Képviselőházi napló, 1906. X. kötet • 1907. junius 5–junius 20.
Ülésnapok - 1906-168
8 168. országos ütés 1907 június 5-én, szerdán. államnak képviselői gyűltek össze Rómában, ezelőtt két évvel . . . Hentaller Lajos : De Magyarország nem volt képviselve! Bernát István előadó: ... s megállapodtak arra nézve, hogy ezen intézet milyen körvonalakban, s milyen szervezet mellett létesíttessék. A megállapodásokról egy jegyzőkönyvet szerkesztettek és ezen jegyzőkönyv ratiflkácziójáról, illetve az ország törvényei közé való beiktatásáról van ez idő szerint szó. A közgazdasági bizottságnak jelentése röviden számot ad arról, hogy itt mi minden tendáltatik, mi a czél? Megadja azokat a főbb körvonalakat, a melyekben ezen intézetek működése, szervezete mozogni fog, s utal arra, hogy ebben a tekintetben Magyarországra ujabb költség nem fog hárulni, a mennyiben az országos budget keretében a költségek már előirányozva vannak. Én tehát, t. képviselőház, ezen az alapon e megállapodásoknak törvénybe iktatását vagyok bátor javasolni, azzal a meggyőződéssel, hogy ezzel a magyar mezőgazdaság érdekében is egy jelentékeny lépést tettünk előre- (Helyeslés.) Ajánlom javaslatom elfogadását. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki sem kivan szólni, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Bgry Béla jegyző urat, szíveskedjék a javaslat czimét felolvasni. Egry Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Igent) Ha igen, akkor a czimét változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik a javaslat szövege. Egry Béla jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét). Elnök: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. bázat: méltóztatik-e a törvényjavaslatnak egyetlen szakaszát, a mely az egyezmény szövegét is magában foglalja, változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (igen!) Ha igen, akkor azt változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Ezzel. t. ház, a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván, javaslom a t. háznak, hogy annak harmadszori olvasását méltóztassék a ház legközelebbi ülésének napirendjére kitűzni. Méltóztatik ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. (Felkiáltások.' Etjén áz előadói) Most következik napirend szerint a m. kir. államvasutak évi fizetéssel biró alkalmazottai illetményeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 485, 521) tárgyalása. Már a tegnapi ülésen azon javaslatot terjesztettem a t. ház elé, hogy tekintettel arra, hogy ezen törvényjavaslatra és a vasúti szolgálati rendtartásról szóló törvényjavaslatra nézve a kereskedelemügyi miniszter ur a junktimot kimondta, sokkal czélszerűbb lenne, ha ezen javaslat a másikkal, mely a vasúti szolgálati rendtartásról szól, általánosságban együtt tárgyaltatnék. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot, és az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja él.) Elnök: T. ház! Az ülést újból megnyitom. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk! Halljuk!) Jankovics Marezel! előadó: T. ház! íme, előttünk fekszik Kossuth Ferencz javaslata (Zajos éljenzés és taps balfelöl.) a vasúti pragmatikáról és szívvel-lélekkel ajánlhatom azt a t. háznak elfogadásra. Mert ez a javaslat, ha törvényerőre emelkedik, egyike lesz azoknak a törvényeknek, a melyekre, mint alapkőre, épül fel a rendnek és megelégedésnek sziklaszilárd, monumentális épülete, a melyben menedékhelyet talál mindenki, a kinek van érzéke a szublimis kötelességteljesítés iránt; (Helyeslés.) menedékhelyet talál mindenki, a ki e sokat hányatott, e sokat bolygatott magyar nemzet hü tagjának érzi magát és hűséggel, szeretettel, odaadással állja meg azt a helyet, a melyet neki e sok millió tagú családban kijelölt sorsa, munkája, szorgalma és képessége. (Ugy van! TJgy van!) T. ház! A vasút az országnak valóságos vérkeringése, a nemzeti életnek idegrendszere és azért százszoros figyelemmel kell óvnunk minden rendellenességgel szemben, mert a legkisebb zavar is könnyen elénk varázsolja Menenius Agrippának kétezer évesnél régibb meséjét és ha nem pezseg, nem lüktet minden csepp vér megfelelően ebben a vérkeringésben, akkor könynyen megállhat az országnak a szive. A közszolgálatnak ilyen rendkívül fontos és ilyen sajátos ágazatára nézve a szolgálati szabályokat törvénybe önteni egyik legnehezebb feladat. Mert valóságos apai szigorral kell érvényesülnie a fegyelem erejének, hogy ne akadhassanak tékozló fiuk, a kik valamit a nemzet kincséből elprédálnak. (Helyeslés.) Hajszálfinomságu az a mérleg, a melynek egyik serpenyőjébe vetjük a fegyelmet, a másikba a szabadságoknak és jogoknak összességét és csak akkor nem billen az sem jobbra, sem balra, ha a fegyelemnek a
