Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-176

336 176. országos ülés W07 június 15-én, szombaton. tartsa, s annak napirendje legyen: 1. elnöki előterjesztések és irományok bemutatása ; 2. a magyar királyif államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről a kereskedelemügyi miniszter ur törvényjavaslata, s ezzel kapcsolatban a magyar szent korona országai vasutas szövetségének, továbbá a kassai, kolozsvári, sziszeki és zágrábi vasutasoknak, több kisebb javadal mazásu vasutasnak a törvényjavaslatra vonatkozó kérvényeinek folytatólagos tárgyalása ; 3. a vasúti szolgálati rendtartásról a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata s ezzel kapcsolatban a magyar szent korona országai vasutas szövetségének, a magyar vasúti és hajózási klubnak e törvényjavaslatra vonatkozó kérvényeinek folytatólagos tárgyalása. A miniszterelnök ur kivan szólni, Wekerle Sándor miniszterelnök: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) A tárgyalásra kitűzött javaslatok során van egy : a török beviteli értékvámok felemeléséhez való hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, a mely nemzetközi jellegénél fogva sürgős természetű, a mennyiben a ratifikáczióknak kölcsönös kicserélése e hó 27-ére van kitűzve. Ennélfogva tisztelettel vagyok bátor kérni a t. házat, hogy a tárgyalás alatt lévő vasúti javaslatokat megelőzőleg talán a hétfői ülés első tárgyául esetleg az elnöki bejelentések után ennek a javaslatnak tárgyalását is méltóztassék napirendre kitűzni. (Helyeslés.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e javaslatomat a miniszterelnök ur által tett módosítással elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor a határozatot ekként mondom ki. Következik a földmivelésügyi miniszter ur válasza Posgay Miklós és Hirtenstein Lajos képviselő urak interpelláczióira. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. képviselőház ! Posgay Miklós t. képviselő ur a következő interpellácziót intézte hozzám (olvassa): »Kérdem a t. földmivelésügyi miniszter urat : mit szándékozik tenni azon községek javára, mely községek a kalocsai ármentesitő társaság által fentartott csatorna mellett fekszenek és a mely községek a rájuk zúdított pestmegyei vadvizekkel vannak elárasztva ?« Erre nézve van szerencsém válaszolni, miszeszerint kétségtelen, hogy ezek a pestmegyei vadvizek az idén, talán a nagymérvben fellépett csapadékviszonyok folytán olyan terjedelmet öltöttek, a melyekre tiz esztendő óta eset nem volt. Ezeknek a vadvizeknek természetes lefolyási útja az örjeg és Kigyósér völgyén, a sárközi társulat árterületén keresztül, a társulatnak dusnoki és csanádi zsilipjeihez vezet. Csanádon megfelelő szivattyúzás szokott szükség esetén alkalmaztatni. A helyzetet az idén súlyosbította az a körülmény is, hogy az egyes területeken ellenőrizhetetlen árkolások történtek. Ezen műveletekkel szemben nálam közvetlenül is adatott be panasz április 17-én és én a sárközi társulattól megfelelő jelentést kívántam be. Négy nap múlva, vagyis április 21-én, utasítottam Pest vármegyét a megfelelő eljárásra. A törvény értelmében t. i. a vizrendőri hatóságot első fokban a főszolgabíró, másodfokban az alispán gyakorolja, csak harmadfokban tartoznak az ilyen ügyek a földmivelésügyi miniszter elé. A mi már most a belvizek rendezésének végleges ügyét illeti, meg kell jegyeznem, hogy ezzel a kérdéssel már tiz évvel ezelőtt foglalkoztam és készíttettem egy tervet, az u. n. Szittyó-szabályozási tervet, a mely nyomtatásban is megjelent, a tervekkel együtt. E tervezetnek az lett volna a hivatása, hogy annak alapján az érdekeltség társulattá alakuljon és ezzel a vadvizek levezetését is biztosítsa. Az érdekeltség társulattá alakulása annak idején nem jött létre különböző okokból, de talán azért is, mert azt hitték, hogy a tervezett duna—tiszai-csatorna, majd az ő vizeiket is levezeti. Azonban azon csapás súlya .• alatt, a mely most az érdekeltek nagy részét érte, ők végrehajtó bizottságot alakítottak, hogy az a társulattá alakulás ügyét újólag megfontolás tárgyává tegye. Mindenesetre kivánatoSjVolna, hogy ez a társulat megalakuljon, annál inkább, mert 129.000 katasztrális hold van érdekelve és pedig közel a székesfővároshoz, a Duna és Tisza közén. Én be fogom várni, hogy vájjon ez az érdekeltség társulattá alakul-e. Ha azzá alakul, akkor a kérdések a társulat keretén belül megoldhatók lesznek. De ha nem alakul társulattá, akkor elismerem, hogy más módokról kell gondoskodni, hogy hasonló anomáliák elő ne fordulhassanak. Kérem a házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : A szó az interpelláló képviselő urat illeti! Posgay Miklós : A miniszter urnak interpellácziómra adott válaszát köszönettel tudomásul veszem, azonban meg kell jegyeznem azt, hogy mikor én interpellácziómat benyújtottam, április végén, a községek már nyakig úsztak a vizben, és akkor elhatározták, hogy a négy főszolgabíró közös akarattal nézzen utána a bajoknak. Ez meg is történt május 3-án. Június 14-én azok a községek még mindig panaszszal jöttek hozzám, hogy óhajukat még mindig nem teljesítették és kérték, hogy nyissák meg azokat a csatornákat. Ez a mi bajunk, hogy a közügyek nem sürgősen intéztetnek, mert akkor két hónapon keresztül az a közigazgatás mindig készül megnézni és két hónapig nem ér rá azt a csatornát kinyitni. Ez volt a mi bajunk. Ez alatt az idő alatt a nagybirtokosok ármentesitve voltak, a kisbirtokosoknak kaszálói pedig ma is nyakig úsznak a vizben, és nem bírják azokat használni, mert az érdekeltek pressziót gyakorolhatnak a főszolgabíróra is, hogy üljön az aktára. Az volt az én interpellácziómnak czélja, hogy gyors segélyt adjanak, hogy igy segítve legyen a népen. Most hoznak egy határozatot, és a mikor június 14-én megírom a községi elöljáróságnak, hogy végre intézkedjék, sürgönyöz a miniszter urnak, hogy elment megnézni, vájjon a kanális ki