Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-173

173. országos ülés 1907 június 12-én, szerdán. 197 attól félünk, hogy az ügyvéd esetleg valamely hivatali, vagy valamely üzleti titkot fog elárulni, van mód ennek megelőzésére, meg lehet esket­tetni az ügyvédet arra, hogy titkot fog tartani, mert ez az ügyvédi rendtartás szerint csak saját felével szemben kötelessége, nem pedig harmadik személylycl szemben is. Mindezt lehet törvényileg reparálni, megfelelő módon szabályozni, de ne zárjuk ki a védelemből a professzionátus jog­védőket. A mi azt a bizonyos Simonyi paragrafust illeti, a melyet Vázsonyi Vilmos t. képviselő­társam megkritizált és az mondta arról, hogy ez hiábavaló paragrafus azért, mert ha a tisztviselő fegyelmijének befejezte után a fegyelmi bíróság kimondja az elbocsátást, az illető polgári bíróság csakis ennek az elbocsátásnak törvényességét formális helyességét és azt birálhatja el, hogy fenforog-e ebben a törvényben a statuált ok arra, hogy az illető elbocsáttatott. Engedelmet kérek, nem egészen ugy van a dolog, mert ezt a para­grafust a törvényhozásnak joga van módositani ugy, hogy annak a czivilis biróságnak ne csak joga, hanem egyúttal kötelessége is legyen vizs­gálni nemcsak a törvényesség kérdését, hanem egyúttal az egész eljárásnak szabályszerűségét, a tanuk vallomását szabadon mérlegelni, és igy tovább, szóval, jogává és kötelességévé kell tenni a biróságnak, hogy belemehessen az elbocsátásnak összes tény- és jogkérdésébe. Egy rendikvül súlyos, következményeiben ki­számithatatlan rendelkezést tapasztalunk ebben a javaslatban, a mikor azt akarja statuálni, hogy a tisztviselő előzetes fegyelmi eljárás nélkül is el­bocsátható legyen. Engedelmet kérek, itt már megint rá keh olvasnunk a t. bizottságra is, a mely ezt a rendelkezést változatlanul elfogadta, az osztrák pragmatikának idevonatkozó rendel­kezését. Es azt hiszem, hogy ha a czopfnak szülő­hazájában, Ausztriában (Igaz ! Ugy van 1 balfelől.) olyan liberálisan gondolkoznak, hogy fegyelmi eljárás nélkül még sztrájk esetén sem bocsátanak el senkit, akkor azt hiszem, ebben az egy gyengé­jükben nagyon szivcsen követhetjük őket. Nagyon humánus eljárás volna, ha mi szintén kimondanék pragmatikánkban, hogy fegyelmi eljárás nélkül semmiféle vasúti alkalmazott nem bocsátható el. Hiszen annak a felsőbbségnek tömérdek módja, tömérdek eszköze van arra, hogy azt a fegyelmi eljárást gyorsan lebonyolíthassa, tömérdek esz­köze van arra, hogy magukat a birákat is ser­kentse az eljárás gyors lefolytatására. Ott van még a leghatásosabb eszköz s ez a tisztviselő fel­függesztése. Ezek voltak a kifogásaim. Az idő előrehaladott voltára való tekintettel röviden azzal fejezem be beszédemet, hogy azt hiszem, egyetlenegy kifogást sem hoztam fel olyant, a mely ne volna jóakarat­tal reparálható. Bizom a kormány humanitásában, bizom abban, hogy meg fogja találni a módot és az utat arra, hogy a vasúti tisztviselőket megelége­dettekké tegye s egyúttal az igazságnak is tegyen szolgálatot, mert ha megsértjük e javaslattal az igazságot és a méltányosságot, megint óriási testü­let elégedetlenségét teremtjük meg. És ez az elége­detlen testület megint csak arra lesz képes, hogy a vasúti szolgálatot lanyhán vagy ugy teljesítse, hogy azt az állam nem fogja megköszönni. Abban a reményben, hogy az általam kifogásolt tételek mind kellőleg reparáltatni és megváltoztatni fog­nak, ismételten kijelentem, hogy a két javaslatot általánosságban elfogadom. Elnök : Következik napirend szerint a hatá­rozathozatal Babó Mihály képviselő ur indítványa felett. Az indítvány fel fog olvastatni. Raisz Aladár jegyző (olvassa az indítványt). Elnök : A házszabályok 203. §-a értelmében ezen indítvány felett vita nélkül egyszerű szava­zással dönt a ház. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház Babó Mihály képviselő urnak most fel­olvasott inditványátjgen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik az indítványt elfogadják, rnéltóztasssanak felállani. (Megtörténik. Felkiál­tások a szélsőbaloldalon : Bravó !) Többség ; és igy kijelentem, hogy a képviselőház Babó Mihály képviselő ur indítványát elfogadta. Következnek az interpellácziók. Mielőtt azokra áttérnénk, javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a képviselőház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, 1907. évi június hó 13-án délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendje legyen : 1. Elnöki előterjesztések és irományok be­mutatása. 2. A magyar királyi államvasutak évi fizetés­sel bíró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. Ezzel kapcsolatban : a magyar szent korona országai vasutas szövetségének, továbbá a kassai, kolozsvári, sziszeki, zágrábi vasutasoknak, több kisebb javadalmazásu vasutasnak e törvényjavas­latra vonatkozó kérvényei. 3. A vasúti szolgálati rendtartásról a keres­kedelemügyi miniszter törvéiryjavaslata. Ezzel kapcsolatban : a magyar szent korona országai vasutas szövetségének, a magyar vasúti és hajózási klubnak e törvényjavaslatra vonatkozó kérvényei. Méltóztatnak ezen javaslathoz hozzájárulni ? (Helyeslés.) Akkor a határozatot ekképen mon­dom ki. Raisz Aladár jegyző : Buza Barna ! Buza Barna: T. ház ! Magyarországon a szo­cziáldemokrácziát a nemzetellenes kormány czim­borasága növelte nagyra. A magyar szocziál­demokratizmus vagy helyesebben a magyarországi szocziáldemokratizmus, — mert ez a szocziálizmus minden egyéb, csak nem magyar. — (Felkiáltások : Császári szocziáldemokráczia !) mondom, a magyar­országi szocziáldemokratizmus nem a népnek a nyomasztó helyzete miatt való elkeseredéséből és az ezen helyzet javítására való törekvéséből szár­mazott, nem is a népuralmi törekvések tiszta és becsületes talajából fakadt, hanem az abszolutiz.

Next

/
Thumbnails
Contents