Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-173

196 275. országos ülés 1907 junins 12-én, szerdán. mondhatják fel a lakást és a szerződés kötelezi őket a legközelebb esedékes lakbérnegyed megfizetésére. Honnan vegyék szegények ? Tudjuk, hogy a tisztviselő, bár szépen rendeztük fizetését, szegény ember marad ; özvegye pedig duplán megérdemli gondoskodásunkat. A fegyelmi bíróságok szervezése, a fegyelmi eljárás is egyike azon ütköző pontoknak, a melyek a javaslat pártolóinál sem találnak helyeslésre. Először is nem találom a törvényben meghatározva a fegyelmi bíróság tagjainak számát, pedig ennek meghatározása nagy előnynyel járna a vasutasokra, mert a szám nem képezheti az igazgatóságok vagy a jövendő minisztériumok rendelkezése, esetleg szeszélye tárgyát. Továbbá nem érvényesül az az elv sem, a mely a bírósági fegyelmi eljárásban van statuálva, hogy minden tisztviselő felett csak a nála magasabb rangú tisztviselő itélkezhetik. Ha már a törvényhozás és a kereskedelemügyi kormány nem volt abban a helyzetben, hogy egy specziális független bíróság hatáskörébe utalja a vasutasok fegyelmi ügyeit és igy kénytelenitve vagyunk ezt a kollegiális bíróságot mint ilyent elfogadni, akkor ez utóbbit is fel kell ruházni mindazokkal a biztosítékokkal, a melyekkel más bíróságok rendelkeznek. Elsősorban ki kellene mondani ezen bíróságok abszolút függetlenségét. Függetlenségét a minisztériumtól, a felettes hatóságoktól s maguktól az alkalmazottaktól is ! Hiszen ha kimondjuk, hogy annak a bírónak utasítást elfogadni nem szabad, sem senkinek neki utasítást adni nem szabad, mert ez nagyon súlyos fegyelmi vétség, akkor lesz legalább valami szankczió,a melylyel ezt a bíróságot a maga eljárásában függetlenítjük ; függetlenítsük tehát annyira, a mennyire lehetséges. Ha pedig ezt a kollegiális bíróságot ilyen fontos sokszor exisztencziális kérdések elbírálására jogosítottá teszszük, akkor mindenesetre meg kell az eszközöket is hozzá adnunk, a melyek lehetségessé teszik az anyagi igazság 'kiderítését. Sehol sem intézkedik ez a törvényjavaslat arról, hogy e bíróság idézésére a tanuk, ha nem vasutasok, megjelenni kötelesek ; sehol sem intézkedik arról, hogy a hatóságok és bíróságok e bíróság megkereséseinek eleget tenni kötelesek. Az ügyvédi rendtartás igenis statuál erre nézve intézkedéseket és azt hiszem, nagyon helyes lett volna, ha mi ezt ide átvettük volna. A vasutasok érdekeinek megóvása ezéljából szükségesnek tartom azt, hogy kimondassék, miszerint a büntetőtörvénykönyv 217. és 220. §-ainak intézkedése a hamis szakértői és hamis tanúvallomások tekintetében az ezen fegyelmi bíróság előtti tanúskodásokra és szakértői véleményekre is alkalmaztassék. De nemcsak a szakértők és a tanuk tekintetében kell megnyugvást szerezni a vasutasoknak, hanem egyúttal a birák tekintetében is. Miért nem mondja ki ez a törvény, hogy a bíróság itt közhatósági íunkcziót teljesít, hogy az ítélet közokirat jellegével bír? Hiszen, ha azt az Ítéletet bárki meghamisítja, az nem követ el közokirathamisítást, sőt még magánokirathamisitást sem, ha ez mint okirat nem kerül a bíróság elé. De viszont, ha a bíróság megvesztegetteti magát, mert — sajnos — voltak már esetek erre is Magyarországon, erre az esetre semmiféle büntető szankcziót ez a javaslat nem statuál, pedig igen üdvös volna kimondani hogy a birák, a kik fegyelmi ügyekben Ítélkeznek, a btkv. 469. §-ának rendelkezései alá esnek és ugy büntetendők, mint a rendes birák, ha ilyent elkövetnek. Kívánnám ezt kiterjeszteni a vizsgálóbiztosra is, a kit ez a törvényjavaslat a fegyelmi vizsgálat során szerepeltet. A mi a nyilvánosság kizárását illeti, azt az ember igazán nem képes megértem, hogy miért vétetett tervbe. Az ügyvédi fegyelmi választmány tárgyalásai nyilvánosak, itt a nyilvánosság ki van zárva. Továbbá alkot ez a javaslat egy formális sernmitőszéket az igazgatóság képében, mert a fegyelmi vizsgálat befejezése után az összes fegyelmi aktákat a 38. §. rendelkezései szerint a felsőbbségnek kell beterjeszteni és ez azután vagy intézkedik a fegyelmi eljárás folytatása iránt, vagy megszünteti a fegyelmi eljárást. Ha figyelembe veszszük azt, hogy a capite foetet piseis, a mire választások idején, sajnos, nagyon szomorú tapasztalatokat tehetünk, akkor arra a meggyőződésre jutunk, hogy akárhány vasúti igazgatóság van, a honnan kiindult az a bizonyos szelid nyomás az alantasokra. Ha tehát statuáljuk azt a politikai jellegű fegyelmi kriment, hogy nem szabad befolyásolni a vasutast a feljebbvaló részéről, hogy politikai meggyőződését hogyan nyilvánítja az urnánál, akkor azt hiszem, felesleges volt ezt az intézkedést egyáltalán megtennünk, mert ez onnan felülről indult ki, és ha valaki feljelenti azt a vasúti feljebbvalót, hogy az illetéktelen módon befolyásolta a választás eredményét az által, hogy a választó vasúti hivatalnokokat vagy terrorizálta, vagy más úton-módon meggyőződésük megváltoztatására kényszeritette s a vizsgálat befejezése után újra visszakerülnek az akták ugyanahhoz a igazgatósághoz, a honnan esetleg ez a felbujtás eredt és megszüntetik a fegyelmi eljárást. Engedelmet kérek, ha már statuálunk ilyen politikai természetű fegyelmi vétséget, akkor annak szankcziót is kell adnunk és ki kell mondanunk a törvényben, hogy ebben az esetben nem áll jogában az igazgatóságnak a fegyelmi eljárást megszüntetni, hanem a fegyelmi eljárásnak annak rendje és módja szerint le kell folynia. (Helyeslés.) Egy roppant sérelem foglaltatik a védelem helytelen szervezetében, mert ha a védelmet szervezzük (Zaj.) akkor azt ugy kell szervezni, a mint az modern jogászi felfogásunknak megfelel. (Helyeslés.) Ebből a védelemből kizárni a jogászi elemet, egyenesen vétek, vétek pedig az anyagi igazság ellen, a mely nem csak a vasutasnak, hanem még a társadalomnak és mindenkinek egyformán közkincs. (Igaz ! ügy van !) Ha Poroszországban még a katonai büntető eljárásban is megengedik az ügyvédi védelmet, azt hiszem, nem lehet olyan szigorú a mi törvényünk, hogy ne lehessen megengedni az ügyvédeknek itteni szereplését. Ha