Képviselőházi napló, 1906. IX. kötet • 1907. április 25–1907 június 4.

Ülésnapok - 1906-151

151. országos ülés 1907 április 29-én, hétfőn. 85 tatás érje; (Helyeslés balról.) hogy minden köve­telmény, a mi az egyik hatalom czéljait szol­gálja, az országgyűlés elé kerüljön, és minden tekintetben mellőzés érje a másikat, minden tekintetben megaláztatásban legyen része a másik egyenrangú tényezőnek. (Helyeslés tálról.) Mi, t. képviselőház, nem engedhetjük meg, hogy a két egyenrangú hatalmi faktor közül az egyik magának alávesse a másikat. (Helyeslés.) Mert az ilyen megaláztatásból jönnek azután a túl­követelések, s a jogok uzurpáeziója, a mely csak a maga részére ismeri egy bizonyos jog fentar­tását és érvényesítését, de a nemzettel szemben nem, és a jogokat mindig csak háttérbe szorítani iparkodik. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez az igazságnak, az egyenrangúságnak követelménye. És mig a nemzet eljutott áldozat­készségének határáig, (Ugy van !) — nem tettük ezt számítással, nem tettük azért, hogy a bizal­mat felkeltsük, de mert sorrendben, időrendben elsőrendű feladatok álltak előttünk — mig ennyire haladtunk előre, elkövetkezett az idő, hogy a nemzet jogait, alkotmányát biztositó intézkedések is előtérbe jussanak és hogy az az egyensúly, a mely a lelkekben, talán magunk­ban is, megingott, helyreállittassék. És a mint az ország a terhek viselésében tanúbizonyságát adta annak, hogy a magára vállalt feladatokat hűséggel, lelkiismeretességgel és becsülettel teljesítette, ép ugy megkívánhatja azt, hogy az ő Jogai is minden irányban érvé­nyesüljenek. (Élénk helyeslés és taps bal felöl.) Azok a régi szokások, a melyeket a mi történelmünk feljegyez, nem szégyenletesek, a hol látjuk, hogy a kormányok hónapokon keresztül küzdöttek a diétákkal és országgyűlé­sekkel, mikor elébük terjesztették a megszava­zandó terhek listáját, s akkor ezek tekintetében halasztást követelt az országgyűlés, a diéta magának és szembeállította azokkal a nemzet által felállított követelmények listáját, a melyeket a nemzet részint alkotmányosságának, részint gazdasági erejének megerősítésére kívánt, és egész nyíltan folyt — az országgyűlés lefolyá­sának története a tanúbizonyság — hónajaokon keresztül, sokszor átcsapva a másik évbe is, a harcz, a mérkőzés a hatalom kirendelt egyénei és czéljai, s a nemzet czéljai és jogai között, s végre is helyes, becsületes konrpromisszuni jött létre, a melyen mindkét követelmény a maga legsürgősebb igényei tekintetében kielégítést nyert. Ezek nem megszégyenítő, nem lealázó dol­gok voltak. Természetes, hogy nálunk, különö­sen a mi viszonyaink közt, a hol, sajnos, nem egy, a mi nemzeti életünkkel egészen összefor­rott felső hatalommal állunk szemben, a hol idegen érdekek, idegen befolyás, idegen eüen­vetés, mind le akarja törni a magyar nemzet előrehaladását, mondom, nagyon természetes, hogy minálunk ezt a régi természetes tapasz­talatot és bevált módszert eldobnunk nem lehet, hanem nyíltan és egyenességgel oda kell állí­tanunk azon nemzeti követelményeket, a me­lyeket cserébe az általunk felajánlott szolgálta­tásokkal szemben, érvényesíteni akarunk. (Élénk helyeslés balról.) Ezek voltak azok, a miket részint a ma­gam nevében, mert minden tekintetben nem voltam felhatalmazva, hogy ezeket felhozzam, (Élénk helyeslés balfelől.) de azt hiszem, t. barátaim e tekintetben velem együtt éreznek, s azért talán mondhatom, hogy a párt nevében is felhoztam, és kijelentem, hogy ezt a javaslatot, a melynek intézkedéseit már a delegácziók — mint már említettem — jóváhagyták, s ennek következtében azok csak törvényes szentesítés kérdését képezhetik, elfogadjuk, elfogadjuk a nél­kül, hogy ez által elveink tekintetében bármi változás történnék. (Élénk helyeslés és taps bal­felől. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha tehát szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni ? Hoitsy Pál előadó : Nem ! Elnök : Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a most tár­gyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt általános­ságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadott­nak jelentem ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem Hammersberg László jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Hammersberg László jegyző' (olvassa a tör­vényjavaslat czimét). Elnök,: Ha szólni senki sem kíván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a czimét változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a czimét változatlanul elfogadottnak jelentem ki. Következik az 1. §. Hammersberg László jegyző (olvassa az 1. §-«/ Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Hoitsy Pál előadó : T. ház ! Az 1. §-ban több­ször fordul elő az a kifejezés, hogy: »megszavazott összegek«, értve alatta a delegáczióknak határo­zatait. Nehogy ebből bármiféle félreértés szár­mazzék, és hogy elég legyen téve annak az elvnek is, a melyet az imént Holló Lajos t. képviselő ur is hangoztatott, hogy a delegáczió csak megálla­pítja ezeket az összegeket, de a megajánlás joga a képviselőházat illeti, kérem ezt a szót mindenütt kicserélni ezzel a szóval: »megállapitott«. Azonkivül ugyanezen szakaszban a 12. sorban »12 millió« áll e helyett »12,500.000 korona«. Ez valahol a ház nyomdájában történt sajtóhiba. Azért kérem a következő módosítás elfogadását (olvassa): »Az 1. §. 2., 7., 10., 11., 13., 18., 19., 20., 21. és 23-ik sorában e kifejezés helyett »meg­szavazott« mindenütt ez teendő : »megállapitott« ;

Next

/
Thumbnails
Contents