Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-176

350 Meg fogom említeni önöknek, uraim, Ö felségének leiratát, mely az 1876-ik évben adatott ki a zágrábi cs. és kir. főparancsnokságnak a Száva szabályozása kérdésében és a többi közt azt is rendeli, hogy a határőrvidéki állami őserdőkből történő eladások jövedelmei a határőrvidéki lecsapolásokra és öntözésekre használandók fel és elrendeltettek bizonyos előmunkálatok, hogy elkezdődjók a munka . . . Egy hang (balfelől) : Hangosabban kérjük ! Modrusán Gusztáv: Ha a mi folyóink szabályoztatnának, ez megmérhetetlen becsesei birna a vasutakra is és a kereskedelem is olcsóbb lenne a vizi utakon, mint a vasúton, miután a hajó több terhet vehet föl. Ezen a módon nagyon sok történhetnék a vasutak érdekében, ha a folyók ugy szabályoztatnának, hogy ne legyenek áradásoknak kitéve, a mint ez, fájdalom, most történik, Elnök (csenget) : A vasúti tisztviselők pragmatikájával a folyó szabályozása nem függ össze. Konstatálni kivánom, hogy másodszor figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a házszabályok értelmében a tárgynál maradjon. A harmadszori figyelmeztetés a szó elvonásával lesz kapcsolatos. (Helyeslés haljelöl.) Modrusán Gusztáv: Elnök ur, kérek egy kis szünetet. Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Kérem a szónokot, méltóztassék beszédét folytatni. Modrusán Gusztáv: T. ház! Most áttérek az egyes szakaszokra, s ezeknek oly fejtegetésére, a mint én azokat értettem. A 4. §-ban foglaltatik az az intézkedés, hogy csak az fogadható fel a vasúti szolgálatba, a ki magyar állarmrolgár és birja a magyar nyelvet. Én nagyon sajnálom, hogy az államtitkár ur nincsen itt, mert tőle talán megtudhatnék valamit. Szeretném tőle kérdezni, hogy miután minálunk mindenféle hivatalnok van a vasútnál, pl. a városokban, a hol a vasutak inkább vannak elágazva, a hol több munkás, több vasúti hivatalnok családjával és gyermekeivel van, és ezeknek van aztán u. n. vasúti orvosuk, szeretném tudni, hogy vájjon ezen vasúti orvosok is tartoznak-e szintén az u. n. vasúti hivatalnokok közé ? Meglehet, hogy gyógyszerészek is tartoznak az ilyen vasúti hivatalnokok közé, mert ők adják ezeknek a vasutasoknak a gyógyszereket. Szeretném tudni, vájjon ezeknek is mindannyijuknak kell-e magyarul tudniok ? En, mint gyógyszerész, jól tudom, hogy Horvátországban, legalább én nálam Károlyvárosban vannak vasúti hivatalnokok, a kik egy szót sem tudnak magyarul. Tegyük fel, hogy ez a törvény el lesz fogadva, akkor az az orvos, a ki már éveken át a vasútnál hivatalban van, egyszerre kell, hogy tudjon magyarul, határidő tűzetik ki neki, a mely alatt a magyar nyelvet elsajátítania kell, értem itt a három havi határidőt, a mikor neki az esküt is le kell tennie. De ha az az orvos nem volna képes, vagy nem akarná a magyar nyelvet megtanulni, mi lesz ezen törvényjavaslat szerint, ha törvényerőre emelkedik, a mi ez idő szerint még nem történt meg ? Az ilyen orvost el kell bocsátani. Most én azt kérdezem, hogy fog minálunk, különösen a városokban az orvosi szolgálat végeztetni, mert minálunk a magyar nyelv nem államnyelv ? Nálunk nem is beszélnek magyarul. Azonkivül vannak nagy állomások, a hol sok vasúti hivatalnok, szolga és munkás van, kiknek van családjuk és gyermekeik, a kik ezen törvény szerint orvosi segély nélkül maradhatnának, mert ezen törvény azt kívánja, hogy az orvos kell, hogy tudjon magyarul. Olyat pedig Horvátországban nem kaj)hatnak. De ha találnának is, az akkor megint nem tud horvátul, nem érti a vasutasok s ezek gyermekeinek a nyelvét, kik mind horvátul beszélnek. Ha az ily orvost Magyarországból hoznák, akkor az nem volna képes azon csekély fizetésért szolgálatot teljesiteni. Nem élhetne belőle, mert, ha nem tévedek, nálunk az orvosok is ezen szolgálatukért évi 400 forintot kapnak. Kérem, találnának-e Magyarországon annyi orvost, a kit Horvátországba csak a vasutak miatt küldenek el, s a Mk 400 forintért a szolgálatot elvállalnák ? Hát nem furcsa dolog ilyesmit törvényjavaslatba fölvenni ? Hát nem képesek előre látni, mily nehézségekbe fognak ütközni, hogyha ebből a törvényjavaslatból egyszer törvény lesz 1 De nem áll ez csupán az orvosokról, hanem vonatkozni fog az talán a gyógyszerészekre is. S akkor tőlük is az fog követeltetni, hogy magyarul tudjanak, mert ők is adnak gyógyszereket a vasutasoknak, és akkor talán a gyógyszerészeknek segédet, vagy segédgyógyszerészt kell tartaniok, a kik a magyar nyelvet birják, hogy igy kimutathassák, hogy van olyan emberük, a ki tud magyarul. íme, odáig vezet az ilyen törvényjavaslat. (Zaj. Halljuk !) Azért, uraim, nincs értelme annak, hogy ilyesmi törvényjavaslatba vétessék fel. Az Isten szerelméért, mi nem vagyunk idegen emberek. Nekünk kölcsönösen tisztelnünk kell a nyelvünket. De ily módon, ha az marad a törvényben, kellemetlenségek kerülhetnek ki abból, még pedig ugy, hogy a vasutasaik egy városban orvos nélkül maradnának, mivel nem volna orvos, a ki tud magyarul, ilyesmi pedig rendjén nem volna. Modrusán Gusztáv: Ezen törvényjavaslat szerint az orvosoknak magyar nyelven kellene a gyógyszereket rendelni, s a gyógyszerészeknek magyar számlákat beterjeszteni. Erre pedig sem ezek, sem azok nem képesek, s nem is lehetnek kötelezhetők arra, mert amúgy is, a mit adnak, jelentékeny engedménynyel adják. Modrusán Gusztáv.: Ugy van előirva, a hogy mondtam, hogy a számlákat magyarul kellene benyújtani, eddig pedig tudom, hogy erre nem vigyáztak.