan sam visoki sabore izjaviti, da se ja svim onim razlozima, sto su ih oni iznieli, pridruzujem i pridruziti moram, a bit cu slobodan i sa svoje strane pokusati, da u kratko doprinesem i daljnjih razloga, sa tako i sa svoje strane poduprem onaj prosvjed, sto su ga moji drugovi iznieli jjroti ovoj zakonskoj osnovi i proti povrijedama u njoj sadrzanima u pravcu drzavo pravnom i u pravcu socijalnom. Visoki sabore! Vec iz ovoga sto sam kazao sliedi, da su prigovori nasi proti ovoj zakonskoj osnovi, odnosecoj se na sluzbenu zeljeznicku pragmatiku, naravi dvojake, naime drzavno pravne i naravi socijalne. Prelazeci, visoki sabore, na povriede, sadrzane u predlezecoj zakonskoj osnovi o zeljeznickoj pragmatici naravi drzavo pravne, slobodan sam vec u pocetku istaknuti jednu veliku pogriesku, jednu tezku, mogu reci upravo neojmostivu zabludu, u koju je pala i zajednicka vlada i ministar za obranu hrvatskih interesa onda, kad se je ova zakonska osnova stvarala, a pogotovo onda, kad je ta osnova donesena na stol ove visoke kuce. Ta pogrieska, ta velika i tezka zabluda lezi, gospodo, u isticanju jedinstvenosti ugarske drzave, kője izticanje izbija iz sarué zakonske osnove, a izbija i iz govara one gospode govornika, koji su s one strane ove visoke kuce dosada uzeli riec i nastojali opravdati ovu zakonsku osnovu i njezin sadrzaj. Meni je, visoki sabore, osobito milo i drago, da su se gospoda govornici s one strane, pustivsi se u razpravu, i pokusavsi pobiti razloga, kője smo mi iznieli jirotiv ove zakonske osnove, pozivala na zakonski clnak I. od 1868. hrvatskoga sahora, koji od50*
