Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.

Ülésnapok - 1906-173

182 173. országos ülés Wt/7 ságügyi bizottság tárgyalása alkalmával a rendkívüli bíróság szervezése által enyhíteni. De erre a rendkívüli bíróságra, ha el is fogadnám ezt abban az alakban, a melyben azt a kereskedelemügyi államtitkár ur intenczionálja, szintén kell néhány megjegyzést tennem. Első megjegyzésem ugyanaz, a melyet az előbb tettem. Nem látok garaneziát arra, hogy ebben a kivételes bíróságban, a mely egy fokban ítél, a mely ellen appelláta nines, jogászi szempontok érvényesüljenek. A bíróság ugyanis a javaslat szerint a vasúti és hajózási felügyelőség tagjai közül, vagy annak vezetése alatt vasúti tisztviselőkből lesz összeállítva. Konczedálom, hogy ezt a bíróságot épen mint kivételes fórumot nem lehet egészen ugy szervezni, mint a rendes fegyelmi bíróságokat, de feltétlenül szükségesnek tartanám, hogy már itt magában a törvényben biztosítva legyen az, hogy ennek a bíróságnak legalább egy jogászi tagja, egy jogászi szakközege legyen. A második szempont pedig az, hogy ez a bíróság, a mely állami közegekből szerveztetnék, a magánvasutak igazgatóságának az 50. §. értelmében való önkényes intézkedéseivel szemben teljesen elfogulatlannak tekintendő ugyan, de nem tekinthető ilyen elfogulatlannak ez a bíróság az államvasuti igazgatóság esetleges helytelen intézkedéseivel szemben, annál a szoros összefüggésnél fogva, a melyben az államvasutak központi, legfőbb vezetősége a vasúti és hajózási főfelügyelőséggel van. Kívánatosnak tartanám tehát, hogy ha e részben a jogászi és — legalább egy személynek alakjában — az egészen független elemnek hely adatnék. Végül még az 54. §. második és harmadik pontjai tekintetében akarok megjegyzést tenni. Azt találom, hogy kétségtelenül súlyos deliktum, ha valamelyik vasúti alkalmazott engedély nélkül távozik ; fokozza ennek a deliktumnak súlyosságát, ha három napig — tehát a vasúti forgalom szempontjából igen hosszú ideig — távol marad. Azonban minden ilyen távolmaradási esettel szemben mégis biztositandónak tartanám az igazolási eljárást, még pedig azért, mert nagyon könnyen megeshetik, hogy utólag az fog kisülni, hogy az ilyen engedély nélkül, pl. sztrájkolás ezéljából távozott alkalmazott már az első 24 óra végén éhesen és fáradtan nagyon is szívesen tért volna viszsza a vasúthoz szolgálatba, de épen az ő sztrájkoló bajtársai erőhatalommal fogták le és nem engedték vissza. Itt tehát az 54. §-nak a létszámból való törlésről szóló igen szigorú intézkedése épen az ártatlan, épen a jószándéku embert érné, a kit társainak erőhatalma tartott vissza, vagy pedig érheti az olyan embert, a ki esetleg nem is távozik engedély nélkül, hanem véletlenül nem találtatik a szolgálatban és engedély nélkül távozottnak vélelmezte/tik és a kit pl. betegség vagy egyéb erőhatalmi akadály gátolt abban, hogy szolgálati kötelezettségének eleget tegyen. Végül ugyancsak az 54. §-nak negyedik pontja június 12-én, szerdán. ellen kell kifogást emelnem, a melynek intézkedését határozottan drákóinak tartom. Ez a pont ugy szól, hogy a ki a tilalmazott egyesületből felhívásra 15 napon belül ki nem lép, a létszámból egyszerűen töröltessék. Szerintem, t. ház, ha a fegyelmi eljárásra ilyen részletes szabályokat hoztunk, a fegyelmi eljárásra alkalmas és mégis relatíve független vagy függetleneknek látszó szerveket létesítettünk, akkor utaljuk mi ezt a negyedik pontbeli deliktumot a fegyelmi eljárás útjára. Nem bánom, vegyük fel az egyesületből való ki nem lépést azon okok közé, a melyeket a 34. §-ban jelölt meg a javaslat, mint az elbocsátás alapjául szolgálható indokokat, de ne elégedjünk meg a közigazgatási utón való elbocsátással. Ezek volnának azok a megjegyzések, a melyeket épen jogászi szempontból a javaslat ellen tennem kellett. Kérem a t. házat és a nagyméltóságú kereskedelemügyi kormányt is, méltóztassék ezen szempontokat, a mennyire csak lehet, figyelembe venni és a javaslat részletes tárgyalása előtt, vagy alatt ezen szempontoknak a javaslatban való megvalósításáról gondoskodni. A javaslatot általánosságban ép ugy, mint a vasúti alkalmazottak fizetésének javításáról szóló javaslatot is elfogadom. Elfogadom azért, mert — a második javaslatról nem is szólva, a melyet csak dicsérni lehet — az előttünk fekvő és tárgyalás alatt lévő szolgálati rendtartási javaslatot, a mint már mondottam, kezdetnek, preczedensnek tekintem, hogy hivatali közjogunkat, államjogunk ezt a nagyon fontos terét, végrevalahára törvényben, határozott és pozitív alapon rendezzük. Előjelet látok benne az alkotmánybiztositékok tekintetében is, s mint ilyent örömmel üdvözlöm a javaslatot. (Helyeslés.) Egry Béla jegyző: Magdics Péter! Magdic Pero: Visoki sabore ! Neka mi bude dozvoljeno, da u ovoj stvari, o kojoj se vec nekoliko dana rasjjravlja, ja, kao hrvatski delegat, kazem rijec. Duzan sara to svojoj savjesti, duzan sam to svojoj otacbini i to tini vise, jer mi se cini, da je ova rasprava o pragmatici zeljeznickoj vise posvecena nasemu hrvatskomu pitanju, nego li pragmatici zeljeznickoj samoj. Predlezecom zakonskom osnovom dosla je stara pjesma u óvom visokom saboru na tapet, najme da se je opet osjetljivo dirnulo u hrvatska pravu, u prava, koja nam zajamcuje temeljni drzavni zakón od 1868. G-ospodo moja, kad bi htío da podvrgnem kritici ovu zakonsku ustanovu u svim njezinim fazama i tancinama, morao bi da vas pozabavim bar jecian citav dan, no kako imade mojih hrvatskih drugova, koji ce svaki po koji momenat i markantniju tocku iz ove zakonske osnove obraditi, to neka meni bude dozvoljeno, da se samo na neke vaznije momente osvrnem. Visoki sabore! Veé §. 1. ove pragmatike mi Hrvati ne mozemo nikako primiti, ne mozemo ga odobriti, jer je svojevremeno u Sborniku zakona i naredaba kraljevine Hrvatske i Slavonije g. 1885 upravo prokriomcarena jedna na-