Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-172
172. országos ülés 1907 június 11-én, kedden. 163 mással az 1904 deozember 21-iki curiai Ítéletről. Be kell vallanom, hogy nekem annál inkább kell erről tudomással birnom, mert t. képviselőtársam bizonyára tudni fogja azt, hogy a tizenhármas bizottság védelmét vittem és igy ezt a plenáris döntvényt valószínűleg ismerem. Az 1904 deczember 21-iki curiai Ítéletet annál inkább ismerem, mert azon a tárgyaláson közvetlenül szerepeltem. Ellenben t. képviselőtársam nem tud különbséget tenni vagy nem tesz különbséget, államvasuti és vasúti alkalmazott között. Azt mondja beszédében, a melyet szószerinti szövegében elolvastam, hogy miért panaszkodom én a közhivatalnoki jelleg ellen, hiszen tulaj donképen ez a 2. §-a a törvényjavaslatnak csak szánkczionálja azt, a mi már eddig meg volt, szankczionálja a kir. Curiának a döntvényét. Erre nézve meg kell jegyeznem, hogy ez nem felel meg a tényeknek. Elnök (csenget) : Igen kérem a t. képviselő urat, a házszabályok csak a félremagyarázott szavaknak helyreigazítását engedik meg, nem pedig a polémiát. Itt ellentét van a t. képviselő ur felfogása és Nagy Ferencz képviselő ur felfogása közt. Ennek kiegyenlítése nem történhetik ezen alkalommal. (Helyeslés.) Én a házszabályokat tartozom kezelni és nem engedhetem meg, hogy az az ellentét, a mely a t. képviselő ur és Nagy Ferencz t. képviselő ur felfogása közt van, itt áthidaltassék. (Zaj.) Szíveskedjék azokat a kifejezéseket megjelölni és megmagyarázni, a melyek félreértettek. Vázsonyi Vilmos : Kérem ennélfogva a t. ház engedélyét arra, hogy a tárgytól eltérőleg egész röviden nyilatkozhassak. (Zaj.) Elnök : Bocsánatot kérek, szívesen feltenném ezt a kérdést, mert kötelességem, de ez csak arra vonatkozik, hogy ha valaki felszólalás közben akar a tárgytól eltérni. (Zaj és ellenmondások.) A képviselő urnak azonban, miután már beszélt a vitában, most csak három czimen van joga szólni. Ezek egyikének alapján kérte is a szót. Nincs tehát jogom a házhoz kérdést intézni. (Helyeslés balfelől.) Tartozom a képviselő urat figyelmeztetni, hogy a házszabályok megtartása mindnyájunk közös kötelességét képezi és én csak a házszabályok szerint járok el. (Helyeslés balfelől. Zaj a középen.) Somogyi Aladár: Mindig meg volt engedve. Zboray Miklós : Meg szoktuk mindig engedni. (Zaj.) Elnök: Én a házszabályok szerint vagyok köteles eljárni és a szerint alkalmazom a figyelmeztetést is. (Zaj.) Szíveskedjék tehát röviden félremagyarázott szavait helyreigazítani, mert ezt mondják a házszabályok. (Helyeslés balfelől.) Lázár Pál: Meg kell engedni! (Zaj.) Zboray Miklós : A ház szuverén ! (Nagy zaj.) Elnök : Kérem Zboray Miklós képviselő urat, szíveskedjék az elnök kijelentését némi tisztelettel fogadni és az én kijelentésemnek őszinteségét és helyességét ne méltóztassék kétségbe vonni. (Zaj.) Zboray Miklós : Nem erről van szó. Tisztelettel fogadom az elnök ur kijelentéseit, de azt megmondhatom, hogy a ház szuverén. (Zaj.) Vázsonyi Vilmos : Nem kívánok okvetetlenkedni és egyáltalában nem egyéni hiúságból kérek szót. Én tényleg közérdeknek tartottam azt, hogy ezek a közérdekű kérdések tisztáztassanak, hiszen nem arról van szó, hogy nekem van-e igazam, vagy Nagy Ferencz képviselőtársamnak, hanem hogy mi a helyes álláspont, a mi a törvényjavaslat tárgyalásánál is fontossággal bír. (Zaj.) Kovács Ernő : A részleteknél kifejtheti ezeket! Vázsonyi Vilmos : Nem tudom, hogy a részleteknél tudnék-e ezekre válaszolni, mert én még nagyobb visszaélésnek tartanám a részleteknél ezekre kiterjeszkedni. (Zaj.) Elnök : A mennyiben a részletes vitánál feltétlenül megilleti a képviselő urat a felszólalási jog, akkor intézheti azt a kérést a házhoz, hogy megengedi-e a kitérj eszkedést ? Most azonban egy specziális jogczimen szólalt fel a képviselő ur és igy itt nem lehet nyilatkoznia e kérdésben. (Helyeslés.) Azt hiszem, hogy igy a házszabályok szerint járok el. (Helyeslés.) Vázsonyi Vilmos: Nagy Ferencz t. képviselőtársam beszédében az én beszédemre vonatkozólag azt állította, hogy én a kir. Curiának ezt a döntvényét ignorálom és teljesen figyelmen kivül hagyom. Erre nézve jegyeztem meg és jegyzem meg, hogy a kir. Curiának döntvénye csakis az államvasuti alkalmazottakra vonatkozik, annak következtében t. képviselőtársamnak az az állítása, hogy az összes vasutasoknak közhivatalnoki jelleggel való felruházása a jelenlegi állapot által már szankczionálva van, egyáltalában nem felel meg a tényeknek, mert a kir. Curiának döntvénye és határozata csakis az államvasuti alkalmazottakra vonatkozik. T. képviselőtársam ezenkívül felhozta azt is, hogy ignorálom a büntetőtörvénykönyv 466. §-át, a mely t. i. a szokásos . . . Elnök : Nagyon sajnálom, hogy kénytelenittetem a házszabályszerinti jogommal erősebben fellépni. Én előbb kértem a képviselő urat, hogy tartózkodjék a polemikus beszédtől. Most másodszor vagyok kénytelen figyelmeztetni, és második figyelmeztetés után elnöki kötelességem lesz, ha igy folytatja, hogy a szót megvonjam. (Nagy zaj.) Vázsonyi Vilmos: Nem lesz rá szükség, mert nem folytatom tovább. (Nagy zaj.) Szász jÓzsef: Ez klotür! (Zaj.) Elnök : Szász képviselő urat rendreutasítom. Ugron Gábor : Nem lehet polémiát folytatni! (Nagy zaj.) Zboray Miklós : A házszabályokhoz kérek szót. Lázár Pál : Klotürt nem tűrünk senkitől. (Zaj.) Zboray Miklós: A házszabályok 207. §-a a következőket mondja (olvassa) : »A napirendre kitűzött tárgy feletti tanácskozás megkezdetvén, attól eltérve, más tárgyról szólni csak a háznak az elnök felhívására adott engedélyével lehet.« Lázár Pál: Ez világos ! 21*
