Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-173

173. országos ülés 1907 június 12-én, szerdán. 197 attól félünk, hogy az ügyvéd esetleg valamely hivatali, vagy valamely üzleti titkot fog elárulni, van mód ennek megelőzésére, meg lehet eskettetni az ügyvédet arra, hogy titkot fog tartani, mert ez az ügyvédi rendtartás szerint csak saját felével szemben kötelessége, nem pedig harmadik személylycl szemben is. Mindezt lehet törvényileg reparálni, megfelelő módon szabályozni, de ne zárjuk ki a védelemből a professzionátus jogvédőket. A mi azt a bizonyos Simonyi paragrafust illeti, a melyet Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam megkritizált és az mondta arról, hogy ez hiábavaló paragrafus azért, mert ha a tisztviselő fegyelmijének befejezte után a fegyelmi bíróság kimondja az elbocsátást, az illető polgári bíróság csakis ennek az elbocsátásnak törvényességét formális helyességét és azt birálhatja el, hogy fenforog-e ebben a törvényben a statuált ok arra, hogy az illető elbocsáttatott. Engedelmet kérek, nem egészen ugy van a dolog, mert ezt a paragrafust a törvényhozásnak joga van módositani ugy, hogy annak a czivilis biróságnak ne csak joga, hanem egyúttal kötelessége is legyen vizsgálni nemcsak a törvényesség kérdését, hanem egyúttal az egész eljárásnak szabályszerűségét, a tanuk vallomását szabadon mérlegelni, és igy tovább, szóval, jogává és kötelességévé kell tenni a biróságnak, hogy belemehessen az elbocsátásnak összes tény- és jogkérdésébe. Egy rendikvül súlyos, következményeiben kiszámithatatlan rendelkezést tapasztalunk ebben a javaslatban, a mikor azt akarja statuálni, hogy a tisztviselő előzetes fegyelmi eljárás nélkül is elbocsátható legyen. Engedelmet kérek, itt már megint rá keh olvasnunk a t. bizottságra is, a mely ezt a rendelkezést változatlanul elfogadta, az osztrák pragmatikának idevonatkozó rendelkezését. Es azt hiszem, hogy ha a czopfnak szülőhazájában, Ausztriában (Igaz ! Ugy van 1 balfelől.) olyan liberálisan gondolkoznak, hogy fegyelmi eljárás nélkül még sztrájk esetén sem bocsátanak el senkit, akkor azt hiszem, ebben az egy gyengéjükben nagyon szivcsen követhetjük őket. Nagyon humánus eljárás volna, ha mi szintén kimondanék pragmatikánkban, hogy fegyelmi eljárás nélkül semmiféle vasúti alkalmazott nem bocsátható el. Hiszen annak a felsőbbségnek tömérdek módja, tömérdek eszköze van arra, hogy azt a fegyelmi eljárást gyorsan lebonyolíthassa, tömérdek eszköze van arra, hogy magukat a birákat is serkentse az eljárás gyors lefolytatására. Ott van még a leghatásosabb eszköz s ez a tisztviselő felfüggesztése. Ezek voltak a kifogásaim. Az idő előrehaladott voltára való tekintettel röviden azzal fejezem be beszédemet, hogy azt hiszem, egyetlenegy kifogást sem hoztam fel olyant, a mely ne volna jóakarattal reparálható. Bizom a kormány humanitásában, bizom abban, hogy meg fogja találni a módot és az utat arra, hogy a vasúti tisztviselőket megelégedettekké tegye s egyúttal az igazságnak is tegyen szolgálatot, mert ha megsértjük e javaslattal az igazságot és a méltányosságot, megint óriási testület elégedetlenségét teremtjük meg. És ez az elégedetlen testület megint csak arra lesz képes, hogy a vasúti szolgálatot lanyhán vagy ugy teljesítse, hogy azt az állam nem fogja megköszönni. Abban a reményben, hogy az általam kifogásolt tételek mind kellőleg reparáltatni és megváltoztatni fognak, ismételten kijelentem, hogy a két javaslatot általánosságban elfogadom. Elnök : Következik napirend szerint a határozathozatal Babó Mihály képviselő ur indítványa felett. Az indítvány fel fog olvastatni. Raisz Aladár jegyző (olvassa az indítványt). Elnök : A házszabályok 203. §-a értelmében ezen indítvány felett vita nélkül egyszerű szavazással dönt a ház. Felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház Babó Mihály képviselő urnak most felolvasott inditványátjgen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, a kik az indítványt elfogadják, rnéltóztasssanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Bravó !) Többség ; és igy kijelentem, hogy a képviselőház Babó Mihály képviselő ur indítványát elfogadta. Következnek az interpellácziók. Mielőtt azokra áttérnénk, javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a képviselőház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, 1907. évi június hó 13-án délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendje legyen : 1. Elnöki előterjesztések és irományok bemutatása. 2. A magyar királyi államvasutak évi fizetéssel bíró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről a kereskedelemügyi miniszter törvényjavaslata. Ezzel kapcsolatban : a magyar szent korona országai vasutas szövetségének, továbbá a kassai, kolozsvári, sziszeki, zágrábi vasutasoknak, több kisebb javadalmazásu vasutasnak e törvényjavaslatra vonatkozó kérvényei. 3. A vasúti szolgálati rendtartásról a kereskedelemügyi miniszter törvéiryjavaslata. Ezzel kapcsolatban : a magyar szent korona országai vasutas szövetségének, a magyar vasúti és hajózási klubnak e törvényjavaslatra vonatkozó kérvényei. Méltóztatnak ezen javaslathoz hozzájárulni ? (Helyeslés.) Akkor a határozatot ekképen mondom ki. Raisz Aladár jegyző : Buza Barna ! Buza Barna: T. ház ! Magyarországon a szocziáldemokrácziát a nemzetellenes kormány czimborasága növelte nagyra. A magyar szocziáldemokratizmus vagy helyesebben a magyarországi szocziáldemokratizmus, — mert ez a szocziálizmus minden egyéb, csak nem magyar. — (Felkiáltások : Császári szocziáldemokráczia !) mondom, a magyarországi szocziáldemokratizmus nem a népnek a nyomasztó helyzete miatt való elkeseredéséből és az ezen helyzet javítására való törekvéséből származott, nem is a népuralmi törekvések tiszta és becsületes talajából fakadt, hanem az abszolutiz.