Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-173

196 275. országos ülés 1907 junins 12-én, szerdán. mondhatják fel a lakást és a szerződés kötelezi őket a legközelebb esedékes lakbérnegyed meg­fizetésére. Honnan vegyék szegények ? Tudjuk, hogy a tisztviselő, bár szépen rendeztük fizetését, szegény ember marad ; özvegye pedig duplán meg­érdemli gondoskodásunkat. A fegyelmi bíróságok szervezése, a fegyelmi eljárás is egyike azon ütköző pontoknak, a melyek a javaslat pártolóinál sem találnak helyeslésre. Először is nem találom a törvényben meghatározva a fegyelmi bíróság tagjainak számát, pedig ennek meghatározása nagy előnynyel járna a vasutasokra, mert a szám nem képezheti az igazgatóságok vagy a jövendő minisztériumok rendelkezése, esetleg szeszélye tárgyát. Továbbá nem érvényesül az az elv sem, a mely a bírósági fegyelmi eljárásban van statuálva, hogy minden tisztviselő felett csak a nála magasabb rangú tisztviselő itélkezhetik. Ha már a törvényhozás és a kereskedelemügyi kormány nem volt abban a helyzetben, hogy egy specziális független bíróság hatáskörébe utalja a vasutasok fegyelmi ügyeit és igy kénytelenitve vagyunk ezt a kollegiális bíróságot mint ilyent elfogadni, akkor ez utóbbit is fel kell ruházni mindazokkal a biztosítékokkal, a melyekkel más bíróságok ren­delkeznek. Elsősorban ki kellene mondani ezen bíróságok abszolút függetlenségét. Függetlenségét a minisztériumtól, a felettes hatóságoktól s maguk­tól az alkalmazottaktól is ! Hiszen ha kimondjuk, hogy annak a bírónak utasítást elfogadni nem sza­bad, sem senkinek neki utasítást adni nem szabad, mert ez nagyon súlyos fegyelmi vétség, akkor lesz legalább valami szankczió,a melylyel ezt a bíróságot a maga eljárásában függetlenítjük ; függetlenítsük tehát annyira, a mennyire lehetséges. Ha pedig ezt a kollegiális bíróságot ilyen fontos sokszor exisztencziális kérdések elbírálására jogo­sítottá teszszük, akkor mindenesetre meg kell az eszközöket is hozzá adnunk, a melyek lehetségessé teszik az anyagi igazság 'kiderítését. Sehol sem intézkedik ez a törvényjavaslat arról, hogy e bíró­ság idézésére a tanuk, ha nem vasutasok, meg­jelenni kötelesek ; sehol sem intézkedik arról, hogy a hatóságok és bíróságok e bíróság megkereséseinek eleget tenni kötelesek. Az ügyvédi rendtartás igenis statuál erre nézve intézkedéseket és azt hiszem, nagyon helyes lett volna, ha mi ezt ide átvettük volna. A vasutasok érdekeinek megóvása ezéljából szükségesnek tartom azt, hogy kimondassék, misze­rint a büntetőtörvénykönyv 217. és 220. §-ainak intézkedése a hamis szakértői és hamis tanúvallo­mások tekintetében az ezen fegyelmi bíróság előtti tanúskodásokra és szakértői véleményekre is alkal­maztassék. De nemcsak a szakértők és a tanuk tekintetében kell megnyugvást szerezni a vasutasok­nak, hanem egyúttal a birák tekintetében is. Miért nem mondja ki ez a törvény, hogy a bíróság itt közhatósági íunkcziót teljesít, hogy az ítélet köz­okirat jellegével bír? Hiszen, ha azt az Ítéletet bárki meghamisítja, az nem követ el közokirat­hamisítást, sőt még magánokirathamisitást sem, ha ez mint okirat nem kerül a bíróság elé. De viszont, ha a bíróság megvesztegetteti magát, mert — sajnos — voltak már esetek erre is Magyarorszá­gon, erre az esetre semmiféle büntető szankcziót ez a javaslat nem statuál, pedig igen üdvös volna kimondani hogy a birák, a kik fegyelmi ügyekben Ítélkeznek, a btkv. 469. §-ának rendelkezései alá esnek és ugy büntetendők, mint a rendes birák, ha ilyent elkövetnek. Kívánnám ezt kiterjeszteni a vizsgálóbiztosra is, a kit ez a törvényjavaslat a fegyelmi vizsgálat során szerepeltet. A mi a nyilvánosság kizárását illeti, azt az ember igazán nem képes megértem, hogy miért vétetett tervbe. Az ügyvédi fegyelmi választmány tárgyalásai nyilvánosak, itt a nyilvánosság ki van zárva. Továbbá alkot ez a javaslat egy formális sernmitőszéket az igazgatóság képében, mert a fegyelmi vizsgálat befejezése után az összes fe­gyelmi aktákat a 38. §. rendelkezései szerint a felsőbbségnek kell beterjeszteni és ez azután vagy intézkedik a fegyelmi eljárás folytatása iránt, vagy megszünteti a fegyelmi eljárást. Ha figyelembe veszszük azt, hogy a capite foetet piseis, a mire választások idején, sajnos, nagyon szomorú tapasz­talatokat tehetünk, akkor arra a meggyőződésre jutunk, hogy akárhány vasúti igazgatóság van, a honnan kiindult az a bizonyos szelid nyomás az alantasokra. Ha tehát statuáljuk azt a politikai jellegű fegyelmi kriment, hogy nem szabad be­folyásolni a vasutast a feljebbvaló részéről, hogy politikai meggyőződését hogyan nyilvánítja az urnánál, akkor azt hiszem, felesleges volt ezt az intézkedést egyáltalán megtennünk, mert ez onnan felülről indult ki, és ha valaki feljelenti azt a vasúti feljebbvalót, hogy az illetéktelen módon befolyá­solta a választás eredményét az által, hogy a vá­lasztó vasúti hivatalnokokat vagy terrorizálta, vagy más úton-módon meggyőződésük megváltoz­tatására kényszeritette s a vizsgálat befejezése után újra visszakerülnek az akták ugyanahhoz a igazgatósághoz, a honnan esetleg ez a felbujtás eredt és megszüntetik a fegyelmi eljárást. Engedel­met kérek, ha már statuálunk ilyen politikai ter­mészetű fegyelmi vétséget, akkor annak szankcziót is kell adnunk és ki kell mondanunk a törvényben, hogy ebben az esetben nem áll jogában az igaz­gatóságnak a fegyelmi eljárást megszüntetni, ha­nem a fegyelmi eljárásnak annak rendje és módja szerint le kell folynia. (Helyeslés.) Egy roppant sérelem foglaltatik a védelem helytelen szervezetében, mert ha a védelmet szervezzük (Zaj.) akkor azt ugy kell szervezni, a mint az modern jogászi felfogásunknak megfelel. (Helyeslés.) Ebből a védelemből kizárni a jogászi elemet, egyenesen vétek, vétek pedig az anyagi igazság ellen, a mely nem csak a vasutasnak, hanem még a társadalomnak és mindenkinek egyformán közkincs. (Igaz ! ügy van !) Ha Poroszországban még a katonai büntető eljárásban is megengedik az ügyvédi védelmet, azt hiszem, nem lehet olyan szigorú a mi törvényünk, hogy ne lehessen meg­engedni az ügyvédeknek itteni szereplését. Ha

Next

/
Thumbnails
Contents