Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-172
150 172. országos ülés lu07 június 11-én, kedden. vesz, kezel, ez közhatalmi funkczió lesz ? Engedelmet kérek idáig visz ez az argumentáczió. Hát változik-e annak a viezinális vasútnak az egész üzeme, kezelése, szolgálata a szerint, hogy maga dirigálja, folytatja-e az üzemet, vagy j>edig odaadja az államvasutnak ? A kérdés, hogy milyen nyelv kell, hogy legyen a vasutaknál, de különösen az államvasutaknál, egyszerűen attól függ, hogy kié a vasút és mit kivan a szolgálat érdeke. (TJgy van! Ugy van!) Farkasházy Zsigmond: Horvát államvasút nincsen, csak magyar! (Felkiáltások: Ugy van! CsaJc magyar van. Elnök csenget. Zaj. Halljak ! Halljuk!) Nagy Ferencz: Hát kié a vasút és mit kivan a szolgálat érdeke? Ebben a tekintetben is van egy törvényes, illetőleg egy olyan rendelkezés, a mely törvényerővel bir. Az 1875. évi deczember 1-én kelt — már idézett — rendelet az államvasutakról megmondja az 5. §-ban, hogy czégbirtokosnak mindig a magyar állam jegyzendő be. Már most én nem osztozom azokban a közbeszólásokban, a melyek akkor, a mikor itt arról van szó, hogy magyar állam, hogy azt ugy kell érteni, hogy magyar állam, szemben Horvátországgal. (Felkiáltások: Nem azt mondtuk!) De azt méltóztatott mondani, engedelmet kérek! A dolog nem ugy áll. Mikor arról van szó, hogy magyar állam, akkor értetik ez alatt Szent István koronája a maga egészében, és abban igazuk van a tisztelt horvát képviselőknek — a mi igaz, az igaz, azt én konczedálom — hogy ők igenis részesei annak a tulajdonnak, a mely Horvátországban fekszik. Es az sem méltányos dolog, mikor az egyes közbeszólások pl. azt hányják nekik szemükre, hogy magyar pénzen épültek fel azok a vonalak; ez sem igazságos, mert, engedelmet kérek, a horvátok is űzetnek adót. 0lay Lajos: Nagyon keveset aránylag! Ez nem áll! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Nagy Ferencz: Abban a nagy kamatteherben, a melyet mi fizetünk azért, hogy olyan sok vasutat építettünk, a horvátok is osztoszkodnak; legyünk igazságosak, ez igy van. Hanem azt az egyet mégis csak méltóztatnak konczedálni horvát testvéreink, hogy sokkal nagyobb összeg az, a mit mi áldoztunk a horvát vasutakra, mint a mit ők, és akárhogy veszszük a dolgot, hogy ha még a kondominiális elvből indulnánk is ki, hogy t. i. mi közös tulajdonosok vagyunk — pedig ez nem igaz, mert ez egy egységes tulajdon. (Ugy van! Ugy van!) Szent István koronájának tulajdona — de mondom, ha még a kondominiális elvre állanánk is, hogy mi tulajdonostársak vagyunk, t. i. két tulajdonos, a kik azonban egy közös vállalatot tartunk fenn: engedelmet kérek, még ebből sem lehet azt a konklúziót levezetni, hogy tehát már most csak a horvát nyelv lehet a szolgálati nyelv. Azt hiszem, hogy a kondominium mellett is ugyanazon jogon, a mely jognál fogva az egyik tulajdontárs követelheti a maga nyelvét, a másik tulajdontárs is mindenesetre követelheti a saját nyelvét. (Igaz! Ugy van! Felkiáltások a baloldalon : Ugy r is van a javaslatban! Horvát közbeszólás.) És hogy ha már választani kell két nyelv között, — mert két nyelven adminisztrálni még sem lehet — akkor nem a nagyobb része az, a mely irányadó? (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Lorkovics Iván : Austrijska argumentacia! Nagy Ferencz: Mégis csak furcsa dolog az, hogy a tulajdontárs, a kinek talán egytizedrésze van abban a közös tulajdonban: az követelheti a maga nyelvét; annak a tulajdontársnak pedig, a kinek kilencztized része van abban: annak a nyelvre nézve semmi joga ne legyen. (Felkiáltások bal felöl: Visszás állapot!) Mondom, még ha a közöstulajdon elvéből indulnánk is. ki, — a mit én helytelennek tartok — még akkor sem jutnánk oda, hogy a horvát területen lévő vasutakon csak horvátul lehessen beszólni. Supilo Ferencz: Magyarországban csak magyarul. (Zaj. Elnök csengd.) Nagy Ferencz: Ez sem áll. Mert akárki, a ki utazott már magyar vasúton, a kupékban láthatta a horvát felirást és horvát nyelvet is talált. (Igaz! Ugy van!) Mert mi nem teszszük azt, hogy pl. Gyékényesen leszakitanók a magyar-horvát hirdetéseket, hanem igen széjjen megbarátkozunk azzal, hogy horvát irást is lássunk. Ugron Gábor: És ezt még Erdélybe is elhordják ! Nagy Ferencz: Látni való tehát, t. képviselőház, hogy sem a törvény nem ad nekik igazat, sem pedig az a szempont, hogy kié az a vasút. Egyedül irányadó tehát, hogy mi a szolgálati érdek ? Az a kérdés: hogyan lehet jobban adminisztrálni a vasutat, egységes szolgálati nyelv mellett-e vagy két nyelv mellett? Supilo Ferencz: Ez az álláspontjuk a kommandónyelv ügyében is ? Nagy Ferencz: Nos hát, én azt hiszem, ez iránt nem is lehet kétség. Supilo Ferencz: A honvédség kérdése! (Zaj.) Grohovac Mirko: A §§ 56 i 57 nagode? Ne existiraju ? Nagy Ferencz: Én most nem beszélek a honvédségről, én most a vasutakról beszélek. (Zaj a horvátok padjain. Elnök csenget.) Tegnapelőtt Babics-Gyalszki Ljuba képviselő ur utalt arra, hogy ha a vasút átmegy Ausztriába, ott nem beszélnek-e németül, és ha átmegy Szerbiába, ott nem beszólnek-e szerbül? Hát engedelmet kérek, a szerbeknek van egy külön, egységes vasúti adminisztrácziójuk, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) és az osztrákoknak is van egy külön, egységes vasúti adminisztrácziójuk. Nekünk pedig Szent István koronája területén . . .