Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-176

340 176. országos ülés 1907 ellátva. (Mozgás.) Másutt meg azért nem veszik tudomásul a bejelentéseket, mert nincs bélyegző rajta, hanem csak aláírás. Jásznagykunszolnok megyében, a szolnoki alispán 3919., továbbá 4060., 4946, 1254., 1975. számú végzések szerint nem veszi tudomásul a megalakult helyi csoportról szóló bejelentést, mert nem tűnik ki a jegyzőkönyvből, hogy kik voltak jelen azon a nyilvános népgyűlésen, a melyen a helyi csoport megalakult, noha, azt hiszem, nincs a világon olyan népgyűlés, a hol a jelenvoltak névjegyzéke, — mivel a népgyűlési egyének nem emelkednek fel a »jelenvoltak« magaslatára, — elkészíttetnék (HattjuTc! Halljuk!) és mert nem tűnik ki, hogy mindazok, a kik belépetteknek jelentetnek be, tényleg részt vettek-e a népgyűlésen, a mely a megalakulásról nyilvánosan tanácskozott. Szabolcs megyében a 4778. és 3617. számú alisjsáni határozatok igen érdekesek. Az alispán azért nem veszi tudomásul a helyi csoport megalakulását, mert a közgyűlési jegyzőkönyv szerint 132-en vettek részt a nyilvános ülésen, egy másik jegyzőkönyv szerint pedig csak 52-en léptek be ebbe a helyi csoportba, tehát nem tudja az alispán, hogy nem határoztak-e ezen kérdésben azok, kik iulajdonkép nem is akartak belépni. A másik esetben pedig azt mondja, hogy 150 ember volt jelen a népgyűlésen, csak 53 iratkozott be, tehát ez nem volt rendben, és nem veheti tudomásul az ilyen helyi csoport alakitását. Baranyában a 2941. számú, továbbá a 17.039. számú alispáni határozat egész nyíltsággal azért nem veszi tudomásul a helyi csoport megalakulását, mert megállapítja azt, hogy a napszámosok és födmunkások megélhetése teljesen biztosítva van, semmi szűkség nincs tehát munkásszervezetre, és mert úgyis közömbös a nagyközönség ezen egylet iránt, minek jele, hogy a Németbolyon lévő 1700 földmivesmunkás közül mindössze csak 87-en iratkoztak be. Az egri főjegyző által aláirt 7011. számú végzés azért nem veszi tudomásul a bejelentett helyi csoportot, mert a szabályok szerint tíznél több tag szükséges ahhoz, hogy a helyi csoport megalakulhasson. Minthogy pedig mindössze csak 12-en iratkoztak be az egyletbe, nincs kizárva, — és ezt a határozat mondja — hogy kettő esetleg kilép és akkor nincs meg a kellő szám ahhoz, hogy a helyi csoport megalakittassék. (Derültség.) Szekzárdon a 3444. számú alispáni határozat azért nem veszi tudomásul a helyi csoport megalakulását, mert olyanok léptek be az egyletbe, kik csak nyáron foglalkoznak földmives munkával, télen pedig ipari munkát is folytatnak, ilyenek pedig nem alakithatnak földmivesegyletet. Hasonló szép példákat lehetne felhozni abban a tekintetben — és itt már az igen t. június 15-én, szombaton. belügyminiszter urat is terheli a vád, — hogy meglehetős könnyelműen járnak el az ilyen szervezetek és egyletek feloszlatása körül a minisztériumban is. Ahhoz, hogy valamely egyletet felfüggeszszenek, elég az érdekelt munkaadó részéről jövő alapos vagy alaptalan panasz. Epén a héten olvastuk ama igen nevezetes tettét a belügyminiszter urnak, hogy a budapesti építőmunkások helyi csoportját, továbbá a magyarországi földmivesek, kubikusok és földmunkások országos szövetségét feloszlatta. Én figyelemmel olvastam el a kőművesek helyi csoportjának feloszlatásáról szóló határozatot és érdeklődtem azon indokok iránt, melyek ott felsorolvák. Sokkal előrehaladottabb az idő, semhogy a részletes bizonyítékokat bemutassam, tehát most csak állítom, de bizonyítani is tudom, hogy alig van egyetlen olyan vádpont ezen határozatban, a mely kiállna az objektív kritikát. A mi pedig a földmivesek egyletének feloszlatását illeti, illusztrálni kívánom a t. ház előtt, hogy miképen kezelik nálunk ezen jogokat, Az bizonyos, hogy nagy szabálytalanságok történtekezen úgynevezett Várkonyi-féle országos szövetségben. Ezek miatt rendkívüli közgyűlést tartott ez a szövetség, megállapította a szabálytalanságokat és rendetlenségeket, elcsapta a vezető egyéneket és oly vezetőséget választott, a mely a szövetség tagjainak nézete szerint korrektül fogja vezetni ezt az egyesületet. Én azt hiszem, hogy ha én hatóság vagyok, és ennek szemeivel nézem a dolgot, örülnöm kell, ha egy ilyen önkormányzati testület önmaga orvosolja saját baját, önmaga állapítja meg az egylet körében előforduló rendetlenségeket és szabálytalanságokat és segit magán azzal, hogy azokat, a kik hivatva voltak az egyesület vezetésére, de erre érdemtelennek bizonyultak, másokkal cseréli ki. Ezen tényállás azonban a belügyminiszter urat arra indította, hogy noha az egyesület tagjai maguk is belátták, hogy a vezetők hibásak, hogy a vezetőket ki kell cserélni, a vezetők hibájáért mégis magát az egyesületet oszlassa fel. Egyet azonban mindenesetre ki kell emelnem azon indokok közül, a melyekkel ezen egyleteket felfüggeszteni és feloszlatni szokták. Akármely egyesületnél vagy szervezetnél, valahányszor egy egyleti tag, — mondjuk — a törvénybe, a rendbe ütköző cselekedetet követ el, például kényszeríti az egylethez nem tartozó munkásokat arra, hogy belépjenek, vagy kényszeríteni akarja őket, hogy csakis az egylet által szankczionált munkarend ós munkabérek mellett dolgozzanak . . . Szterényi József államtitkár: A mi bőven történik! Pető Sándor :... a mi bőven történik, szívesen megengedem, de nemcsak a munkásoknál, . . . akkor mindjárt az egyletet vonják felelősségre, (Zaj.) holott én mint egyleti tag nem adom fel emberi szabadságomat azzal, hogy az egyletbe