Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-176

176, országos ülés 1907 június 15-én, szombaton. 337 van-e nyitva. És ha máig sincs kinyitva, akkor aztán nekünk egy pár hónapig kell várnunk, a mig ki lesz nyitva. Ez a közigazgatásnak renyhesége. Azért sürgettem én, hogy a miniszter ur intézkedjék és ne hónapokig üljenek ott az aktákon. A viz nem vár, elfolyik, de a tönkretett ekziszteneziákon az adót mégis be fogják hajtani a hatóságok. Hiába folyamodunk akkor államsegélyért, hiába jövünk már akkor, hogy nem tudtuk a takarmányt betakarítani : szénánk viz alatt volt lekaszálva, ki fogja tehát azt értékesíthetni? Akkor mit fog mondani a miniszter ur ? Azt. hogy nincs pénzünk. A tisztviselők ellen, a kik ilyen hanyagul teljesítették a kötelességüket, kell a vizsgálatot mindenesetre megindítani. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Tudomásul veszi-e a ház a földmivelésügyi miniszter urnak Posgay Miklós képviselő ur interpellácziójára adott válaszát, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen !) Ha igen, akkor kimondom a határozatot, hogy a ház a földmivelésügyi miniszter ur válaszát tudomásul veszi. Következik a földmivelésügyi miniszter ur válasza Hirtenstein Lajos képviselő ur interpellácziójára. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Hirtenstein Lajos t. képviselőtársam hozzám négy pontban intézett interpellácziót. Talán méltóztatik megengedni, hogy pontonként válaszoljak ezen interpelláczióra. (Halljuk! Halljuk !) Először is azt kérdi a képviselő ur (olvassa) : »Van-e tudomása a nagyméltóságú földmüvelésügyi miniszter urnak arról, hogy a szernyei vízrendező, ármentesitő és belvizszabályozó társulat által készitett és fentartott csatornák czéljuknak egyáltalában meg nem felelnek, műszakilag kifogás alá esnek ?« Erre nézve azt válaszolhatom, miszerint a kérdéses csatorna' rendes viszonyok között megfelel ; megengedem azonban, miszerint rendkivüli viszonyoknak már nem felel meg, és ennélfogva minden esetre kiegészítést igényel. Második kérdése ez (olvassa) : »Ha igen, ugy hajlandó-e a nagyméltóságú miniszter ur felügyeleti és ellenőrző hatáskörén belül intézkedni azoknak czélszerü átalakításáról ?« Erre nézve azt válaszolhatom, hogy e czélra a tervek már régebben elkészültek, és az azok végleges megállapításához szükséges vízrajzi adatok a társulatnak a f. évben kiadattak. Különben elismerem, miszerint igenis oda kell hatnom, hogy a társulat csatornái megfelelő átalakításáról intézkedés történjék. Azt kérdezi továbbá a képviselő ur (olvassa) : »Hajlandó-e intézkedni, hogy azon területek, melyek a társulati kötelékbe a vízjogi törvény, 1885. évi XXIII. t.-cz. 79. §. felhasználásával vétettek fel azon ürügy alatt, hogy azok a társulati munkálatok által megvédettek és jövedelmezőbbekké tétettek, de a melyek valóságban a a társulat vízmüvei által épen az elárasztás veszéKÉPVH. KAPLÓ. 1906 1911. X. KÖTET. lyének lettek kitéve, a társulat kötelékéből kibocsáttassanak ?« Erre nézve meg kell jegyeznem, hogy ezek a területek eredetileg a beregmegyei vizszabályozó társulathoz tartoztak. Atcsatoltattak pedig a szernyei társulathoz azért, mert a társulat által létesített magasparti csatorna kiásása folytán vizszerkezetileg e társulat árterületével szoros összefüggésbe jutottak. Különben meg kell jegyeznem, hogy ezen területek csak negyedrész annyi terhet viselnek. Hirtenstein Lajos (közbeszól): Soha emberemlékezet óta ! fe- aff Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Kérem, majd aztán méltóztassék felelni. Mondom, negyedrész annyi terhet viselnek, mint a mennyi terhet viselnek a szernyei társulat többi árterületei. Különben pedig a t. képviselő ur tévedésben van, ha azt gondolja, hogy nekem miniszteri hatalmam, szóval jogom van egy jogerősen fejlesztett ártért bármely társulatnál a társulati kötelékből kibocsátani. Ha egy ilyen jogerősen fejlesztett és bevont ártér önhatalmúlag kibocsáttatnék, ez beláthatatlan magánjogi következményekre adna alkalmat, (ügy van! ügy van ! a jobb- és a baloldalon.) Erre van egy mód, ez azonban a törvény rendes útja, a melyet én miniszteri hatalommal nem alterálhatok. (Helyeslés a jobbés a baloldalon.) A t. képviselő ur továbbá azt kérdi (olvassa) : »És végül tekintettel arra, hogy a Latorcza folyó kiáradása a szabálytalanul engedélyezett balparti védtöltések és csatornabevezetések által teljesen elviselhetetlenné vált, hajlandó-e a Latorcza folyó és vidéke vizeinek államköltségen való szabályozásáról mielőbb gondoskodni ?« Erre nézve van szerencsém megjegyezni, hogy az 1897. év végével a beruházási törvény hatálya lejárt, ennélfogva még ezen év folyamán kell a vizi beruházásokra valami előterjesztést tenni és ezen törvényhozási előterjesztés kapcsán és keretében szándékozom a Latorcza folyó szabályozásáról is gondoskodni. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés.) Elnök : Hirtenstein Lajos kéjjviselő urat illeti a szó. Hirtenstein Lajos: T. ház! Minthogy a miniszter ur kijelentései engem teljesen megnyugtatnak, a választ tudomásul veszem. Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem, tudomásul veszi-e a ház a földmivelésügyi miniszter urnak válaszát Hirtenstein képviselő ur interpelláeziójára, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kimondom a határozatot, hogy a ház azt tudomásul veszi. Következnek az interpellácziók. Soron van 5 Raisz Aladár jegyző'; Pető Sándor ! Pető Sándor: T. képviselőház! Már az 1892. év február 22-én elmondott trónbeszéd jn-ogrammjába vette az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvény megalkotását. Azóta 15 43