Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-176
176. országos ülés 1907 június 15-én, szombaton. 339 Egy hang (bedfelöl): Hitelesek azok? Peíö Sándor: Igen, hitelesek, mert pecsétes aláírásokkal vannak ellátva. Ezekben a végzésekben — mondom — megállapítja a főszolgabíró azt . . . Markos Gyula : Ugy látszik, hogy egy konyhában főztök már a szocziáldemokratákkal! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Pető Sándor: . . . az igazságot, hogy a közigazgatási hatóság arra való, hogy a békét és a nyugalmat fentartsa. Vlád Aurél: És a népgyüléseket ne engedélyezze! (Zaj.) Elnök: Vlád képviselő urat másodszor kérem, ne zavarja a tárgyalást, különben a házszabályok 255. §-át fogom vele szemben érvényesíteni. (Helyeslés.) Pető Sándor: E mellett azt is megállapítja a bács-almási főszolgabíró végzése, hogy ha a közigazgatási hatóság közegei is megjelennének a népgyűlésen, ez ugy tűnnék fel, mintha hatósági tekintély mellett tartatnék meg a békét zavarni szándékozó gyűlés. Ez okokból nem engedélyezi a népgyűlést. Különben szóról szóra ezt mondja a végzés (olvassa): »Az a közigazgatási hatóság, mely a közbéke fentartásának és megőrzésének hivatott őre, nem nyújthat segédkezet és alkalmat, főleg a gazdasági munkások érdekét tartva szem előtt, a felbujtó tervnek teljesítésére ós ha jelen volna, még azt hinné a nép, hogy közigazgatási tekintély és támogatás mellett történik ez az izgatás*. (Igás! Ugy van! bal felöl.) A szatmárhegyi főszolgabíró 777. sz. végzésével azért nem veszi tudomásul a bejelentett népgyűlést, mert már ugy is megadtak mindent a munkásoknak, a mit csak lehetett s ha még többet kérnének, akkor ez már zsarolás volna. (Derültség.) A nagykanizsai főszolgabíró 1883. számú végzésével azért nem veszi tudomásul a bejelentést, mert nem tűnik ki belőle, hogy kik hivattak meganyüvános népgyűlésre. (Derültség balfelöl.) A keszthelyi főszolgabíró 74. és 1337. számú végzésével (Zaj. Elnök csenget.) azért nem veszi tudomásul a bejelentett népgyűlést, mert kérdezősködvén a községi elöljáróságnál, attól azt az értesítést nyerte, hogy az elöljáróság nem vállal garancziát a béke és a nyugalom tekintetében. Türjón pedig azért nem engedte meg a szentgróti főszolgabíró 1282. sz. végzésével a bejelentett népgyűlést, mert a legutolsó kántorválasztás óta a nép nagyon izgatott. (Derültség bál felöl.) A temeskubini főszolgabíró 2741. sz. határozatával (Halljuk! Halljuk!) akkép indokolja elutasító álláspontját, hogy már máskor is elutasította a népgyűlést kérvényezőket. (Elénk derültség balfelöl.) Igen őszinte, de talán nem egészen helytálló a törvény szempontjából a nyitrai főszolgabíró 2714. és 2814. sz. határozata, a melyekkel nem engedélyezi a gyűlést azért, mert köztudomás szerint Nyitrán a szocziáldemokrata irányzat mindenki előtt ellenszenves. (Derültség a baloldalon. Felkiáltások jobbfelöl: Nagyon helyes !) Zemplénben félnek a népgyűléseken folyó izgatások rossz hatásától és ezért nem engedélyezik a népgyüléseket. Hirtenstein Lajos: Kész vagy már? (Derültség.) Pető Sándor: Még igen sok van! (Zaj.) Ez mind 1907 márczius, április és május hónapjában történt. (Zaj.) Azt hiszem, t. ház, elég fontos kérdés ez, bár ezek a szemelvények humorosak, hogy arra kellő figyelmet fordítsunk. (Mozgás és közbeszólások.) Elnök: Méltóztassék, kérem, beszédét folytatni. Pető Sándor: A nyíregyházai főszolgabíró a május l-re bejelentett tánczmulatságot nem engedélyezte, mert nem mutatták be a zeneengedélyt. (Mozgás és derültség.) Világoson pedig, a mikor népgyűlést hirdettek és nem lehetett megtartani, mert nem volt szónok, a ki beszéljen a néphez, a főszolgabíró egyszerű határozattal a kiszállással járó összes költségekben elmarasztalta azokat a tagokat, a kik a népgyűlést összehívták. (Derültség.) Az erről szóló határozat — hogy ellenőrizhető legyen — 1.907. márczius 25-én kelt Világoson 2084. szám alatt. (Mozgás.) A mikor népgyűlés engedélyezése iránt kérvényt adtak be Illosván, hogy a földmunkásszövetség helyi csojDortját megalakithassák, a 2462. szám alatt kelt! végzéssel azért utasították vissza, mert nem mutatták be hitelesített példányban a szövetség alapszabályait. Ily módon kezelik, — természetesen nem mindenütt és nem mindig — de sok helyen e fontos alkotinánybiztositókot, a gyülekezési jogot, pedig különösen nálunk, a holy oly egyértelmű az epekedés és vágyakozás az alkotmánybiztositékok után, azt hiszem, azokat az alkotmánybiztosítékokat, a melyekkel rendelkezünk és a melyek ép oly becsesek, mint azok, a melyek után vágyakozunk, kissé nagyobb mértékben kellene megbecsülni. A mely állásponttal és irányzattal találkozunk a gyülekezési jog terén, ugyanazt tapasztaljuk az egyesületi kérdésben is. Hogy néhány példát mondjak, Pest megyében feloszlatták a földmunkások szövetségének helyi csoportjait, a melyek kisközségekben, szóval nem városokban voltak, azon a czimen, hogy csak városban engedélyezhető ilyen csoport. Temes megyében, — a hol ezeket a végzéseket egy sablon szerint készitik — azért nem veszi tudomásul a hatóság a megalakult egyletről szóló bejelentést, mert az eredeti aláírások helyett bélyegzővel vannak 43*
