Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-173

204 173. országos ülés 1907 június i2-én, szerdán. az ország többsége a mi pártunknak ad igazat, az iparosok sorsán javítani fogunk. Ez a nem várt eset bekövetkezett, tékát Magyarország iparos társadalma joggal várhatta azt, kogy azon intézkedések közül, a melyeket a nemzeti kormány tenni fog, az elsők egyike lesz az ipartörvény reviziója. Sürgősebb alkotások egyelőre eltolták a kérdést, de tovább ne halaszszuk azt. Felszólalásomnál nem vezet az a körülmény, kogy pártunk zömét a városokban az iparos osztály képezte, mert e törvényjavaslat beterjesztése nem politikai érdek ; nem vezet annak a tudata sem, hogy legutóbb Budapesten már országos iparospárt szervezését vették tervbe szemben épen a mi pártunkkal, hanem vezet az az ismert tény, hogy ma már az ipartörvény teljesen elavult és ez indokolja azt a kérdésemet, a melyet a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézni fogok. Még egy kitérést akarok tenni, és ez az, hogy nemcsak az iparosok sürgetik az ipartörvény revízióját, hanem egy másik társadalmi osztály, a magántisztviselők osztálya is. Körülbelül 80 ezer magántisztviselő van az országban, ideszámítva a kereskedelmi vállalatok alkalmazottait, a kiknek társadalmi viszonyai teljesen rendezetlenek. El sem képzelhető modern jogállamban, mint nálunk, kogy gyárak igazgatói, ha szerződés nélkül vannak alkalmazva, ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a magasabb képesítéssel biró iparossegédek. Jól ismerik ezeket a kérdéseket igen t. képviselőtársaim, azért nem folytatom, kanem az idő előrehaladott voltára való tekintettel előterjesztem interpelláoziómat, a mely a következő (olvassa): »Szándékozik-e a kereskedelemügyi miniszter ur az 1884: XVII. t.-cz. reviziója iránt még ez évben törvényjavaslatot benyújtani 1 Ha igen, hajlandó-e a törvényjavaslat tervezetét oly időben nyilvánosságra bocsátani, hogy az érdekeltek azzal még a törvényjavaslat benyújtása előtt behatóan foglalkozhassanak ?« (Helyeslés a szélsőbaloldalon.j Elnök: Az interpelláczió kiadatik a kereskedelemügyi miniszter urnak. Ki következik ? Egry Béla jegyző: Schuller Rezső! Schuller Rezső: T. ház! A kereskedelemügyi miniszter ur legközelebbről szakértekezletet hivott össze, a melynek az lesz a feladata, hogy a tiszttességtelen versenyről szóló törvényjavaslattal foglalkozzék. Ez a körülmény arra indit engem, hogy az igen t. miniszter úrhoz is egy kérdéssel forduljak. Én a tisztességtelen verseny kérdésének felvetését nagyon időszerű dolognak tartom. A modern államok iparának és kereskedelmének fejlődése igen nagy mérvben azon tény felismerésének köszönhető, hogy a produkáló és a konzumáló érdekei tulaj donképen teljesen azonosak, mert ha az a gyáros és kereskedő a közönség érdekeire figyelemmel van, akkor elsősorban mégis csak saját érdekeit szolgálja, a mennyiben ez által magának maradandóbb piaezot biztosit és abban a helyzetben van, hogy termelését folyton nagyobbíthassa. Szóval a produkáló és konzumáló közötti érdekközösség az a varázsszó, a mely a modern ipari életnek azt a nagy fejlődését érthetővé teszi, a melyet a modern ipari világ felmutat. Mint minden országban, sajnos, nálunk is vannak olyanok, a kik nem akarják elismerni ennek a tajsasztalatnak igazságát, a kik még mindig azon a nézeten vannak, hogy az a legjobb kereskedő, a ki a közönséget a legjobban be tudja csapni. Ezért az államok mindenütt felvették a küzdelmet ezen káros szellem ellen, a mely nemcsak a közerkölcsöket rontja, hanem, a hogyan kifejtettem, tisztán gazdasági szempontból is rövidlátó, mert maga alatt vágta ki a fát és egy nagyobb lendületű fejlődésnek az útjában áll. (Igaz ! ügy van !) Az üzleti tisztaság kérdése nézetem szerint tékát valóságos nemzeti ügygyé vált, a mennyiben az a nemzet, a melynek ipara és kereskedelme a tisztaság szempontjából nem áll feladata magaslatán, idővel le fog szorittatni a világpiaczról és nem fogja kibirni a világversenyt. Ennélfogva a kereskedelemügyi miniszter urnak azt a ténykedését, hogy a tisztességtelen versenyről törvényt akar alkotni, nagyon időszerűnek tartom és valóságos korrelátumnak az ő iparfejlesztési politikájához, mert nézetem szerint az üzleti élet tisztasága nélkül ipart fejleszteni egyáltalában nem lehet. Ezen tisztasági elv győzelme nélkül azok az összes kiadások, a melyeket ezen iparfejlesztés czéljaira hozunk, kárbavesztek, ezen tisztaság nélkül vizet töltünk egy danaida hordóba.

: Igaz ! ügy van ! Élénk helyeslés.) Nézetem szerint azonban a tisztességtelen verseny meggátlására vonatkozó törvény alkotása egymagában nem elég. azon nagy érdekek védelmére, a melyeket érintettem, hanem szükséges még nézetem szerint, hogy egész jogrendszerünk ezen érdekeknek istápolására és felkarolására irányuljon. Mindenekelőtt azt tartom, hogy a büntetőtörvénykönyv 379. §-a épen az üzleti tisztaság szempontjából igen laza felfogásnak hódol. Ez a szakasz ugyanis oly szűk körre szorítja vissza a büntető hatalmat, hogy sok olyan káros cselekményt, a mely nemcsak más országok felfogása és joggyakorlata szerint esik büntetés alá, hanem meggyőződésem és tapasztalásom szerint a mi országunk és a mi népünk közfelfog közlelkiismerete szerint is bűncselekményszámba megy, mégis büntetlenül hagy. így a német büntetőtörvénykönyv szerint a »Vorspiegelung falscher Thatsachen« kitétel alatt a büntető hatalom sokkal inkább hozzányúlhat ezekhez a visszaélésekkez, mint nálunk a ravasz fondorlat kitétele alapj án. Hogy ezen két kitétel között milyen különbség van, azt mutatj 3; äZ Sj körülmény, hogy néhány svájezi törvény is mind a két kitételt alkalmazza s igy a mi törvényünkbe is átment, a franczia törvény »maneuvres frauduleux« kifejezésének megfelelő kitétel, mint a milyen a német »Vorspiegelung falscher Thatsachen« kifejezés is. És a Reichsgericht döntvényeiből látjuk is, hogy az ottani