Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-175

303 t. 1 politikai meggyőződésének szabad kinyilvánítása, valójában elvétetik.Mondjuk, hogy Kossuth miniszter ur helyett más miniszter jön, a ki nem tartja magát ahhoz, a mit a nagyméltóságú miniszter ur mondott, t. i., hogy nem fog valami nagy szigor alkalmaztatni, hogy ez a szigor kíméletesen és mértékletesen fog alkalmaztatni az emberség álláspontjából. Ha mondom, más miniszter jön, a ki nem ehhez tartja magát, hanem vasmarokkal ragadja meg a vasúti alkalmazottakat, mi lesz akkor ? NeM szabad tere van, hogy ezekkel a koldusokkal, kik felebhvaló hatóságuktól ennyire függnek, teheti, azt, a mit az ember tesz a zsinóron rángatott pojáczával. T. ház! Ha már ezen liberális instituczió kritizálásával megkezdtem, a melyek Szterényi államtitkár ur ezen törvényjavaslatában foglaltatnak, legyen szabad idéznem egy szakaszt. A 29. §-ban azt olvasom (olvassa): »Az alkalmazottak körében bármilyen egyesület létesítése csak a kereskedelemügyi miniszter előzetes engedélyével készíthető el. Az alapszabályok tervezete mindaddig nem terjeszthető jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszter elé, mig ahhoz az érdekelt vasutigazgatóság vagy vasutigazgatóságok hozzá nem járultak. A kereskedelemügyi miniszter az alapszabályoknak a belügyminiszterrel, Horvát-Szlavonországokban a bánnal egyetértve hagyja jóvá. A kereskedelemügyi minisztert a vasutigazgatóság érdekei szempontjából minden ilyen egyesülettel szemben főfelügyeleti jog illeti meg s jogában áll neki azokat, ha alapszabályaiknak meg nem felelő irányban működnek, a belügyminiszterrel Horvát-Szlavonországokban a bánnal egyetértve feloszlatni. Az alkalmazottak nem lehetnek olyan egyesületek tagjai, a melyeknek törekvései a kereskedelemügyi miniszter megítélése szerint a vasúti szolgálat érdekeivel össze nem egyeztethetők. Ezen szakasz első bekezdésében az mondatik, hogy az alkalmazottak a kereskedelemügyi miniszter előzetes jóváhagyása nélkül semmiféle egyesületet nem alkothatnak. Én uraim, ezen engedély, — ezen alárendeltség, — s az engedélytől való függőség tekintetében az imént mondtam meg véleményemet. Azért nem kell azt megismételnem. De érdekes uraim, hogy a törvényjavaslat úgy intézkedik, hogy semmiféle egyesület nem alapitható kereskedelemügyi miniszter előzetes engedélye nélkül. Önök azt mondják, hogy a vasúti alkalmazottak magánhivatalnokok, és hogy csak büntetőjogi viszonyuk szempontjából tekintendők közhivatalnokoknak. Akkor kérdem, hogyan tilthatják meg a magánhivatalnokoknak, hogy egyesületet alapítsanak. Honnan van az, hogy épen a kereskedelmi miniszternek kell az egyesület létesítéséhez az engedélyt megadnia, mikor vannak egyesületek, a melyek nincsenek kötve a közigazgatási hatóság engedélyéhez, melyektől csupán az követeltetik, hogy a bíróságnál bejegyeztessenek. Kérdem, hogy tilthatja meg a kereskedelemügyi miniszter egy egyesületnek a létesítését, a mely, mondjuk, Horvátországban létesítendő, s a mely nem szorul a kereskedelemügyi miniszter engedélyére. Helyeslés. Halljuk!) Itt akkor megvan az összeütközés, hogyha a kereskedelemügyi miniszter a törvény ezen rendelkezéséhez ragaszkodik, a mikor a mi kormányunk az őt megillető törvényes hatáskörét megvédi. Surmin György: Itt nem fontolták meg, hogy mit tettek ? Budiszavljevics Bude : Az is mondatik, hogy az alapszabályok tervezete mindaddig nem terjeszthető jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszter elé, mig ahhoz az érdekelt vasutigazgatóságok hozzá nem járultak. Nem elég tehát, hogy az alapszabályok jóváhagyása csupán a kereskedelemügyi miniszter engedélyéhez fűzessék, hanem a vasutigazgatóság vagy vasuiigazgatóságok engedélyéhez is általában. A vasutigazgatóság ugy járhat el, a hogy neki tetszik, ahogy gondolja, s a mint épen érdekeivel összeegyezőnek találja. Uraim, nem kell sokat fejtegetnem, hogy ezzel az intézménynyel is akadályoztatik bad mozgás, a vasúti alkalmazottak működésének szabad fejlődése. Uram Istenem, a mai korszak az egyesülés korszaka, a mai korszak, mint az egyesülés korszaka, éj)en egy fényes fejlődésének néz elébe, mert csakis egyesült erővel érhető el az anyagi és a kulturális előmenetel, sokkal nagyobb, mint a milyent egyes emberek magukra nézve érhetnének el. A mikor önök, tehát az institucziókat hozzák, nem számolnak azzal a kor szellemével, csúfolják a kor szellemét, és azt hiszik, hogy ily reakczionárius rendelkezésekkel lehet a természetes fejlődést megakadályozhatni. Tévednek uraim, nem fogják önök a szocziális fejlődést megakadályozhatni. Erre önök nagyon is kicsinyek, de nemcsak önök, hanem a világnak összes hatalmasai, még akkor is, ha mindannyian egyesülnének, mégsem volnának képesek arra, hogy a szocziális fejlődést és mozgalmat visszatartsák. (Helyeslés. Olvassa) : »A kereskedelemügyi miniszter a vasúti igazgatás érdekei szempontjából minden ilyen egyesülettel szemben főfelügyeleti jog illeti meg, jogában áll neki azokat, ha alapszabályaiknak meg nem jelelő irányban működnek, a belügyminiszterrel Horvát - Szlavonországoknál a bánnal egyetértően feloszlatni.« Én uraim, nem értem a mai kormányt, nem értem azokat az embereket, a kik az ellenzékből a bársonyszékre kerültek, hogy úgyszólván egy éjjelen át megfeledkeznek arról, hogy a miért tegnap még küzdöttek. Hisz uraim, nekünk számolnunk kell azzal, hogy minden hatalom csak időleges, s csak a baj ér sorban mindenkit, hogy tehát azok az urak, a kik tegnap még az ellenzéken voltak, és hevesen küzdöttek, holnap ismét